2021. január 20. szerdaFábián, Sebestyén
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Újabb fejlesztésünk indul: a román-magyar jogi szótár

Kérdezett: Sipos Zoltán 2010. május 20. 16:31, utolsó frissítés: 2010. május 21. 09:31

A román jogi kifejezések magyarítása azért is nehéz, mert a magyarországi jog eltérő dogmatikai alapon nyugszik – így a szótár egyik fejlesztője, #b#Veress Emőd#/b#.


A ma induló szótárunk jelen pillanatban az első és egyetlen online használható román-magyar jogi szótár. A 2000-nél valamivel több szócikk egyelőre elsősorban a polgárjog, polgári eljárásjog és kereskedelmi jog területéről lett beválogatva. Mivel a szótár jelenleg is bővítés alatt áll, várhatóan új jogterületek szókincse is bekerül az adatbázisba.

A szótár egyúttal lexikon jellegű, hisz legtöbb szócikkhez magyarázatot is fűztek a szerkesztők, Kokoly Zsolt és Dr. Veress Emőd. A szótár lexikon-jellegét a jövőben is erősíteni fogjuk. A szótár fejlesztését minden érdeklődő segítheti azzal, hogy jelzi mely kifejezéseket, szavakat hiányolja a legjobban. Véleményeket, javaslatokat itt lehet megtenni.

Alább Dr. Veress Emőd mesél a romániai magyar jogi szaknyelvről, illetve a szótár születéséről.

Hogyan lehet jellemezni a jelenlegi romániai magyar jogi szaknyelvet? Milyen arányban tartalmaz a magyarországi jogi szaknyelvből átvett kifejezéseket, a "magyar világbeli", 1945 előtti terminusokat, illetve ma is használatos román terminusok magyarítását?


‒ Valóban romániai magyar jogi szaknyelvről kell beszélni. A magyarországi jog eltérő dogmatikai alapokon, elsősorban német minták követésével fejlődött. Romániában ugyanez a minta a francia. Ezért mint a jog, mint a szaknyelv között eltérések vannak. A Magyarországon használt jogi szaknyelv csak részlegesen tudja a román jog magyarításához szükséges kifejezéseket szolgáltatni. Vagy nem biztos, hogy ugyanannak a jogi szakkifejezésnek a jelentéstartalma azonos. Ez jelzi a feladat különleges nehézségét.

Tehát a romániai magyar jogi szaknyelvnek a román joggal együtt kell fejlődnie. Ez nem lehetetlen. Már a román jog erdélyi alkalmazásának első éveiben, 1921-ben megjelent az első román-magyar jogi szótár, Traian Pop ma is használható műve. Ez a sajátos szaknyelv legkomolyabb formáját a Bolyai Egyetemen 1959 előtt folyamatosan megjelenő, a román jogról magyar nyelven írt egyetemi jegyzetek formájában nyerte el. Utána azonban az élő magyar jogi szaknyelv és annak a művelése is fokozatosan megszűnt. 1978-ban ugyan megjelent egy jogi szakszótár, de az egyetemi oktatásból, a bírósági és igazgatási gyakorlatból teljesen kiszorult a magyar nyelv használata.



1997-től kezd a romániai magyar jogi szaknyelv újjáéledni, amikor a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen magyar hallgatók számára a felvételin helyeket különítettek el, és újraindult Dr. Sipos István oktatásával a román-magyar jogi terminológia oktatása.

Most a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem keretében próbálunk jogász szakot indítani, ahol a tantárgyak egy része magyarul lesz hallgatható. Fokozatosan el kell érni azt a színvonalat, amelyen a szaknyelvet a Bolyai Egyetem keretében művelték. A Bolyai ideológiailag kötött korban és állami tervgazdasági környezetben működött. Ma a jog sokkal változatosabb, ezért a feladat még nehezebb, mint egykoron, de nem megoldhatatlan. Csapatmunka szükséges, a szótáron is több szakember dolgozik, mindegyikük egy szűkebb jogterületért felel.

>> Veress Emőd kutatói vendégoldala az Adatbank.ro-n >>

Ma már alkotmányos legitimációja van a magyar jogi szaknyelvnek, ugyanis a hatályos román alaptörvény az igazságszolgáltatás és a közigazgatás vonatkozásában is létrehoz bizonyos nyelvhasználati jogokat, amelyeket törvények részleteznek tovább. A közigazgatási nyelvhasználat terén elért szerény, és az igazságszolgáltatásban történő nyelvhasználat terén elért még szerényebb eredmények részben azzal is magyarázhatóak, hogy nincs olyan jogász réteg, amely képes a magyar szaknyelvet megfelelően használni. Ezért is szükséges ez a szótár: a jogérvényesítés egyik segédeszköze lehet.


Melyek voltak a legfőbb problémák a szótár összeállításakor? Például ha egy adott román terminusnak több magyar megfelelője is van, milyen kritérium alapján döntöttétek el, hogy melyiket használjátok?

‒ Szerencsére ma már a román és a magyar is az EU hivatalos nyelvei. A jog egy része így közös, és itt létezik hivatalos, ha nem is hibáktól mentes megfeleltetés. A legkomolyabb gondot az okozta, hogy az 1989 előtti szakirodalom nehezen elérhető, és amúgy is csak részben tudott segítségünkre lenni. A jog az ötvenes években használt terminológiához képest jelentősen megváltozott, és nagyon sok kreatív munkára is szükség volt és lesz a megfelelő szótár kialakításához. Mivel az 1921-ben megjelent jogi szótár kapitalista viszonyok között készült, nem meglepő, hogy 2010-ben aktuálisabb, mint az 1978-as szótár! Visszatértünk oda, ahonnan indultunk. Persze, számos új kifejezést létrehozott a modern jogfejlődés.



Amúgy ez nem egyszerű szótár. Sok szakkifejezéshez értelmező magyarázatokat is fűztünk, tehát egyfajta lexikon jellege is van. Ezt a jellegét is fejleszteni akarjuk. A több megfelelővel rendelkező szakkifejezéseknél igyekeztünk mindegyik jelentést bemutatni és magyarázni.


Tervezitek rendszeresen frissíteni, bővíteni ezt a szótárat? Melyek a további terveitek ilyen téren?

‒ Igen, ezért is választottuk az internetes formát. Ez az első változat, elsősorban a polgári jog, kereskedelmi jog, polgári eljárási jog terminológiáját dolgozza fel, nyilván bővíthető és javítható formában. Az internetes forma hihetetlen rugalmasságot biztosít: akár naponta „több kiadást” megérhet a szótár, vagyis folyamatosan fejleszthető. Újabb jogterületeket is be kell vonni, a teljességre kell törekedni. Ez pár éves munkafolyamat lesz. A végeredmény, majd ha szükséges, nyomtatásban is megjelentethető. De addig is használható, elérhető a szótár.


Kik lennének a projekt fő célcsoportja? Kik és mikor használhatnák ezt a szótárat?

‒ A szótár célcsoportja mindenki, aki a romániai magyar jogi szaknyelvvel kapcsolatba kerül, elsősorban a szakmai közösség, azaz a bírók, ügyészek, ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók, jogtanácsosok. És persze az egyre népesebb joghallgatói csapat. Rájuk számítunk a szótár fejlesztése kapcsán is. Amikor a vizsgaidőszakban a tankönyveket bújják, és nem találják meg a keresett szót a szótárban, akkor az internetes felületen kérhetik a szótár megfelelő bővítését. Így segíthetünk egymásnak: ők szakmai segítséget, magyarázatot kaphatnak, mi pedig bővítjük az anyagot.

Szeretnénk a hivatalos fordítókkal is együttműködni, az ők munkájuk minőségét is javíthatja a szótár. Illetve a közigazgatásban dolgozókra is gondolunk.


Becslésetek szerint hogy áll az anyanyelvhasználat az igazságszolgáltatásban, mondjuk a román többségű Kolozsváron, Marosvásárhelyen ahol a magyar lakosság számaránya nagyobb mint 20% illetve egy többségében magyar településen, mondjuk Csíkszeredában? Mi a legfőbb akadálya a magyar nyelvhasználat elterjedésének?

‒ Nagy különbség nincsen, nincs meg a feltételrendszer az anyanyelvhasználathoz. A kötelező büntetőeljárási nyelvhasználaton kívül nem jellemző a magyar nyelv a tárgyalóteremben. Magyar anyanyelvű/magyarul tudó bírók néha megszólalnak magyarul, elsősorban olyan esetekben, amikor valamelyik peres fél vagy tanú nem ismeri a román nyelvet. Magyar többségű településen az ilyen esetek száma nyilván nagyobb. A létező törvényes keretek kihasználása sem történik meg, pedig bizonyos pertípusok esetén nagyobb teret lehet engedni az anyanyelvhasználatnak, gondolok például a családjogi perekre. A törvény a magánjogi perekben is biztosítja az anyanyelvhasználat lehetőségét és az ingyenes fordítást, és reméljük, hogy ez valamikor a tárgyalótermi mindennapok része lehet.

De a feltételeket szakmailag és ideológiailag is meg kell teremteni. Amúgy az igazságszolgáltatási nyelvhasználat szerintem a romániai magyarság biztonságérzetét, vagy teljesebb romániai integrációját segítő tényező. Nyilván, ez nem egy szótáron múlik, de a romániai magyar jogi szaknyelv terjesztése és fejlesztése nélkül nem megvalósítható. Közös cél az emberközeli, gyors, kiszámítható, magas színvonalú igazságszolgáltatás. Ezekkel a célkitűzésekkel egyáltalán nem összeférhetetlen az anyanyelvhasználat biztosítása.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS