Magyar önkormányzati politikusok akadtak fenn a CNSAS szűrőjén
S. Z. 2010. szeptember 15. 17:27, utolsó frissítés: 17:38Egy polgármester és két megyei tanácsos működhetett együtt a kommunista titkosszolgálattal – áll az átvilágító hatóság tavalyi jelentésében.
Tavaly látványosan felpörgött A Volt Titkosszolgálat Levéltárát Átvilágító Országos Bizottság (CNSAS) tevékenysége: a napokban közzétett 2009-es beszámolójukból kiderült, 563 személy – lehetséges együttműködő és Securitate-alkalmazott – iratcsomóját küldték a bíróságra. Ez a 2008-as szám duplája. A perek is jól haladtak: 311 esetben ítélet született, ezek nagy részében – konkrétan 263 ügyben – a bírók megalapozottnak ítélték az átvilágítók által szolgáltatott terhelő bizonyítékokat. Ezek közül 16 ítélet visszavonhatatlan.
A jelentésből kitűnik, a CNSAS 2009-ben a választásokon induló jelöltek átvilágítását kezelte prioritásként. Míg 2008-ban mintegy 5 ezer személy múltját ellenőrizték, 2009-ben már több, mint 7500 jelölt lett átvilágítva. Megvizsgálták a 2008-as EP-választásokon indult 184 jelöltet, átvilágították a 2009-es elnökválasztások 13 jelöltjét. Ezen kívül mintegy 5900, egyéb hivatalt betöltő személyt is megvizsgáltak.
A szűrőn több „nagyhal” is fennakadt:
a tunéziai nagykövet, Mihail Sorin Tănăsescu és két PSD-honatya, Florin-Costin Pâslaru és Elena Mitrea is elveszítette a CNSAS-pert. Egy sor kormányban vagy kormányzati intézményben dolgozó hivatalnokról is kiderült, hogy együttműködött: a listán szerepel a Külügyminisztérium több fontos tisztségviselője, a környezetvédelmi tárcánál egy, a mezőgazdasági tárcánál két igazgató vesztett pert.
A kiemelkedő hatékonyság kulcsa a szervezés – mondta el a Transindexnek Csendes László volt CNSAS-elnök. A jelenleg egyszerű tagként tevékenykedő átvilágító hangsúlyozta, a siker titka az volt, hogy olyan embereket foglalkoztatott, akik valóban értenek a munkájukhoz. „Ha az ember dolgozik, akkor általában vannak eredmények” – jelentette ki.
Kérdésünkre, hogy milyen következményekkel jár egy jogerős bírósági végzés egy időközben megválasztott vagy más módon funkcióba került közéleti személy számára, Csendes így válaszolt: mivel a lusztrációs törvényt rögtön elfogadása után az Alkotmánybíróság alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte júniusban, ezen politikusok számára pusztán
a közvélemény nyomása jelenthet kellemetlenséget.
Mona Muscă visszavonulása jó példa arra, hogy mi történik akkor, ha egy politikusról kiderül: együttműködött. A hazai törvénykezés ez ügyben csak a hamis nyilatkozatért marasztalhatja el őket. Ugyanis minden, választásokon induló politikusnak saját felelősségre nyilatkozatot kell írnia arról, hogy együttműködött-e a kommunista titkosszolgálattal, vagy sem – nyilatkozott Csendes.
Az átvilágító elmondta, idén valószínűleg az ún. kuláklistások kárpótlása lesz az egyik prioritás. A 221/2009-es kormányhatározat értelmében ugyanis bizonyos pénzösszeget kaphatnak azok, akik a kommunista rendszerben politikai okok miatt szenvedésnek voltak kitéve. Ez ügyben igen sok kérvény érkezett – így a tisztségviselő. A Hotnews.ro szerint idén 287 dossziét állított össze a CNSAS: 88 személyt együttműködés vádjával perelnek, 199 személy esetében pedig az a gyanú, hogy a titkosszolgálat alkalmazásában álltak. A CNSAS egy sor önkormányzati politikust is átvilágított tavaly: prefektusok, alprefektusok, polgármesterek és tanácsosok között
itt már magyar vonatkozást is találunk,
hiszen egy Kolozs megyei magyar polgármester és két Hargita megyei tanácstag is szerepel az átvilágítók által közzétett listán. Horváth Márton (RMDSZ) mócsi polgármester valamint Bondor István (RMDSZ) Hargita megyei tanácstag ügyében még nem született döntés, ellenben Vajna Imre (MPP) tanácsos esetében már megvan az elmarasztaló ítélet.
Horváth Márton mócsi polgármester szerint valami félreértés lehet a dologban: ő ugyanis nem működött együtt a Szekuritátéval. A polgármester politikai felettese, László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint nem marad politikai következmények nélkül, ha bebizonyosodik: a CNSAS vádja igaz. László szerint a jövő heti MKT-ülésen külön napirendi pont lesz Horváth ügye.
Vajna Imre megkeresésünkre elmesélte beszervezése történetét: negyedéves orvostanhallgatóként volt néhány, akkoriban botrányosnak számító kijelentése. Bekísérték a marosvásárhelyi Szekuritátéra, ahol kihallgatták. A lakásukon házkutatást tartottak, és megfenyegették, hogy kicsapják az egyetemről, amennyiben nem beszél az egyetemen tanuló külföldi diákok viselt dolgairól. Mivel félt attól, hogy sosem gyakorolhatja majd az orvosi hivatást,
Vajna engedett a zsarolásnak:
több ízben is elmesélte a szekusoknak a külföldi diákokról keringő pletykákat. Mivel az ügyet zsarolásnak érezte, a megyei tanácsos azt nyilatkozta megválasztása előtt, nem működött együtt a kommunista titkosrendőrséggel.
Vajna hangsúlyozta, nem örömmel jelentett, pénzt sem kapott ezért, barátairól, ismerőseiről pedig sosem érdeklődtek. Ami saját politikai jövőjét illeti, a tanácsos elmondta, ő mindig is megyegazdának tartotta magát, nem pedig politikusnak. Amennyiben a jövőben nem tartanak igényt szolgálataira, az nem töri derékba életét - jelentette ki.