2021. szeptember 22. szerdaMóric
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Orbán-koncert három frontemberrel

szerk. 2010. július 24. 14:33, utolsó frissítés: 2010. július 26. 12:48

Orbán Viktor nem akar a bankellenes harc Che Guevarája lenni, Băsescu idén sem támogatja Székelyföld területi autonómiáját. De jól megvoltak egymással.


Meglepő módon mintha idén kevesebben lettek volna kíváncsiak a nagyszínpad előtti téren Orbán Viktor, Traian Băsescu és Tőkés László előadására. A 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor szombati napján a tavalyi felálláshoz hasonlóan kezdődött az “Orbán-koncert”.





Tőkés László beszédét az árvízkárosultak iránti együttérzésének kifejezésével indította, majd metaforikusan Romániát és Magyarországot is katasztrófa sújtotta, azaz a kommunizmus nyomait viselő területnek nevezte. Hasonlata szerint a két országot ugyanúgy újjá kell építeni a posztkommunista idők után, mint az árvíz által lerombolt területeket.


Kiemelte, hogy a két ország rövid felemelkedés utáni hanyatlásból csak akkor lábalhat ki, és kerülhet vissza Európa közepébe, ha


a fejünkben lévő mentális vasfüggönyt

is leromboljuk; ennek elérésére autonóm gondolkodású személyiségekre van szükség. A tusványosi folyamat is erről szól, a rendszerváltozást viszi tovább már több mint húsz éve. Idei mottója – Nyílt lapokkal! – Tőkés beszédében elsősorban az autonómia fényében nyert értelmet: az autonómiatörekvés nem jelent területi elszakadást, mint ahogyan azt a román nacionalisták gondolják. „Mi nem akarjuk elvenni Erdélyt, és nem vagyunk hamiskártyások” – szögezte le.

Tőkés kifejezte „a mi államelnökünk” iránti megbecsülését, és megköszönte a PD-L támogatását EP-alelnökké való választásában. „Nem Frundával tartok, hanem Băsescuval” – mondta a sokat vitatott ANI-törvény kapcsán. Orbán Viktornak a „szavazófülkékben végbement forradalomért”, a kétharmados győzelemért gratulált, és kiemelte, Romániának soha nem volt ilyen jó kapcsolata Magyarországgal.



Az EP-alelnök szerint a két ország viszonyában arra kell figyelni, ami összekapcsolja őket: az érdekegyeztetésre, például a közös agrárpolitika, a határmenti vidékek együttes fejlesztése vagy a környezetvédelem, különös tekintettel a ciánkérdésre. Ugyanakkor kiemelte, ő


a határon túli románok sorsát

is szívügyének tartja, nem akarja, hogy a Moldovai Köztársaság „a hátsó kapun jöjjön Európába”. A nemzet- és kisebbségpolitika terén is megegyezésre kell jutni, a nacionalizmusnak ugyanúgy meg kell buknia, mint a kommunizmusnak.



Tőkés utalt a délszláv és koszovói rendezési tervekre, amellyel mind a román, mind a magyar külpolitika foglalkozott, és amely biztató eredményeket ígér a romániai magyar autonómiatörekvésekre nézve is. Külön kiemelte az Ahtisaari-tervet, amely az önállósult Koszovóban kisebbségbe került szerbeknek is autonómiát ír elő.

Az EP-alelnök utalt arra, hogy a román államelnök által megrendelt szakértői jelentés föderalizmust, aszimmetrikus regionalizmust javasol az országban; ezt természetesen a magyar politikusok is támogatják, mert az nagyobb önállóságot adna a romániai magyaroknak.


"Békés kisebbség vagyunk",

szögezte le Tőkés, ilyen értelemben is elválasztva az itteni helyzetet a délszlávokétól. Az eurotranszilvanizmus jegyében el tudjuk képzelni Erdély regionális önállóságát, ugyanakkor ebben a keretben képzelik el Székelyföld területi autonómiáját is, mondta az EMNT-elnök. „Románia ezer százalékos szuverenitásának elismerése mellett” szeretnénk nagyobb önrendelkezést, európai jogrend szerint - tette hozzá.



Orbán Viktor kiemelte, szívélyes kapcsolatban vannak Traian Băsescuval, örül, hogy egy asztalnál ülnek, és a román-magyar kapcsolat is pozitívan alakul mostanában. Tusványos arra is alkalom, hogy a magyarok arról beszéljenek, mi lesz, mi lehet velük a 21. században – de ehhez meg kell érteni, mi történt a század első évtizedében.

„Tektonikus jellegű változások történtek” – fogalmazott a magyar miniszterelnök, elsősorban gazdasági példákat hozva föl. Száguld a kínai, indiai gazdaság, válságban a Nyugat, az eurózóna recseg-ropog, Amerika európai elkötelezettségei eltolódtak. Ha valaki azt gondolja, ez személyesen őt nem érinti, téved, mert ezek a hírekben megjelenő események a mi munkahelyeinket is befolyásolják – mondta. A kérdés az,


versenyképesek lesz-e Európa,

vagy hátrább sorolódik. A kormányfő szerint a nyugati kapitalizmus válsága vezetett ide. Nem átmeneti pénzügyi zavarról van szó, a termelő kapitalizmus helyett ez egy spekulatív kapitalizmus. Megkérdőjeleződik a tétel, miszerint a szabad piac önmagától egyensúlyba kerül, és nem kell közbeavatkozzék az állam, hiszen Amerikában is a politikusok mentették meg az összeomlástól a gazdaságot.

Korábban a szabad piac mellett megvoltak a morális alapok, egy olyan magatartáskódex, amely a vallásos hitből eredeztethető. Ezen elveknek köszönhető, hogy a hentes nem adott romlott húst, vagy hogy a bankok nem adtak olyanoknak hitelt, akikről tudvalevő volt, hogy nem tudják kifizetni, és végül odaveszik a fedezetük is. Ám a kapitalizmus eltávolodott ezektől az értékektől, minél nagyobb önállóságot harcolt ki magának a piac, az erkölcsi megfontolás annál inkább átadta a helyét a gátlástalanságnak.


„Ma beteg dolgok történnek

a világgazdaságban” – szögezte le, azzal példálózva, hogy akár abból generálódnak vagyonok, hogy a spekulánsok megtippelik, egy vállalat milyen gyorsan megy csődbe.

A rendszer újragondolásához ad reményt, hogy az embereket ért sokk „szívinfarktus-szerű” volt. Egy ilyen szívinfarktus után az ember átgondolja az egész életét – fogalmazott Orbán Viktor. Az ideológiák, amelyek egyébként az értékek ellen hatnak, háttérbe kell szoruljanak, és az elemi erkölcsi értékeket kell rehabilitálni.



„Nem akarok a bankellenes harc Che Guevarája lenni” – jelentette ki, hozzátéve: szükséges a komoly pénzintézetek léte, ám nem működik, hogy mindig csak az állampolgároktól vegyünk el, akiknek nincs, mindig ők fizessenek, ha baj van. Onnan is el kell venni, ahol van pénz – szögezte le.

Világpolitikai átrendeződés áll a küszöbön, India és Kína, azok az országok, ahol ragaszkodtak az értékeikhez, felemelkedtek. Átgondolt lépések kellenek


Európa lezüllése ellen;

meg kell találni az oroszokkal is a közös hangot, ám nem olyan áron, hogy a kelet-közép-európai érdekeket figyelmen kívül hagyják – hívta fel a figyelmet. A kelet-közép-európai államoknak, Magyarországnak, Romániának, a visegrádi országoknak, Horvátországnak, Szerbiának ezért közös érdekeik mentén össze kell fogniuk. Ezen érdekek közt első helyen áll az energiabiztonság kérdése, ugyanakkor a közös fejlesztésekre közös finanszírozási rendszert kellene létrehozni, egy saját fejlesztési bankot.

A kormányfő ezek után elnézést kért Băsescutól, hogy most Magyarországról kezd beszélni. Kétharmados forradalomként utalt a Fidesz-győzelemre, az előző periódust úgy írva le, mint olyan rendszert, amelyben a becsületes emberek vesztesekké váltak. Olyan berendezkedést akarunk, amelyben aki betartja a törvényeket, nyerjen, az ő országukat akarjuk felépíteni – mondta. Az idei év nagyon gyötrelmes volt a magyarországiak számára: elvesztettek egyhavi nyugdíjat, egyhavi közbért, 20 százalékról 25 százalékra nőtt az áfa, 62-ről 65-re a nyugdíjkorhatár – sorolta.

Más országban egy ilyen intézkedés elég lett volna ahhoz, hogy sztrájkok robbanjanak ki, utalt többek közt a romániai helyzetre. „Ennek fényében kell nézni a bankadót” – szögezte le. Ezek a vállalások a magyarországi gazdaság megerősítését hozzák el, ám van rossz hír is: megrendült a bizalom és az állandóság tudata. El kell hozni a modern békeidőket, a sajátos magyar észjárásra és intelligenciára alapozva – vélte.


Ha Magyarország nem válik a tudás földjévé,

nem lesz esélye. A történelem folyamán a térség hadiutak kereszteződésében volt, sokféle hatás érte, de ez a magyar észjárás szintetizáló jellegének alapja is. „Sikertörténetet alakíthatunk” – fogalmazott, hozzátéve, ehhez hinnie kell Magyarországnak a saját sikerében. A románok például bármilyen kis sikernek örülnek, biztatják egymást, a magyarok egy nagy siker esetén is a visszásságokat keresik.

A háromszoros vízilabda-vébé-győzelemhez nemcsak az kell, hogy a csapat a legjobb legyen, de higgye is azt, hogy a legjobb. „Ezek politikán túli dolgok”, de előfeltétele annak, hogy Magyarország felemelkedjen – zárta beszédét a szokásos „Hajrá Magyarország, hajrá, magyarok!” formulával Orbán Viktor.



„Mintha Orbán Viktor szinkrontolmácsa lenne” – jegyezte meg egy, a közönség sorai közt ülő politikus Traian Băsescu beszédéről. Az elnök szerint hamis kérdésfeltevés arról beszélni, hogy egyik vagy másik régió a fontos: a lényeg az egy régión belüli erőegyensúly, valamint a régiók közötti egyensúly. Egy régió fontosságát továbbá az adja, hogy tud-e hozzáadott értéket termelni?

A balkáni, instabil régióhoz képest Közép-Európa egy stabil régió, melynek egyik igen fontos folyamata a román-magyar megbékélés – mondta, hozzátéve, hiba lenne azt hinni hogy egy olyan közép-európai régiót építhetünk, mely történelmi, etnikai vagy vallási különbözőségeken alapul. Egy régió fejlődésének kulcsa a közös, mindenki által elfogadott értékek – jelentette ki.

Az elnök beszédének nagy részét a gazdasági válsággal kapcsolatos megállapítások tették ki:


hatalmas problémát jelent a költségvetési hiány,


a költségvetés szerkezete, továbbá az, hogy a kölcsönök nem fejlesztésre, hanem szociális jellegű kiadásokra vannak elköltve. Minél nagyobb az adósságunk, annál kevésbé vagyunk képesek magunk dönteni a minket érintő kérdésekről – mondta.



Az elnök felszólalásában egyáltalán nem reagált az előtte szólók erdélyi magyarsággal kapcsolatos kéréseire, ellenben beszélt a romákról: elmondta, egy közös európai stratégiára van szükség a cigányok felzárkóztatására, ez a kérdés semmiképpen sem egyik vagy másik ország problémája.

Az elnök elmondta, bár több európai ország is kérte hogy Románia tegyen valamit a külföldre vándoroló romák ügyében, ő nem hajlandó korlátozni egyetlen európai uniós állampolgár szabad mozgáshoz való jogát sem.

A közönség 68 kérdést intézett az előadókhoz – ezek közül a beszélgetés moderátora, Németh Zsolt csak néhányat olvasott fel. Tőkés Lászlótól például megkérdezték, nem-e lenne célszerű az oktatási-nevelési támogatásokat kiterjeszteni óvodásokra is? A politikus szerint ez mindenképp jó ötlet, ám szükségmegoldás:


a tanügyi autonómia lenne az igazi.

Orbán Viktor, arra a kérdésre, hogy lehet-e Magyarországot finanszírozni IMF-hitel nélkül vázolta a korábban már ismertetett gazdasági stratégiáját, miszerint a piacokról kívánnak tőkét bevonni.




Traian Băsescutól azt kérdezték, miért nem részesülhet állami finanszírozásban magyar felsőoktatási intézmény? Az elnök elmondta, az új, elfogadásra váró tanügyi törvény már lehetővé teszi úgy állami, mind magánegyetemek finanszírozását, az oktatás nyelvétől teljesen függetlenül. Az egyedüli kritériuma a finanszírozásnak a teljesítmény – mondta.

Felmerült még, hogy az elnök, köszönetképpen a magyarság folyamatos támogatásáért meg kellene adja az autonómiát. Az elnök, szemmel láthatóan pompásan szórakozva, köszönetet mondott az összes magyar szavazónak, aki az elnökválasztás második fordulójában őt támogatta.

Autonómiáról csak annyit mondott, hogy a folyamat jelenleg zajlik: a kórházak és iskolák decentralizációja ennek egy állomása. Azonban minden román állampolgárnak, etnikumától függetlenül, egyenlő autonómia jár – ismételte meg álláspontját Băsescu.

Arra a kérdésre hogy ha Trianon a románság számára jelentett volna hátrányos döntést, ő nem küzdene a románság autonómiájáért? Az elnök azzal vágta ki magát, hogy sem Trianont, semmilyen más, a két népet szétválasztó történelmi eseményt nem kommentál: ehelyett ő


mindig a jövőről szeret beszélni.

A közönség arra is rákérdezett, támogatja-e Románia a határon túli román közösségek autonómiatörekvéseit. Băsescu elmondta, mindig is azt kérték a környező országok kormányaitól, tegyék lehetővé és támogassák hogy a területükön élő románok szabadon beszéljék nyelvüket és ápolják kultúrájukat. Azonban közigazgatási jellegű kéréseink sosem voltak más kormányokkal szemben – mondta.






Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS