Átszervezés: Székelyudvarhely kap még egy esélyt
Kertész Melinda 2010. augusztus 30. 18:19, utolsó frissítés: 18:19Zárolják a székelyudvarhelyi önkormányzat bankszámláit, ha a tanács nem fogadja el azt az önkormányzati átszervezési tervet, amelynek leadási határideje két hete lejárt.
Megkeresésünkre Ladányi László Hargita megyei prefektus elmondta, egyelőre nem született döntés a zárolásról. „A pénzügyi hivatal a polgármester figyelmébe ajánlva egy levelet küldött, amelyben kérik, hogy próbáljon meg további lépéseket tenni annak érdekében, hogy ez ne történjen meg, mert veszélybe kerülnek az önkormányzati alkalmazottak fizetései, a tanügyi bérek és egyéb kifizetések, amelyeket a városnak kell eszközölnie. Most abban reménykedünk, hogy a polgármester össze tud hívni egy önkormányzati testületi ülést, ahol pozitív döntés születik. Ha ez nem történik meg, akkor előbb-utóbb zárolásra kerül sor” - tájékoztatott a prefektus.
Augusztus 15-ig országszerte az összes önkormányzatnak le kellett adnia a Közalkalmazottak Országos Ügynökségénél az új szervezeti felépítési terveket. Ezeket az idén elfogadott, 63. sürgősségi kormányrendelet alapján történt átszervezési és leépítési terv elfogadását követően dolgozták ki.
Székelyföldön Székelyudvarhely kivételével az önkormányzati átszervezés nagyjából mindenhol probléma nélkül lezajlott. Azonban a Hargita megyei városban most sem tudott egyezségre jutni a város helyi tanácsában az RMDSZ és az MPP. Szász Jenő pártja tegnap a Nép Ügyvédjéhez fordult, kérelmezve, hogy kérje az Alkotmánybíróságtól a kormányrendelet megvizsgálását.
Miután Szász Jenőt is megkerestük az ügyben, Bunta Leventét, Székelyudvarhely RMDSZ-es polgármesterét kértük meg, mondja el, miként vélekedik a polgáriak lépéséről. Bunta olcsó húzásnak, populista megnyilvánulásnak titulálta az intézkedését, noha az MPP-nek politikai pártként jogában áll a rendelet alkotmányosságát megvizsgáltatni.
„Az MPP-nek tudnia kell, hogy az ország bajban van. Lehet ilyen módszerekhez folyamodni, de ez akkor is olcsó népszerűség-hajhászás. Tudva levő, hogy nincs pénz a bérek kifizetésére és a nyugdíjak folyósítására. Ilyen körülmények között felelősen kell ezt a kérdést megközelíteni” - hangsúlyozta Bunta. Elmondta, nemcsak szimpátiát, hanem akár pert is lehet ezzel nyerni, mert a kormány is hibázott itt-ott, noha nem akkorát, mint amekkorára az MPP beállítja azt. „Az más kérdés, hogy a kormány jól intézkedett-e vagy sem, de az MPP megnyilvánulása demagóg” - szögezte le a polgármester.
Bunta szerint több tucat személyt kell leépíteni az önkormányzatnál. Ezzel szemben Szász Jenő tegnap azt nyilatkozta, hogy az önkormányzat már most is kevesebb emberrel működik, mint amennyit Székelyudvarhelynek a sürgősségi rendelet jóváhagy. „Szász Jenő nemhogy nem ismeri az adatokat, de félretájékoztat, vagyis nem mond igazat. Láttam olyan nyilatkozatát is, amikor 50 betöltetlen posztról beszél, illetve ahányszor megszólal, annyiféle számot mond. Itt a lényeg az, hogy Udvarhelyen az önkormányzati alkalmazottak száma meghaladja sajnos a kormány által jóváhagyott létszámot” - mondta.
Hozzátette, annak érdekében, hogy a kormány által előírtakat teljesíthesse az önkormányzat, a leépítés elkerülhetetlen. „Nem akarok pontos számot mondani, de valahol 20 és 50 között van azoknak a száma, akiket le kell építeni Székelyudvarhelyen. Egy olyan hivatalt örököltünk (az MPP-s vezetést követően, szerk.), ahol 15-17 ember dolgozik például a szociális hivatalnál és a beszerzési, illetve fejlesztési osztályon mindössze 2-2 személy tevékenykedik. Az átszervezés teret engedett volna annak, hogy a hivatal a különböző osztályok működését átgondolja és hatékonyabbá tegye” - vélekedett.
Kérdésünkre elmondta, bár a kormányhatározat be nem tartása bírságot vonhat maga után, még nem állítottak ki ilyen büntetést a székelyudvarhelyi önkormányzatnak. Hangsúlyozta, a hivatal elkészítette és leadta a Köztisztviselők Országos Ügynökségéhez az átszervezési tervet, azonban a helyi tanács ezt Szász Jenő miatt nem tudta elfogadni. „Szász Jenő előbb az önkormányzatot akarta rávenni arra, hogy forduljon Alkotmánybírósághoz, azonban amikor látta, hogy ez nem sikerül, az MPP-frakcióval együtt kivonult az ülésteremből a tervezet szavazásra bocsátása előtt." Bunta szerint az ügyben az egyetlen felelős nem más, mint Szász Jenő, aki nincs tisztába alpolgármesteri felelősségével és veszélyezteti a város működését.
Hogy ment máshol az átszervezés?
Egy másik Hargita megyei város, Gyergyószentmiklós azonban nem a kormányrendelet megszületését követően kezdett gondokkal küszködni. „A kormánynak köszönhetően letiltották az alkalmazást, úgyhogy aki elment – nyugdíjba, vagy munkahelyet váltott –, azt nem tudtam helyettesíteni. Így senkit sem kellett leépíteni. Az önkormányzat személyzete hiányos, számos nehézség adódik a működésben. Nincs környezetvédőnk, nincs a szociális irodán megfelelő személyzet. Ez a rendelet pedig még inkább hátráltatja az intézmény működését. A most végbement átszervezés során egy alkalmazottra osztottuk rá három ember feladatát. Ez már korábban is előfordult, arról nem is beszélve, hogy a jogi osztály teljes személyzete elment a fizetéscsökkentés következtében. Nem tudom a hivatalnál megtartani az embereket, nem tudom őket motiválni sem, ez pedig a munka és a minőség rovására fog menni” - panaszolta Mezei János polgármester.
Elmondta, a jogi osztály hiányát úgy próbálta megoldani, hogy egy ügyvédet alkalmazott, azonban ez rögtön sajtótéma lett, mivel a politikai ellenfelek felhasználták az ügyet, és azzal vádolták meg a polgármestert, hogy ügyvédek alkalmazására szórja az önkormányzat pénzét. Egyébként a 63. kormányrendelet értelmében 214-ről 164-re kellett leépíteni a posztok számát a hivatalban.
A megyei tanácsnál azonban gördülékenyen és problémamentesen eleget tettek a kormányrendeletnek: Hargita Megye Tanácsának vezetősége amellett döntött, hogy
nem leépítések révén,
hanem átszervezésekkel oldja meg az állások csökkentését, így senkit nem bocsátanak el a hivataltól. Az átszervezések során egyes igazgatóságok átalakultak, és új feladatokkal bővültek a hatáskörök.
Hargita Megye Tanácsánál eddig 626 elfogadott állás volt a betöltetlen állásokkal együtt, ebből 235 a megyei tanács apparátusánál, míg 391 az alárendelt intézményeknél. A tavalyi, december 31-i statisztikai adatok alapján Hargita megye lakossága 325.127 volt. Eszerint a megyei önkormányzatnak 456 állásra kellett csökkentenie az intézményben dolgozók létszámát a 63-as számú sürgősségi kormányrendelet alapján.
Borboly Csaba tanácselnök kérdésünkre elmondta, ezenkívül még létezik 10 üres állás, amelyet azért tartanak fenn, hogy szükség esetén pályázatok lebonyolítására alkalmazhassanak munkavállalókat. „Szinte hetente nyerünk újabb és újabb uniós pályázatokat, ezért ha szükség van munkaerőre, akkor tudunk alkalmazni. Fejleszteni emberekkel lehet, nem pedig leépítésekkel” - hangsúlyozta.
Elmondta, abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az előírtnál több embert tudtak a hivatalnál tartani, mivel uniós pályázatok során nyert összegek ezt lehetővé teszik. „Átcsoportosítások és egyes munkák kiszervezése révén tudtuk megtartani az embereket. A tanács megszavazta, így
senkit sem kellett elbocsátani”
- mondta. Kovászna Megye Tanácsa nem volt abban a szerencsés helyzetben, mint Hargita megyéé. Saját struktúrájában, illetve a hozzárendelt intézmények keretében 108,5 állást kellett leépíteni a kormányrendeletnek megfelelően. Kivételt a szociális intézmények, a gyermekjogvédelem, az öregek otthona, illetve a két speciális iskola képez – itt nem voltak leépítések. Viszont a múzeum, a könyvtár, a táncegyüttes, művelődési központ, az Árkosi Tanulmányközpont, a megyei önkormányzat szakapparátusa nem úszta meg a rendelet következtében az átszervezést.
„Ezekből az intézményekből összesen 108 és fél állást, de nem ugyanennyi személyt építettünk le. Az önkormányzat szakapparátusából 27 állást kellett megszüntetni, és ebből 12 betöltetlen volt. Gyakorlatilag felszámoltuk az összes üres állást azért, hogy a személyeket tudjuk bent tartani, viszont így is 15 személyt kellett leépítenünk" - magyarázta kérésünkre Tamás Sándor megyei tanácselnök. Ezeket a határozatokat már augusztus elején elfogadták, nem várták meg az augusztus 15-i határidőt.
"Nyilván, egyeztettünk a szakszervezettel is, és megpróbáltuk minél fájdalommentesebben megoldani a problémát. Akkor még könnyű, amikor az ember csak beszél erről, az igazi nehézséget az képezte, amikor a tanácsi határozat elfogadását követően a konkrét személyeket értesíteni kellett a döntésről. El kell mondanom, hogy elég sok álmatlan éjszakát okozott ez a döntés. Rengeteget egyeztettünk a középszintű vezetőkkel is, hiszen nekik kellett megjelölniük azokat a személyeket, akik kevesebbet teljesítettek az elmúlt időszakban. Amikor az alkalmazottak menesztéséről döntöttünk, akkor a kompetenciát próbáltuk figyelembe venni, illetve azt is, hogy valakinek volt-e az elmúlt időszakban alkohollal kapcsolatos negatív magatartása” - tette hozzá Tamás Sándor.
Olyan eset is volt, hogy a nyugdíjkorhatárt elért személyt nyugdíjazták, illetve három személy jelezte, hogy elmenne az intézménytől, így ezek posztjait szüntették meg. Továbbá másik két személynek a környező községekben találtak munkahelyet. „Igyekeztünk nemcsak szabályszerűen, hanem tisztességesen eljárni, és segíteni, ahol tudtunk. Az önkormányzat működését nem érinti negatívan az átszervezés, hiszen a teljes struktúrát átszerveztük, illetve feladatköröket csoportosítottunk át. Olyan eset sincs, hogy valakire több ember munkája jutott volna” – mondta a megyei tanácselnök.
Elmondta, azok közül, akiket kénytelenek voltak elbocsátani, néhányat vissza tudnak hívni, hiszen egy szabály szerint 10 alkalmazottat vehetnek fel, ha európai uniós programok lebonyolításáról van szó. „Márpedig ilyen programunk van: most bonyolítunk le például egy európai útépítési programot” - mondta Tamás.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere viszont jó hírekkel szolgált: a jó gazdálkodás eredményeként a megyeközpont önkormányzata esetében nem kellett alkalmazottakat leépíteni. A rendeletnek a mintegy 40 betöltetlen állás felszámolásával tettek eleget. Sőt, Kelemen Hunor művelődési miniszter közbenjárására a Tamási Áron Színház is megtarthatta alkalmazottait: a Tamási Áron Színház '89 előtt jött létre, így nem esett a kormányrendelet hatálya alá.
Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere arról számolt be, hogy konkrét leépítések nem voltak és nem is lesznek. „Az átszervezés nem jelentett munkahelycsökkentést, mivel a kézdivásárhelyi közművekhez, a Gosp-Com kft.-hez helyeztük át a köztisztasággal foglalkozó személyzetet, azt a 38 embert, akik a zöldövezetek karbantartásával, valamint az utcasepréssel foglalkozik." Azok az alkalmazottak, akik elérték a nyugdíjkorhatárt, most nyugdíjba vonultak. Hozzátette, az önkormányzat semmiféle nehézséggel nem küszködik az átszervezés miatt, a 188 fős személyzet képes kiszolgálni a város 20 ezer lakosát.