Új oktatási törvény: magyarul tanulhatjuk a román történelmet
Kertész Melinda 2010. március 18. 15:19, utolsó frissítés: 15:19Ma bocsátják közvitára az új oktatási törvénytervezetet, melybe az RMDSZ kéréseit is belefoglalták.
Ma délután egy sajtótájékoztató keretében bocsátja közvitára Daniel Funeriu miniszter az új oktatásügyi törvénytervezetet, amelyet a kormány tegnapi ülésén pozitívan véleményezett. A tervezet megvitatására két hét áll a civilek, tanárok, szülők rendelkezésére.
„A román nyelven és irodalmon kívül minden tantárgyat anyanyelvükön, a románt pedig sajátos tankönyvből és tananyag alapján tanulhatják a kisebbségi oktatásban részesülő diákok” – mondta el a Transindex kérdésére Király András, az Oktatási, Kutatási, Ifjúsági és Sportminisztérium államtitkára, aki örvendetesnek találja, hogy sikerült olyan cikkelyeket és előírásokat bevezetni a tanügyi törvénytervezetbe, amelyek az anyanyelvi oktatást fogják elősegíteni.
Elmondta, az általános iskolában ugyan eddig is speciális tankönyvek alapján oktathatták a román nyelvet és irodalmat a pedagógusok, ám a vizsgák egységesek voltak mind a kisebbségi, mind a többségi diákok számára, és a középiskolára már nem terjedt ki a rendelkezés. „Az új oktatási törvény szerint a speciális tankönyvek és tanterv alapján tanulók számára külön vizsgamódszert alkalmaznak majd, illetve
a líceumban is
speciális tankönyveket alkalmaznak” - mutatott rá az államtitkár. Az új oktatási törvénytervezetbe foglalt másik fontos változásként a középiskola végéig a földrajznak és a történelemnek anyanyelven történő oktatását emelte ki. Elmondta, a két tantárgy esetében a vizsgáztatások is anyanyelven zajlanak majd, de erre majd a jogszabály alkalmazási szabályzata fog részletesen kitérni.
Jelentős előrelépésről beszélt az anyanyelvi oktatás finanszírozása kapcsán is. Ugyanis az oktatás új, fejkvóta alapján történő finanszírozási módszere bevezetésének híre aggodalmakat keltett a kisebbségek körében, hiszen ez kisebbségi oktatási intézmények eltűnéséhez vezethetett volna. Király András sikerként könyvelte el, hogy sikerült az új tervezetbe foglalni azt az előírást, mely szerint
kiemelt szorzót
fog alkalmazni a kormány azoknak a tanintézményeknek, tagozatoknak, osztályoknak az esetében, ahol valamely kisebbség nyelvén folyik az oktatás.
A rendszer legfontosabb változásairól is beszámolt: a kötelező oktatás 10 évre fog kiterjedni, amely magába foglalja az úgynevezett nulladik, első osztály előtti felkészítő évet, az elemi négy évét és a gimnázium 5 évét.
3 éves lesz
a középszintű oktatás. Kérdésünkre Király elmondta, komolyan meg kell fontolni, hogy megfelelő vagy sem a középiskolai oktatás esetében a 3 éves időszak. A közvita, a szenátus- és a képviselőházbeli vita következtében változhat még az ezzel kapcsolatos elképzelés. A tananyag 25%-kal való csökkentése kapcsán az államtitkár elmondta, nem tudni, hogy milyen változások mennek végbe, erről a törvény alkalmazási módszertana rendelkezik majd.
A vizsgák is gyökeres változásokon esnek át: az érettségi két, anyanyelvi oktatás esetében három írott vizsgából fog állni. A diákoknak a román és egy idegen nyelv területén szerzett kompetenciáit egy összevont írásbeli vizsga keretében mérik fel, ugyanígy járnak el a reál vagy a társadalomtudományokhoz tartozó tantárgyak esetében.
A kisebbségi oktatásban részesülő diákoknak egy harmadik, anyanyelvi kompetenciáikat felmérő írásbeli vizsgát is le kell tenniük. Változatlan marad viszont az idén alkalmazott szóbeli vizsga, amely a második félévben kezdődik el.
A középiskolába történő felvételi változni fog: 9. osztály végén a diákokat különböző alaptantárgyakból egyetlen vizsga keretében tesztelik, a kapott minősítést az általános iskolában elért többi eredménnyel, valamint a tanárok által írt ajánlólevelekkel együtt egy úgynevezett portfólióba gyűjtik össze. A középiskola eldöntheti, hogy vizsgáztat, avagy a portfólió alapján veszi fel a diákokat. A líceumot megelőzően nemcsak a 9. osztály végén, hanem a 2., 4., 6. osztályban is felmérik a diákok tudását.
Az új oktatási törvénytervezet révén megpróbálják csökkenteni az iskolaelhagyási arányt, amely jelenleg 20%-ra tehető. A szülők egy, a tanintézménnyel kötött szerződésben vállalják gyerekük iskoláztatását. Hiányzás esetén a szülő felelősségre vonható, sőt 500 és 5000 lej közötti bírság róható ki a felelőtlen szülőre.