2021. aug. 2. hétfőLehel
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Szent-Iványi István válaszai

kérdeztek a disputázók 2002. december 12. 18:23, utolsó frissítés: 17:48

Az SZDSZ-képviselõ véleménye a határon túli politikáról, a státustörvényrõl, a kettõs állampolgárságról, a Tõkés-Markó vitáról, a "koalíciós kényszerrõl", Magyarország uniós csatlakozásról, vagy éppen a fõzésrõl.





Tamás György (Stockholm)

A kérdésem az, hogy Önök (az élen Bauer Tamással és Önnel) a kedvezmény, státustörvényt nem szavazták meg. Sõt, ellene voltak. Mi ez a " NAGY PÁRTFORDULAT": Kuncze Gábor erdélyi körútja, Ön kérdésekre válaszol stb.

Nincs semmiféle pártfordulat. Kuncze Gábor nem elõször járt Erdélyben, én magam is sokszor megfordultam hivatalos ügyekben, ahogy számos más SZDSZ-es politikus is (Magyar Bálint, Eörsi Mátyás, Mécs Imre, Fodor Gábor, Dornbach Alajos, Törzsök Erika stb.stb.). A kedvezménytörvényt nem szavaztuk meg, mert jóelõre láttuk a törvény valamennyi buktatóját, ezzel szemben beterjesztettünk egy országgyûlési határozati javaslatot, amely a határon túli magyarok hatékony, célirányos és az európai normákkal összhangban álló támogatását szolgálta. Tehát nem azért utasítottuk el, mert nem akartuk támogatni a határon túli magyarságot, hanem azért, mert több, jobb és eredményesebb támogatási rendszert javasoltunk.


Egyébként mindig is válaszoltam a hozzám intézett kérdésekre.


Mihály Márton (Marosvásárhely)

Erdélyi magyar diákként szeretném megkérdezni, hogy mi a véleménye a bel- és külföldön sokat vitatott státustörvény leszûkítése helyett, nem lenne hasznosabb az utódállamokban élõ magyaroknak KETTÕS ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT adni? Tudjuk, hogy Európában a Kettõs Állampolgárság egy nemzetközi jogilag elfogadott módja a külhoni kisebbségek védelmének. Követendõ példaként megemlíteném : Horvátországot, Németországot és újabban Moldáviát.

matyas_kiraly (Kolozsvár)

Ön szerint miért nem kaphatnak magyar állampolgárságot az erdélyi magyarok hiszen felmenõik Szent Istvántól ezer éven keresztül magyar állampolgárok voltak?

A kettõs állampolgárság gondolata nem eleve rossz, de csak akkor valósítható meg, ha partnereket találunk hozzá. Az érintett országok tiltakozása esetén visszafelé sül el, több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. Nem véletlen, hogy az elõzõ kormány, amely eljátszott a gondolattal, végül elvetette, mert belátta, hogy a jelen helyzetben ez nem járható út.

Hamarosan valamennyien kettõs állampolgárok leszünk: lesz egy nemzeti és egy európai állampolgárságunk. Ennél jobb megoldást még nem találtak erre a problémára.


Mihály Márton (Marosvásárhely)

Melyek azok a Magyarországi ösztöndíjak amelyekre pályázhatnak az Erdélyben tanuló magyar diákok? Konkrétan hány és milyen összegû ösztöndíjjal támogatja az új Magyar Kormány a szülõföldjükön tanuló magyar egyetemista diákokat, miután tudjuk, hogy az APÁCAI ösztöndíjat is megszüntették?

Kérem, hogy a konkrét kéréssel forduljon az Oktatási Minisztérium Határontúli magyarok fõosztályához, ill. a HTMH-hoz, õk pontos és részletes választ adnak Önnek. Egy biztos, hogy semmivel sincs kevesebb lehetõsége egy határontúli magyar diáknak most, mint egy vagy két évvel ezelõtt.


gõzmozdony (A Bukarest-Nagyvárad vonal)

1. Gyakran találkozok azzal a megállapítással (elsõsorban Fidesz közeli sajtóban), hogy a jelenlegi kormány elsõsorban a válságkezelõ megoldásokat támogatja, szemben az Orbán-kormány nemzetépítõ stratégiájával. Mi errõl a véleménye, helyes ez a megállapítás általában, vagy az Ön szakterületének vonatkozásira?

Nem helyes megállapítás. A jelenlegi kormány nem szimbólikus politikát folytat, hanem arra törekszik, hogy partnerként elfogadva a határontúli magyar szervezetek legitim vezetõségét, az õ konkrét igényeiknek és elvárásaiknak megfelelõ segítséget nyújtson.

2. Egy másik állítás, (ugyancsak ellenzéki körökbõl) hogy a jelenlegi kormányzat nem igazán támaszkodhat szakértõkre a határon túli magyar közösségek kapcsán, mert nincsenek ilyenek a kormányzatban. Ez igaz?

Egyszerûen nem igaz. Aligha lehet kétségbevonni Tabajdi Csaba, Törzsök Erika vagy Szabó Vilmos hozzáértését ezekhez a kérdésekhez, nem is beszélve a szakértõk népes táboráról.

3. Az elõbbi kérdés továbbgondolása: emiatt a határon túli politikát "elvtelen eszközökkel" Erdély esetében Markó Béla irányítja, aki kirúgat embereket a HTMH-ból, stb. Ez a vád ezen a fórumon, a Dispután is elhangzott. Ön szerint a szövetségi elnöknek tényleg ekkora hatalma lenne?

A kormánynak az a felfogása, hogy mi nem szólunk bele a határontúli szervezetek belsõ ügyeibe, ugyanakkor nem is kérünk tanácsot a saját döntéseinkhez. Az állítás tehát nem igaz.

4. Mit szól a Fidesz kormány Kárpát-medencei támogatáspolitikájához? Tõkés László (és a reformátusok) világtalálkozójának anyagi ügyei tisztázódtak-e, van-e rálátása az elõzõ kormányzat által kiutalt összegekre?

Nekem nagyon korlátozott rálátásom van az elõzõ kormány támogatáspolitikájára, de az elég egyértelmû számomra, hogy politikai feltételekhez kötött klientúraépítés folyt. Ennek kíván véget vetni a kormány.


Orban Botond (Strasbourg)

1. A magyarországi SAPARD ügynökség akkreditációja jelentõsen elhúzódott. Sikerült-e úgy átütemezni ezen elõcsatlakozási alap felhasználását, hogy az ország ne veszítsen a támogatási keretbõl (Magyarország esetében ez az összeg évi 38 millió euró, körülbelül). Az akkreditáció körüli huzavona mennyire befolyásolta az agrárfejezetrõl szóló tárgyalások lezárását?

A felhasználási határidõt szerencsére a jövõ év végéig meghosszabbították, így van esély rá, hogy egyetlen euró se vesszen kárba. Ugyanakkor az akkreditáció elhúzódása nem vetett túl jó fényt Magyarország intézményépítõ képességeire, így ránk maradt a feladat, hogy kedvezõbb képet alakítsunk ki Magyarország csatlakozási képességeirõl.

2. A csatlakozási tárgyalások lezárása érdekében Magyarország, illetve az EU kölcsönös engedményekkel, valamint derogációkkal élt. Ön szerint: a) Magyarország számára melyik a tárgyalásokon "kiharcolt" legnagyobb siker, és b)mit tekint a tárgyalások legnagyobb kudarcának?

Még nem vagyunk a tárgyalások végén, ezért errõl korai nyilatkozni. A szabad munkaerõ-vándorlás korlátozása nem számít sikernek, a legnagyobb siker az, ha idõre (dec. 13.) befejezzük a tárgyalásokat.

3. Az EU regionális politikájának egyik közösségi kezdeményezése az INTERREG III program, melynek célja a határon átnyúló, régióközi együttmûködés támogatása. Véleményem szerint Magyarországnak az EU-hoz történõ csatlakozását követõen lehetõsége nyílik az erdélyi magyarságot közvetve támogatni azáltal, hogy kiépítve a megfelelõ kapcsolatot a magyarországi és erdélyi régiók között pályáznának az Interreg nyújtotta támogatások elnyerésére. Készülnek-e tenni, vagy tettek-e már lépeseket ilyen irányba? Ón szerint ehhez feltétlen meg kell várni amíg Romániában is képül az EU konform regióbesorolási rendszer?

Az Interreg által nyújtott lehetõségekkel feltétlenül élni kívánunk. Ennek nem feltétele,
hogy Romániában is EU-konform régiók legyenek, de sokat segítene az együttmûködésben.

4. Végezetül, idéznek egy, a kolozsvári magyar napilapban, a Szabadságban 2002.11.02-an megjelent cikkbõl, szerzõje Makkay József:

Európa másodrendû állampolgárai

Az Európai Unió vezetõinek döntése a csatlakozni akaró tíz közép-kelet-európai ország agrárágazatának támogatásáról egyre jobban borzolja a kedélyeket. A nyugat-európai gazdáknak nyújtott jelenlegi támogatás 25 százaléka szakemberek szerint igen kevés az olyan országok számára, ahol a komoly gazdasági lemaradás leginkább a krónikus tõkehiánnyal küszködõ agrárágazatot sújtja. A sovány uniós dotáció eleve kizárja a gyors felzárkózás esélyét. A keleti "végek" helyzetismeretébôl kiindulva leginkább az unió politikusainak illene tudni, hogy akár rövid távra is, a nyugati gazdáknak adott támogatásnál jóval nagyobb összegek kellenének a keleti "országrész" mezôgazdaságainak gyors átalakítására. Ma már egyértelmû: a nagy csinnadrattával ünnepelt EU-s kompromisszum a csatlakozni kívánó országok többségének nem kedvezô.

Számomra végképp furcsa a magyar vezetés optimizmusa, hiszen a csatlakozni akaró országok közül a magyar mezôgazdaság fejlesztése ígérhetne a legtöbbet: itt vannak a legkedvezôbb talaj-, éghajlati, domborzati feltételek és humán tényezôk. Hatékony támogatással Magyarország Európa egyik legütôképesebb mezôgazdaságát tudná felmutatni. Ezzel szemben alamizsna-osztogatás szaga van az uniós ajánlatnak, amit a Medgyessy-kormányzat korszakalkotó sikernek tart. Igaz, Kovács László külügyminiszter beismerte, hogy a mezôgazdasági tárgyalások eddigi eredményei nem megnyugtatók, de félô, hogy e beismerésnél többre nem futja erejükbôl. A mai kormányzat nem számol azzal, hogy az agrárágazat alulfinaszírozása miatt a magyar mezôgazdasági termékek az elvárt lehetôségeknél sokkal alacsonyabb helyezést fognak elérni az uniós piacokon. A háromszor jobban támogatott nyugati gazdákkal szemben nem lehetnek versenyképesek! Ez a veszély nyilván a fejlettebb cseh, lengyel, szlovák, illetve a néhány év múlva esedékes csatlakozáskor a szintén jelentôs potenciált tartogató román mezôgazdaságot is igen érzékenyen érinti.
...

Néhány éven belül üzleteinkben (beleértve a romániai boltokat is, hiszen politikai döntéssel Románia is bármikor EU-tag lehet) többségében holland sajtot, holland és dán tartósított tejet, francia bort, spanyol és olasz gyümölcsöt, nyugati szárnyas-, disznó- vagy marhahúst vásárolhatunk. Az EU vezetôinek nem érdeke, hogy a magyar vagy a román bor a mainál nagyobb tételekben kerüljön be az ottani üzletek polcaira. Ezt nyíltan nem mondják ki, de a huszonöt százalékos agrártámogatással egyértelmûen ezt akarják.

Nincs messze az az idôszak sem, amikor a százszázalékosan támogatott holland, dán vagy német gazda az olcsón megvásárolható magyar, román vagy lengyel földön kis állattenyésztési vagy kertészeti édenkertet hoz létre, és Európa-polgárként bárhol szabadon letelepedhet. A zsellérsorsba taszított ôslakók majd törhetik a fejüket, hogy hol keressenek maguknak új hazát?!
"

Mi a véleménye a cikkben megfogalmazottakkal kapcsolatban?

Alapvetõen nem értek egyet ezzel, hiszen a magyar termékeknek már most is az EU-s termékekkel kell versenyezniük és ma semmilyen EU-támogatásban nem részesülünk. Bizonyos, hogy Magyarország a végsõkig küzdeni fog a kedvezõbb feltételekért és nem fogunk rosszabb feltételeket elfogadni, mint a többi jelölt ország. Ma az a vélemény Brüsszelben, hogy Magyarország az egyik legkeményebb tárgyalópartner. A balti országok már elfogadták a feltételeket, mi még küzdünk egy jobb megállapodásért.


Esterházy Decebal (La Provincia)

Az SZDSZ által jegyzett "A Korszakváltás programja" határokon túli magyarsággal foglalkozó fejezetében a következõ mondatot olvashatjuk:

"Az SZDSZ már korábbi kormányzati tevékenysége során is azt hangsúlyozta: a döntések meghozatalánál mindenképpen az adott kisebbségi szervezetek véleménye élvez prioritást."

Ehhez képest az SZDSZ "már korábbi kormányzati tevékenysége során" is "az adott kisebbségi szervezetek" véleménye ellenében fogadta el az alapszerzõdéseket, és a státustörvény során is folyamatosan a legitim magyar szervezetekkel szemben fogalmazta meg véleményét.

Mi több, Eörsi Mátyás 2002. január 17-én -- az SZDSZ nevében -- közös nyilatkozatot írt alá Juraj Svec-csel, a szlovák Liberális Demokraták Szövetségének alelnökével, amelyben elítélték a státustörvényt. Tehát -- az elõbbi idézettel szemben -- nem a Magyar Koalíció Pártjával egyeztettek, hanem azzal a szlovák politikussal, aki annak idején liberális mezben is képes volt megszavazni a Meciar-féle, magyarellenes nyelvtörvényt.

Kérdésem: ha ilyen nehéz betartania az SZDSZ-nek a saját programját, miért nem írják át? Akkor legalább a határon túli magyarok sem ringatnák magukat illúziókban pártjával kapcsolatban, és az Önök lelkiismerete is jelentõs tehertõl szabadulna meg.


Ma minden mérvadó kisebbségi politikus elismeri, hogy az alapszerzõdések új és kedvezõbb helyzetet teremtettek a kisebbségek számára, ezért az elõzõ kormány sem tett kísérletet azok felülvizsgálatára, hanem épp ellenkezõleg, az alapszerzõdésekben lefektetett elvek megvalósításáért léptek fel. Nem látok okot arra, hogy programunkon változtassunk, mert az idõ a legtöbb kérdésben minket igazolt.


tango (Udvarhely)

Az elmúlt 12 évben minden jelentõsebb magyarországi politikai párt valamilyen szinten kialakította Határon túli bázisát, a viszony hol partneri, hol hûbéri volt... Az SZDSZ jelenléte finoman fogalmazva visszafogott volt. Kevesen ismerik az önök politikáját errefelé. Nem gondolják, hogy egy bizonyos, "partneri" nyitás jó volna, legalábbis a "liberális szektorokban" kultúra, informatika... Van-e konkrétum ezen a téren?

Nagyon sok konkrétum van ezen a téren és ezek nem újkeletûek. Magyar Bálint 1996-tól elindította a határontúli iskolák informatikai fejlesztésének a programját, amelyet az elõzõ kormány leállított. Most ennek az újraindítása ismét napirendre került. Az SZDSZ kezdettõl szorgalmazta a beruházási támogatások ösztönzését, a határokon átívelõ gazdasági kapcsolatok fejlesztését. A filozófiánk ezen a téren nem változott és most a lehetõségeink is növekedtek ennek megvalósítására.


belekotyogo (itt is-ott is)

Ön szerint a nemzeti kisebbségi és a szexuális kisebbségi jogok egy kategóriába tartoznak?

A kisebbségi jogok sokfélék, de mindegyikükre igaz, hogy a többségi intoleranciával szemben különös védelemre szorulnak. Alkotmányos értelemben egyaránt fontosak, de tartalmukat
illetõen komoly különbségek vannak közöttük.


károlyi (Széna tér)

A szexuális kisebbségek érdekérvényesítési lehetõségeirõl mit tud mondani? Mit tehet a politikus, politika, hogy a szexuális kisebbségek tagjai méltóságuknak megfelelõ módon élhessenek és vehessenek részt a közéletben?

Az SZDSZ évek óta fellép azért, hogy a szexuális kisebbségek hátrányos megkülönböztetés nélkül, méltó módon, egyenrangú polgárként élhessenek a hazában. Ez a feladat csak kis részben törvényhozási, nagyobb részben társadalompedagógiai elemeket tartalmaz. Úgy vélem, hogy az EU-tagság és az ország modernizálódása ezen a téren is elõrelépést hoz.


easy lover (Szent István országa)

1. 1989-90-ben a magyarországi választók markáns antikommunista pártként ismerték meg az SZDSZ-t. 1994-ben aztán - fokozatos, ám feltûnõ közeledés eredményeként - kijelentették: "koalíciós kényszer" esetén kormányra lépnek a kommunista utódpárttal (persze lehet, hogy nem így nevezték az MSZP-t). Habár a választásokon tudtommal pártokra és nem koalíciókra szavazhattak a magyar állampolgárok, ilyen kényszer már csak azért sem állhatott fent, mert az MSZP abszolút többséget szerzett a 2. fordulóban.

Ekkor az SZDSZ - konkrétan Magyar Bálint - új "feltétellel" rukkolt elõ: koalícióra lépnek az MSZP-vel, de csak akkor, ha nem Horn Gyula lesz a miniszterelnök. Horn Gyula lett a miniszterelnök, az SZDSZ pedig koalícióra lépett az MSZP-vel. Az egykori antikommunista párt azóta a kommunista utódpárt elválaszthatatlan társa lett, immár a második ciklusban. Az önkormányzati választásokon a közös jelöltek indítása magától értetõdõnek tûnt.

Ön szerint ezek után van-e alapja az SZDSZ-t "morális alapvetésû pártként" emlegetni, mint hallhatjuk-olvashatjuk azt oly sokszor a baloldali-liberális lapok publicisztikáiban?


Az SZDSZ alapelvei megalakulása (1988) óta változatlanok. Ön is meggyõzõdhet errõl, ha az eredeti Kék Könyvet egybeveti a párt választási programjával, s napi politikai tevékenységével. Az SZDSZ egy program alapján kötött koalíciót az MSZP-vel, de fenntartotta önállóságát, saját értékrendjét, filozófiáját.

2. Ön szerint ki tud-e kecmeregni valaha az egykori antikommunista párt a kommunista utódpárttal kötött, lassan évtizedes érdekszövetségbõl? Elõfordulhat-e, hogy az SZDSZ 2006-ban közös országos listán induljon az MSZP-vel?

Koalíciót a 2002-2006-os kormányzati ciklusra kötöttünk az MSZP-vel. A 2006-os választásokon az SZDSZ önállóan fog indulni, s a választások eredménye birtokában, a programok összeegyeztethetõsége alapján dönt majd arról, hogy a parlament melyik oldalán -- kormány vagy ellenzék -- foglal helyet.


Gabi bácsi (Periféria)

Az elõzõ ciklusban az SZDSZ igen gyakran vádolta a Fideszt azzal, hogy összeszûri a levet a szélsõséges MIÉP-pel. Ezzel szemben az önkormányzati választáson a Fidesz mindössze 15 helyen állított közös jelöltet a MIÉP-pel. Ugyanakkor az SZDSZ a magyarországi politikai paletta másik szélsõséges pártjával, a Munkáspárttal ugyanezen a választáson 46, azaz negyvenhat helyen indított közös jelöltet. Forrás: https://www.valasztas.hu/ver/start2_ind.htm Mit szól ahhoz, hogy a szélsõséges pártokkal való koalíciós hajlandóság terén az SZDSZ 46:15 arányban vezet a Fidesz elõtt? Számíthatunk-e 2006-ban országos szinten is SZDSZ-Munkáspárt együttmûködésre? (Bár ennek jeleit már idén áprilisban is tapasztalhattuk a 2. fordulóban.)

Az SZDSZ-nek egyetlen olyan jelöltje sem volt, akit a Munkáspárt támogatott volna az önkormányzati választásokon, de voltak olyan jelöltek, akiket több párt is támogatott az egyik körzetben, így például egyszerre az SZDSZ és a Munkáspárt is támogathatja ugyanazt a jelöltet. Az SZDSZ és a Munkáspárt között soha nem volt, és meggyõzõdésem szerint soha nem is lesz választási együttmûködés. Mi nem támogatjuk az õ jelöltjeiket, és nem kérjük jelöltjeink támogatását. A Munkáspártnak jelenleg 1% körüli a támogatottsága, ezért nemcsak elvi, hanem gyakorlati okokból sincs túl sok értelme az együttmûködésnek.


Kelemen Attila (Kolozsvár)

1. Milyennek látja a romániai magyar liberalizmus helyzetét, esélyeit?

Nekem személyesen nagyon kedvezõ benyomásaim vannak a Szabadelvû Kör vezetõ politikusairól és programjáról. Nagyon remélem, hogy a közeljövõben egyre jelentõsebb szerepet játszhatnak a romániai közéletben, hiszen meggyõzõdésem, hogy az erdélyi magyar társadalom világnézeti értelemben éppannyira tagolt, mint a magyarországi. Sokan vannak, akihez legközelebb a szabadelvû liberális gondolkodás áll.

2. Az SzDSz az informatizálást erõsen propagáló pártként lépett fel. Az e-Világ pályázaton, bár a kiírás szerint van pénz határon túli tartalom digitalizálására, ezt a pénzt határon túliak nem pályázhatják meg. Elképzelhetõ-e, hogy a közeljövõben a határon túli tartalomfejlesztõk is pályázhassanak a nagyobb informatizálási projektekben?

Személy szerint nagyon fontosnak tartom, hogy a határon túli tartalomfejlesztõk is pályázhassanak a nagyobb informatizációs projektekre. Úgy tudom, hogy Kovács Kálmán miniszter szintén támogatja a határon túli magyarság bevonását az informatikai programokba, bõvebb információkat az Informatikai és Hírközlési Minisztériumból kaphatnak.

ejsze (ejsze találd ki)

Ezidáig miért nem diszponálta magát az SZDSZ a határon túli magyarok ügyében? Miért hagyta az SZDSZ magára a határon túli magyar civil szektort? A magyar hivatalos civil (és informatikai) stratégiában miért nincsenek megemlítve a határontúli civil szervezetek?
Miért nem próbálkozik az SZDSZ határon túli informatikai fejlesztésekkel (internetes tartalom+teleházak)? Miért zárta ki az Önök által vezetett minisztérium az e-világ pályázatokból a határon túli szervezeteket (holott a pályázatok egy része határon túli vonatkozású)?


Az SZDSZ megalakulása óta aktív politikát folytatott a határon túli magyarok érdekében. Amikor módunk volt rá, intézményesen is segítettük a határon túli magyarság fontos intézményeit (lásd pl.a Magyar Bálint által kezdeményezett Sulinet programot). Egyetértek azzal, hogy a határon túli magyarság is részt vehessen a fontos informatikai pályázatokban.

>> További kérdések és válaszok

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS