Kelemen Hunor válaszol a Transindex-olvasók kérdéseire
2010. december 30. 14:27, utolsó frissítés: 2010. december 31. 13:15Az RMDSZ elnöki tisztségére pályázó politikust 70 kérdésben faggatták ki az olvasók.
kuszekat: Az egyre világosabb az elmúlt választások eredményeit illetően, hogy Székelyföldön - ami a legnagyobb szavazóbázisa lehetne az RMDSZ-nek - nagyon megcsappant a szavazási kedv. Ha ehhez még hozzávesszük azt is, hogy az RMDSZ-ből is itt a legnagyobb kiábrándultság, akkor Önök a következő választásokat tekintve igencsak nagy probléma elé néznek, pláne, ha megalakul az MPP mellett még egy erdélyi magyar párt, akikkel esetleg nem tudnak összefogni.
A kérdésem, hogy milyen stratégiája van arra nézve, hogy felébressze az elfásult székelyeket, felkeltse szavazási kedvüket, sőt, hogy ismét az RMDSZ felé forduljanak, hiszen akár ezen múlhat az RMDSZ parlamentbe való bejutása.
Igen, Önnek igaza van, csökkent a szavazási kedv, de nem csak Székelyföldön, hanem az egész országban. Mi azért dolgozunk, hogy megerősítsük a hitet azokban, akik kitartottak az RMDSZ mellett és azért, hogy visszanyerjük a bizalmat azoktól, akik talán eltávolodtak a szövetségtől. Én továbbra is azt tartom, hogy az emberek véleményét meg kell hallgatni és őszintén el kell magyarázni nekik, hogy mi állt egy-egy döntés háta mögött. Azt tapasztaltam, hogy ha őszintén tudunk beszélni a legnehezebb kérdésekről, problémákról, akkor megértésre találunk. Abban bízom, hogy sikerül visszaadni a reményt, amikor a döntéseink meghozzák a várt eredményt, a gazdasági fellendülés érezhető lesz.
Pistvan: Mi lehet az a határozott és konkrét koncepció, ami Ön szerint az RMDSZ számara jelenleg a legfontosabb mint teendő és amiről úgy gondolja, hogy Eckstein-Kovács Péter, erről pontosan az ellenkezőjét gondolja?
Nem tudok Eckstein-Kovács Péter gondolataiban olvasni, én azt tudom, hogy az én szemszögemből mi a legfontosabb az RMDSZ-ben. Visszaszerezni a bizalmat, megerősíteni a bizonytalankodókat, közösen választ találni közös problémáinkra. Nyitni még jobban a civil szféra felé, többeket bevonni a döntéshozatalba. És a legfontosabb: megőrizni az RMDSZ önállóságát, függetlenségét, továbbra sem kell mi behódoljunk senkinek.
Lolka: 1. Miért indul valaki egy olyan választáson, ahol az ellenfelét teljesen mellőzik (lásd. RMDSZ honlap)?
Tudomásom szerint minden olyan hír, amit Eckstein csapata beküld a honlap szerkesztőihez, meg is jelenik.
2. Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie az RMDSZ jövendőbeli elnöke?
Rengeteg olyan tulajdonságra van szüksége, amely nélkül nem lehetséges egy olyan bonyolult szervezetnek az irányítása, mint az RMDSZ. Képesnek kell lennie mindenkit meghallgatni, és mégis önállóan, dönteni. Kiegyensúlyozottnak kell lennie. Képesnek kell lennie a döntéseket nem elsietni, azokat kellően „kiérlelni“. Nem szabad zsarolhatónak lennie. Következetesnek kell lennie, ami néha makacsságnak is tűnhet. Teljes szívvel-lélekkel elkötelezettnek kell lennie a magyar ügy iránt. Kell tudnia áldozatokat hozni (például ha egy hétvégén a családi program és a közösségi program között kell választania, a közösségi programot kell első helyre tennie.) Alázattal kell képviselnie a közösség érdekeit. Szolgálatra és nem uralkodásra jelentkezik az, aki ezt a tisztséget megpályázza. Ezeket nem föltétlenül fontossági sorrendben írtam, és csak néhány azon tulajdonságok közül, amelyek az én tapasztalatom szerint föltétlenül szükségesek.
3. Ki a kedvenc költője? És politikusa?
Nincs egyetlen kedvenc költőm, de mostanában Bertók Lászlót és Térey Jánost olvastam szívesen. Kányádit és Faludyt mindig nagy örömmel olvasom.
A politikusok közül Bethlen Gábort nagyon sokra tartom, de Margaret Thatchert és Barack Obamát is kedvelem. Volt víziójuk és képesek voltak a társadalmat az általuk jónak tartott irányba vezetni.
krox: 1. Elégségesnek tartja-e az RMDSZ eddigi társadalomszervezési, közösségépítő munkáját? Ön mit tenne másként?
Voltak jobb időszakai is az RMDSZ-nek. Azt gondolom, hogy a társadalomszervezési munkát alaposan újra kell gondolni, mert a társadalom a kilencvenes évekhez képest sokat változott, más problémákkal, más kihívásokkal kell szembenézni, mint a kilencvenes években.
2. Vannak-e beterjesztett Alapszabály- és programmódosító javaslatai?
Vannak, különösen az Alapszabályhoz. Erősíteném a csapatmunkát, kibővíteném a döntés-előkészítést, megosztanám a munkát és a felelősséget, hatékonyabbá tenném az ügyintézést. Minden szervezetben szükségesek a korrekciók.
3. Ha elnyeri az RMDSZ-elnökséget, akkor mit változtat a jelenlegi ügyvezetésen? Országos, és megyei szinten?
Mindenképpen kiszélesíteném a döntéshozatalt, bevonnám a platformokat és a helyi önkormányzatok vezetőit is.
4. Ha Önt választják meg az RMDSZ elnökének, akkor lát- e esélyt arra, hogy ne alakítsák meg az Erdélyi Magyar Néppártot? Ennek érdekében meddig hajlandó elmenni?
Amennyiben szövetségi elnök leszek, minden befolyásom latba vetem, hogy lebeszéljem Tőkés Lászlót pártalakítási szándékáról. Meg kell értenünk, hogy az erdélyi magyarság esetében a kettő is kevesebb, mint az egy, a három aztán még kevesebb.
5. Elnökként mit kérne Szász Jenőtől az együttműködés fejében?
Bölcsességet és mértéktartást!
6. Szövetségi elnökként hány szavazattal lenne elégedett a 2012-es parlamenti választásokon? Ha ennél több, mint 10%-al kevesebbet teljesít a szervezet, akkor arra mit fog lépni? Átalakítja a szervezetet? Lemond, és átadja helyét más valakinek?
Ez soha nem választható el attól, hogy országos szinten milyen a részvétel a választásokon. Én azt szeretném, ha 2012-ben is az RMDSZ-nek erős parlamenti képviselete lenne. Ami a lemondást illeti: minden tisztséggel együtt jár a lemondás lehetősége is, ezt tudnia kell mindenkinek, aki politikai pályára lép. Ez benne van a pakliban.
István: 1. Milyen konkrét változtatásokat szándékszik véghezvinni annak érdekében, hogy az RMDSZ emberközelibb és átláthatóvá váljon?
Számomra az a fontos, hogy az RMDSZ meghallgassa az embereket, tudomást vegyen gondjaikról, problémáikról és ezek ismeretében cselekedjen. És itt az RMDSZ minden szintjére gondolok, a községi polgármestertől a miniszterig mindenkire. Az a legfontosabb, hogy a politikusok mindig el kell magyarázzák érthetően és tisztán, hogy milyen érvek, elgondolások álltak egy-egy döntés meghozatalának a hátterében.
2. Milyen reformokra gondol a helyi/vidéki szervezetek felélesztésének ügyében, amelyek nagy része már csak névlegesen létezik a vegyes településeken vagy a szórványban?
A helyi szervezetek szerepét újra kell értékelni, megerősíteni őket azáltal, hogy bevonjuk őket a döntések előkészítésébe, konkrét feladatokat látnak el. Nagyon fontosnak tartom a helyi szervezeteket, mert ők a kapocs az emberek és a Szövetség között, ők azok, akik mindennap találkoznak a választóinkkal. Ugyanakkor a helyi szervezetek nem csak a politikával kell foglalkozzanak, hanem társadalomszervezéssel is, ezt a két tevékenységet kell összehangolni.
3. Miért gondolja, hogy jobb elnök lenne Kovács Péternél?
Nem tudom, hogy milyen elnök lenne Eckstein-Kovács Péter. Azt tudom, hogy én egy más generációt képviselek, egy más szemléletmódot. Nem félek meghozni olyan döntéseket, amelyek változást, újítást hoznak az RMDSZ működésében. Nekem Eckstein-Kovács Péterrel ellentétben nem a hobbim az RMDSZ, hanem a munkám, az elkötelezettségem, a hivatásom.
>> Eckstein-Kovács Péter válaszai a Trasfórumozók kérdéseire itt olvashatók >>
aranybogár: Kérem rangsorolja prioritás sorrendjében a következő (szerintem)szövetségi elnöki hatáskörbe is tartozó feladatokat:
- az egyházak és magánszemélyek elkobzott vagyon-visszaszolgáltatásának rendezése és előnyös befejezése,
- erdélyi magyar gazdaságpolitika meghatározása RMDSZ szakértői szinten az erdélyi magyarság gazdasági megerősítése érdekében,
- államilag finanszírozott önálló erdélyi magyar egyetem létrehozása,
- a magyar nyelv tényleges bevezetése a mindennapi életbe Erdélyben,
- önálló magyar turisztikai tanácsadó és fejlődést finanszírozó közalapítvány létrehozása,
- valós párbeszéd széleskörű megindítása az erdélyi magyarságon belül
- erdélyi magyar panaszkezelő- és tanácsadó közalapítvány létrehozása.
Kedves aranybogár, az Ön által felsoroltak alapján a listám így néz ki:
1. - valós párbeszéd széleskörű megindítása az erdélyi magyarságon belül
2. - erdélyi magyar gazdaságpolitika meghatározása RMDSZ szakértői szinten az erdélyi magyarság gazdasági megerősítése érdekében,
3. - a magyar nyelv tényleges bevezetése a mindennapi életbe Erdélyben (itt azonban hadd hívjam fel a figyelmet, hogy ez össztársadalmi feladat, mindannyiunk feladata. Léteznek magyar formanyomtatványok, kérni kell őket a közhivatalokban, használni kell a magyar nyelvet mindenhol, mindenkinek. Ma már az élet minden területén létezik érvényes jogszabály, bátorság kell, hogy használjuk az anyanyelvünket.)
4. - államilag finanszírozott önálló erdélyi magyar egyetem létrehozása,
5. - az egyházak és magánszemélyek elkobzott vagyon-visszaszolgáltatásának rendezése és előnyös befejezése,
6. - önálló magyar turisztikai tanácsadó és fejlődést finanszírozó közalapítvány létrehozása,
7. - erdélyi magyar panaszkezelő- és tanácsadó közalapítvány létrehozása (Mivel nem nagyon értem, mire gondolt, kérem, fejtse ki ezzel kapcsolatosan bővebben az elképzelését.)
én: Miért kell a megjelenése/kinézete/stílusa (gondolok itt körszakállra, frizurára, hasonló szemüvegre stb.) olyan legyen, mint Markó Bélának?
Nézze, a genotípusát senki sem tudja megválasztani és megváltoztatni. Szemüveget 16 éves korom óta viselnem kell. Kopaszodom, amihez semmi köze Markó Bélának. 21 éves korom óta szakállt viselek, akkor még nem ismertem Markó Bélát. Ilyen szempontból inkább azt mondanám, hogy túlságosan konzervatív vagyok: nem alakítom a stílusomat sem a divat szerint, sem mások után.
Zsuzsa: Bár a szaktanulmányok és több országra kiterjedő felmérések amellett érvelnek igen keményen, hogy egy ország jóléte hosszabb távon oktatási rendszere minőségétől függ, az pedig kapcsolatban áll a nemzeti összjövedelem ráfordított arányával, az RMDSZ mindeddig részt vett a tanügy financiális ellehetetlenítéseben, a tanári munka presztízsének szétzilálásában. Mi az Ön stratégiája? Azt nyilatkozta, hogy a csapatmunkában látja a sikeres politizálást: kikre számít az oktatáspolitikában?
Egyetértek Önnel, kedves Zsuzsa, hogy az oktatás minősége meghatározó a fejlődés szempontjából. Éppen ezért olyan fontos az RMDSZ számára az új oktatási törvény, amely több rendelkezésével is azt biztosítja, hogy a magyar anyanyelvű diákok egyenlő eséllyel indulnak a románokkal szemben. Mert a román nyelv speciális tanagyag szerinti oktatása a versenyképességét növeli gyerekeinknek. Az oktatás decentralizációja pedig azt eredményezi, hogy a helyi közösségek a pedagógusokkal közösen döntenek arról, az adott településen mire van szükség.
Ami a tanári munka presztízsét illeti: a húgom és a sógornőm is pedagógus. Első kézből értesülök a tanítók, tanárok által tapasztalt nehézségekről, problémákról. Sajnos, az idei megszorító intézkedések nem csak a tanügyet érintik, minden társadalmi és szakmai réteg megérezte ezek hatásait. Azt tudom, hogy ezek az intézkedések szükségesek voltak, különben az ország gazdasága összeomlott volna.
És végül az oktatáspolitika: én mindenkinek a véleményére kíváncsi vagyok. Építő jellegű kritikát és segítő szándékot várok minden pedagógustól. Ennek érdekében jövőre országos konzultációt tervezek az oktatási törvény alkalmazásáról.
Szilágyi Zsolt Herbert: 1. Autonómia? (választási kampányon kívül)
Ha rajtam múlna, akkor tegnaptól lenne autonómia. Nem az a fontos, hogy mikor, hanem az, hogy hogyan. A hogyan sokkal fontosabb, és a hogyanra az a válaszom, hogy egy hat és fél százalékkal rendelkező kisebbségi szervezet csak a többségi társadalommal folytatott párbeszéddel, parlamenti eszközökkel és nemzetközi lobbival tudja elérni az autonómiát. Ehhez kell egyfajta akciótervet elkészíteni a következő jó néhány esztendőre. A következő két évben két jogszabályt kell elfogadtatnunk: a kisebbségi törvényt, amely a kulturális autonómia kereteit biztosítja, és a régióátszervezési törvényt. Mindkettő a törvényhozásban vár sorsára, és valószínűleg jövő tavasszal tudunk újra elkezdeni ezekkel foglalkozni. Ehhez azonban nagyon erős szolidaritásra van szükség.
2. Mit fog Ön tenni azért, hogy az erdélyi magyarság 20 év médiafejlődés után magáénak tudhasson egy TV adót, mely Erdély szinten fogható, magyar nyelvű és nem szocproli, hanem kultúrált, minőségi adásokkal kedveskedne nekünk? Meddig kell a DunaTV ezt a feladatot ellássa?
Biztosan tudja, hogy egy tévé beindítása és működtetése rengeteg pénzbe kerül. Messzemenően támogatom az igényes, kulturált szórakoztatást, az önálló erdélyi magyar tévé működtetéséhez azonban – ismétlem magam – rengeteg pénzre, szakmaiságra és nem utolsó sorban szolidaritásra van szükség. Azt gondolom, hogy az Erdélyi TV egy olyan kezdeményezés amit tovább kell vinni, és amely közép- és hosszútávon eltudja látni ezt a feladatot.
3. Mit fog Ön tenni azért, hogy elkerülje újabb magyar pártok létrejöttét? Érti Ön, nem a pártbejegyzés politikai ellehetetlenítésére gondolok.
Egyetlen utat látok: a párbeszédét. Már több helyen is elmondtam, mindent megteszek annak érdekében, hogy meggyőzzem Tőkés Lászlót, nem alapítsanak egy új pártot, mert az csak a magyar közösség széteséséhez vezethet.
4. Mit fog Ön tenni azért, hogy az RMDSZ okkal nem túl rózsás megítélésén valamelyest javítson?
Az RMDSZ nagyon nehéz helyzetben vállalta a kormányzást. Ennek az országnak sok rossz éve volt, de talán az idei volt a legrosszabb. A megszorító intézkedések mindenkit – kivétel nélkül – érintettek. De én bízom abban, hogy az emberek megértik, hogy ebben a gazdasági helyzetben nem lehetett népszerű intézkedéseket hozni. Sokkal könnyebb lett volna nekünk ellenzékből végignézni a megszorító intézkedések meghozatalát, minden nap nyilatkozhattunk volna nagyokat, hogy tűrhetetlen a helyzet. Mi azt választottuk, hogy a legnehezebb évben is kormányon leszünk és megpróbáljuk a legtöbbet kihozni az erdélyi magyarság számára ebben a helyzetben is. Ezt az emberek megértik, főleg amint érződik az, hogy kifele haladunk a válságból.
sk: Valóban szükség van Kolozsvár központjában egy négyzetkilométeren 5 magyar iskolában indítani első osztályokat, és ezáltal kiüríteni, diák nélkül hagyni a lakótelepi magyar osztályokat? Kolozsváron minden magyar gyerek aki akar (vagy akinek a szülei így döntenek) tanulhat magyarul? Nem 1 hanem 141 gyerek 370-ből (nem 10% hanem 38%) másként látja a helyzetet. Minden harmadik gyermek. Semmi gond, MÉG mindig van 229 gyerek (62%) magyar osztályban úgyhogy tényleg minden rendben. A 10%-os szavazatvesztés valóban nagyobb baj ennél megyei szinten ?
Az RMDSZ-től hosszú éveken keresztül kérték a decentralizáció megvalósítását, amivel mi teljes mértékben egyetértettünk. Ez a decentralizáció működik az oktatásban is. Nem Bukarestből döntöttek a kolozsvári magyar első osztályok számáról, hanem Kolozsváron, a helyi magyar közösség akarata volt. Engem is aggodalommal tölt el, hogy kiürülnek a lakótelepi iskolák magyar osztályai, éppen ezért arra kérem, hallassa a hangját a kolozsvári magyar közösségben, fogjanak össze, juttassák érvényre akaratukat. Ez is az autonómia egyik formája!
sk: "Az SZKT-képviselők székeikből felállva, elérzékenyülve tapsolták Markó bejelentését, miszerint nem indul újabb mandátumért" Ön is megtapsolta a szövetségi elnök bejelentését, miszerint nem indul újabb mandátumért?
Én Markó eddigi politikusi munkáját tapsoltam meg. Sohasem tagadtam, hogy tisztelem és sokra tartom azt, ahogy Markó 17 éven keresztül – erényeivel és hibáival együtt – a szervezetet vezette.
Mizmór: Amikor az elektronikus sajtóban megjelent Markó Béla visszavonulásának híre, a hír alatti kommentárokban sok esetben fordult elő az a kívánság, hogy milyen jó lenne, ha most kéznél lenne Nagy Zsolt. Fel is kapta az ember a fejét, jé, tényleg, volt egy Nagy Zsolt is. Több éve nem hallottunk róla, valami fölöttébb megszervezettnek tűnő kémhistória miatt tűnt el a politikai életből. És pár év szünet után, miután megint előjött a neve, láss csodát, hirtelen valami postás sztori kerül megint elő vele kapcsolatban. Micsoda véletlen... A kérdés: minden párton belüli ellenfelet így fognak leléptetni, amúgy buldózeresen?
Tisztelt Mizmór! A Zsolt elleni eljárási módszert határozottan elítélem. Ezt elmondtam évekkel ezelőtt is, most sem gondolom másképpen. Az egész Posta-ügy nevetséges, mondvacsinált és egy rossz képregényre emlékeztet. Nagyon remélem, hogy mielőbb véget ér. Nagy Zsoltról pedig határozottan azt gondolom, hogy előbb-utóbb vissza fog térni a közéletbe.
figyelő @Mizmór: Látszik, hogy nem nézel TV-t. Nagy Zsoltot ugyanis a napokban ismét beinvitálták a DNA-hoz, ezúttal Tudor Chiuariu társaságában.
Ezt nem a tévéből tudom, hanem magától Nagy Zsolttól. Nem titok, hogy Zsolt a barátom és időnk mértékében igyekszünk találkozni és beszélgetni.
székelyvándor: Az örökségemet a szüleim egyetemre költötték. Elvégeztem a színházművészetit és aztán közölték, hogy - fel a fejjel öcsém, semmi remény, márpedig színházakba nem kell ember, sőt, a két portásból egyik haza is mehet. Vettem a bátorságot és gondoltam egy merészet. Csíkszeredának, pontosabban Hargita megyének nincs bábszínháza. Én csinálnék, csak hát.... székely vagyok, nem piskóta, ezzel semmi gond nincs, csak annyira jó úszó nem vagyok, hogy a víz tetején maradjak. Kérdésem az, hogy az RMDSZ támogatna-e engem a fennmaradásban? Vagy inkább tanuljak meg úszni?(uszoda ugyebár lesz csíkban)Vagy Angliába sáncot ásni, ha már az örökségem oda lett...
A csíkszeredai bábszínház beindítása közösségi, önkormányzati feladat. Egy olyan kezdeményezés, amit a helyiek tudnak megvalósítani, ez nem Bukarestből indul. Ez is egy lépés az autonómia fele. Biztosíthatom arról, hogy egy ilyen kezdeményezést támogatok mind miniszterként, mind csíki parlamenti képviselőként.
corvinus: Van kb. 100 ezer potenciális magyar szavazó Moldvában, akik 20 éve nincsenek megszólítva a választásokon...Mit kíván változtatni az rmdsz eddig kevés sikert felmutató csángó politikáján?
Az elmúlt években gyakran megfordultam Moldvában és a tapasztalatom vegyes. A moldvai csángómagyaroknak még mindig az identitás visszaszerzése és vállalása a legnagyobb gond. A félelmet kell leküzdeniük. A reményt kell vissza adnunk, azt a reményt, hogy az identitás vállalása semmiféle más veszteséggel nem jár. Társadalomszervezési munkájukat kell erősíteni, politikai öntudatukat kell felébreszteni.
Sebestyen Tihamer: Ön szerint mekkora esélyt lát arra, hogy megválasztását követően idzem: "megpróbálja meggyőzni Tőkéséket, hogy álljanak le pártalapítási szándékukkal" Mennyire lesz az új RMDSZ befogadóbb?
Annyi esélyt látok a meggyőzésre, amennyit Tőkés Lászlóék adnak. Az RMDSZ eddig is befogadó volt, létrejött az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, megszületett a Magyar Összefogás listája, amelynek tagjaként Tőkés László bejutott az Európai Parlamentbe. Az RMDSZ ezután is befogadó lesz, nem zárkózik el a párbeszéd, a közös gondolkodás elől.
zod: Mit tenne annak érdekében, hogy a székely megyékben és a szórványban is vállalható, hiteles és fiatal emberek kerüljenek az RMDSZ-be? El tudja képzelni, hogy a jelenlegi, makulátlan hírűnek nem nevezhető társaság hagyja őket érvényesülni?
zsu33: @zod: Igen, pontosan ez érdekelne engem is, mert amint tudjuk eddig zárt körként szemlélhettük, mi fiatalok az RMDSZ-t, és akkor hogyan adódik lehetőségünk tevékenykedni a szövetségnél, ha mondjuk nincs jó nevünk, vagy nem áll mögöttünk olyan szülő, aki már kiegyengette az utunkat....köszönöm.
Kedves zsu33 és zod! Én magam is a generációváltás jegyében indulok az elnöki tisztségért. Az én politikai pályámat sem egyengették sem a szüleim, sem mások. Az a sikeres fiatal, aki saját erejéből ér el valamit és megállja a helyét. Kétségtelen, hogy az elmúlt években jelentős fiatalítást tapasztalhattunk az RMDSZ-en belül. Hogy ez a fiatalítás minden esetben pozitív volt-e, azt döntse el mindenki maga. Én továbbra is azt gondolom, hogy a fiatalok az RMDSZ egyik alappillérét jelentik, éppen ezért mindent megteszek, hogy bátorítsam közéleti szerepvállalásukat. És sok olyan kollégám van, akik név és támogatók nélkül jöttek az RMDSZ-be, önkéntesek voltak különböző kampányokban és ma már munkatársak vagyunk, komoly feladatokat látnak el. Én tisztelem őket és igyekszem segíteni munkájukat.
Gaál Tamás: Ön 2010 március 17-én a Transindexnek adott interjújában egyetlen konkrét, számon kérhető ígéretet tett. Azt ígérte, hogy miniszterként még "a tavasz folyamán módosítani fogja" a műemlékek feliratozását előíró miniszteri rendeletet, úgy, hogy kötelező legyen Kolozsvárott és másutt is a magyar feliratozás. Az ígéretét nem tartotta be. A kérdéseim a következők:
1. Ezek után mi garantálja, hogy Ön a jövőbeli, az elnökválasztási kampányban teendő ígéretét be fogja tartani?
2. Ön szerint mennyire alkalmas vezetőnek egy olyan személy, aki miniszterként annyit sem tudott elérni, hogy módosítson egy miniszteri rendeletet?
A miniszteri rendelettel lassan elkészülünk, közvitára bocsájtjuk, majd aláírom és a Hivatalos Közlönybe kihirdetés végett elküldöm. Az élet az esetek többségében sokkal bonyolultabb, mint az ember első látásra hinné. Az ígéretemet be fogom tartani, erről biztosítom Önt. Bizonyára bennem van a hiba, amiért Ön nem tudja, hogy az elmúlt egy esztendőben milyen döntéseket hoztam. Amikor átvettem a tárcát, a műemlékvédelmi országos programunkban a magyar műemlékek száma 0,2 % volt. Ez most, 2010 végén közel húsz százalék. Arról tudom biztosítani Önt, hogy ez a változás nem a globális felmelegedésnek köszönhető. Talán hallott arról is, hogy több mint harminc esztendő után a marosvásárhelyi színháznak ismét magyar főigazgatója van. Ez persze még nem életbiztosítás, de a változásnak a halvány jeleként talán értelmezhető. Az sem a véletlen műve, hogy olyan magyar kulturális programok kerültek fel a támogatási prioritások közzé, amelyek eddig semmilyen költségvetési támogatásban nem részesültek. Gábor Áron rézágyújának az esetét nem is említem, mert már lassan hozzá szoktunk ahhoz, hogy az ágyú hazament. Csak úgy magától, sok évtized után, mert az ágyuk sorsa ilyen: jönnek-mennek maguktól. A magyar kulturális folyóiratok éppen ezekben a napokban részesültek jelentős állami költségvetési támogatásban. A teljes összeg közel 19%-át a magyar folyóiratok kapták, amit a szeszélyes év végi időjárásnak is tulajdoníthatunk. A sort nem folytatom, de remélem, hogy ezzel már sikerült meggyőznöm Önt: eltelt egy esztendő, és semmi sem történt.
sk: Csak a korhatáros kultúra lehet művészi ? Célszerű-e szinte egy egész évadon keresztül kirekeszteni egy Állami Színház közönségéből a jövő évtized felnőttjeit és szüleit ?
Nem célszerű és nem is szabad. Persze, ha egészen pontosan fogalmazott volna, a válaszom is sokkal konkrétabb lenne.
Szakács János: A Házsongárd, mint egység, tekinthető műemléknek. De ha még egységesen nem is, nagyon sok síremlék mindenképp az, akár épített örökségként, akár nemzeti kulturális örökségként. Mit tett Ön eddig örökségvédelmi miniszterként a Házsongárdért?
Több alkalommal is tárgyaltam Kolozsvár polgármesterével, magyar szakemberekkel, és elkészült az a háromszázas lista, amelyet a megyei igazgatóság rövid időn belül az Országos Műemlékvédelmi Bizottság elé terjeszt, és ezzel a síremlékek egyéni védettségét is megteremtjük. A most készülő Műemlékvédelmi törvénykönyvben külön alfejezetet szentelünk a védett síremlékeknek és temetőknek. Ha elkészült a törvényes háttér, attól a pillanattól kezdve költségvetési forrásokból indítunk programot ezek helyreállítására.
political pleasure: Elmesélné nekünk, mi is volt az a Paunescu gyászbeszéd? Nyilván nem saját mű, de ki írta? Miért? Minden részlet érdekel.
Erről az ügyről már többször nyilatkoztam, de lássuk még egyszer a részleteket. Păunescu halálakor nem voltam az országban. A minisztérium sajtóirodájában írtak egy rossz, gyalázatos szöveget, aminek a végére odaírták a nevemet és szétküldték a sajtónak. A szöveg tartalmával nem értettem, nem értek egyet. Ezt többször elmondtam. Sajnos, egy olyan automatizmus működött az apparátusban, ami sokszor szükséges, de ebben az esetben óriási bajt okozott.
Minden híresztelés ellenére nem voltam jelen a temetésen, nem mondtam beszédet, és ami ennél fontosabb: megtagadtam azt a kérést, hogy Păunescu temetésének napját nemzeti gyásznappá nyilvánítsuk.
kesztió, @political pleasure: Ehhez kapcsolódóan az is izgalmas kérdés, hogy miért nem lehetett volna egy kis ravaszsággal kétértelműbb, diplomatikusabb, semlegesebb „méltatással” búcsúzni a „nagy bárdtól”? Egy miniszternek nincs ennyi önállósága, szabadsága? Pl. ilyesmire gondoltam: „Ellentmondásos személyisége ellenére évtizedekig a román kultúra egyik legmeghatározóbb alakja volt”. Ez ráadásul az utolsó betűig igaz...
De igen, egy miniszternek ilyen értelemben teljes önállósága, szabadsága van. A szöveget nem én írtam, nem is voltam az országban. A sajtóiroda munkatársai követték el a szöveget és mivel engem nem értek el, tudomásom nélkül küldték szét.
woytila: Érdeklődünk, hogy miért csak városon erős a szervezet hangja, és falvakon egyáltalán nem lehet hallani RMDSZ-ről. Akarna ön változtatni azon, hogy a községekben ne csak mikor szavazás van legyen nagy a szó, hanem akkor is, mikor tenni kellene abban a 4 évben valamit. Pl. Zabolán nem sok látszata van ennek, pedig egy elég nagy község; nem akarnak vagy nem tudnak tenni a faluért!
Kedves zabolaiak! Íme, néhány információ arról, ami Zabolán történt az idén. Zajlott a zabolai kultúrotthon és polgármesteri hivatal felújítása. A munkálat összértéke 300 000 lej körüli, és a tanács önerőből finanszírozza. Szintén önerőből készül a Zabolához tartozó Szörcsén a ravatalozóház.
Meghirdették a versenytárgyalást a zabolai általános iskola korszerűsítési munkálataira. A teljes felújítást 2011 első negyedévében kezdik, és év végéig befejezik. A zabolai iskola kétszintes, kétezer négyzetméteres épületében kicserélik a villanyhálózatot, új hőközpontot szerelnek fel, az elévült fa nyílászárók helyett hőszigetelő ablakokat, ajtókat építenek be, új mosdót alakítanak ki.
Figyelemre méltó a zabolai polgármesteri hivatal törekvése, mely többféle mezőgazdasági szaklapot tesz hozzáférhetővé a gazdák számára. A lapok ott vannak a hivatal kiszolgálóablakainál, ingyenesen elvihetőek. És éppen a napokban kapott Zabola 400.000 lejt csatornázásra a kormánytól.
Tudomásom szerint Zabolán RMDSZ-es a polgármester, és én úgy látom, elég sok mindent tett a községért, és felsorolásom természetesen nem teljes. Talán a polgármester úron is múlt, hogy az eredményeket nem juttatta a lakosság tudomására, de talán Önökön is. Mert az az RMDSZ szervezet aktív, ahova az Önhöz hasonló, kérdéseket feltevő emberek betérnek, elbeszélgetnek, közösen dolgoznak.
Bartha Ernő: Támogatja Ön az autonómiát vagy nem támogatja? Tisztán és egyenesen beszéljen, mellébeszélés nem érdekel.
Igen, támogatom. Ha rajtam múlna, akkor tegnaptól lenne autonómia, ezt már többször is mondtam. Egy hat és fél százalékkal rendelkező kisebbségi szervezet csak a többségi társadalommal folytatott párbeszéddel, parlamenti eszközökkel és nemzetközi lobbival tudja elérni az autonómiát. Ehhez kell egyfajta akciótervet elkészíteni a következő jó néhány esztendőre. Sok mindenre azt mondtuk az elmúlt húsz évben, hogy ebből nem lesz semmi, aztán mégis megvalósult. Én derűlátó vagyok ebben a kérdésben.
kesztió: Várhatjuk mostanság Nagy Zsolt mihamarábbi tisztázására/rehabilitálására tett erőfeszítések foganatosítását az RMDSZ részéről, vagy biztonságosabb a szövetségielnök-választás lefutása utánra halasztani az ügyet?
Az, ami Zsolttal történik, nem az RMDSZ hibája és nem az RMDSZ-en múlik, hogy mikor lesz vége. Ha rajtam múlna, akkor már holnap lezárulna ez az ügy.
Stanik Bence: Általában miben változtatna az RMDSZ kommunikációján és a sajtó-RMDSZ kapcsolatán? Fontosnak tartaná esetleg azt, hogy az RMDSZ-tájékoztató ne csak utólag, hanem előre is informáljon a várható fontos eseményekről? Ez sokat segítene az újságíróknak abban, hogy időben felkészülhessenek egy-egy eseményre.
Ami a tájékoztatást illeti: új csatornákat, módszereket szeretnénk használni a gyors tájékoztatás érdekében. Azonban szükségünk van a visszajelzésre, tudnunk kell, hogy mi az a forma, ami a sajtónak leginkább megfelel.
Jozsi: Változást sürget az RMDSZ-ben. Ön már több éve a szervezet egyik alapembere, képviselő, majd a szervezet ügyvezető elnöke. Eddig miért nem változtatta meg a szervezetet, miért nem sürgette a reformokat?
Az RMDSZ-ben eddig is volt változás. Én azt a fajta változást sürgetem most, amely minden generációváltásra jellemző. A reform nem azt jelenti, hogy a feje tetejére állítjuk a szervezetet. Meg kell találnunk az egyensúlyt a fiatalok lendülete és az idősebbek szakértelme, tapasztalata között.
powershot: 1. nem szólna az rmdsz.ro oldal szerkesztőjének, hogy EKP programját és a róla szóló híreket is illene feltenni az oldalra?
A Szabadelvű Kör támogatja Eckstein-Kovács Péter jelöltségét, 2010. 12. 20., ezzel a dátummal és címmel jelent meg a legutolsó hír, amit EKP csapata elküldött a honlap szerkesztőinek, továbbra is látható a nyitólapon.
2. közre játszik az ön katolikus identitása abban a nyílt ellenszenvben, amit Tőkés püspök úr ellen érez és ki is mutat?
Erős katolikus identitásom van, aminek semmi köze ahhoz, hogy mit gondolok Tőkés László politikusról. Iránta nem érzek ellenszenvet, de ez nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértek vele. Véleménykülönbségek voltak és vannak köztünk, de ennek semmi köze az egyházi hovatartozásunknak.
3. nem gondolja, hogy jobb lenne egy jogász, közgazdász az RMDSZ élén egy franciatanár szerkesztő, költő után és egy állatorvos, filozófus helyett?
Nem, mindenkire egyformán szükség van a szervezetben. Nem hiszem, hogy egy vezetői tisztség betöltésénél a diplomák milyensége kell számítson, inkább annak alkalmasságát kell vizsgálni, hogy megfelelő-e a közéleti, politikai szerep betöltésére.
4. a politikai pályát nyugdíjas koráig fogja űzni, vagy megvárja, hogy az ifjú nemzedék kézbe veszi a pártot?
Nem várom meg a nyugdíjas kort, átadom a stafétát. A generációváltás rám is vonatkozik majd.
5. Miért gondolja úgy, hogy az RMDSZ-en kívül nincsen élet, hogy az RMDSZ csalatkozhatatlan?
Nem gondolom ezt. Mint ahogy azt sem gondolom, hogy létezik olyan ember, aki az abszolút igazság birtokosa.
6. Mikor fogja beismerni az RMDSZ csúcsvezetősége a hibáit, vagy meg kell várni a XX. kongresszust, mint az SZKP-nak?
Az RMDSZ eddig is beismerte, ha tévedett, és mindig igyekeztünk helyrehozni azt, amit elrontottunk.
7. Mikor fog elszámolni az RMDSZ a román államtól kapott pénzzel, amit az erdélyi közösség helyett a párt klientúra kiépítésére költött el éveken keresztül? (Communitas Alapítvány)
A Communitas Alapítvány minden évben elszámol, és minden évben ellenőrzik.
8. Otthon hogyan magyarázta el a csíki székelyeknek a Păunescut dicsőítő levelét?
Nem dicsőítettem Păunescut, hasonló kérdésre már válaszoltam.
9. Van legalább három jó tulajdonsága Tőkés Lászlónak, Szász Jenőnek? Melyek azok?
Én nem emlegetném egy mondatban Tőkés Lászlót és Szász Jenőt, főleg akkor nem, ha jó tulajdonságokról van szó.
10. Van legalább három rossz tulajdonsága Markó Bélának, Borbély Lászlónak? Melyek azok?
Mindenkinek vannak hibái, ez alól a politikusok sem jelentenek kivételt.
11. Mi az, amivel Ön jobb mint EKP?
Én egy más generációt, egy más gondolkodásmódot képviselek. És amióta politizálok, én soha nem kerestem más gazdát, nekem mindig a romániai magyarság volt a szövetségesem. De ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség az összegyűjtött tapasztalatokra. Szükség lesz az Eckstein-Kovács Péter szakértelmére, tapasztalatára is.
12. Ha megválasztják, Ön is 18 évig akar majd RMDSZ elnök lenni? Köszönöm, jó munkát, egészséget, áldott karácsonyt kívánok.
Nem. Hasonló jókat kívánok Önnek is, köszönöm a kérdéseket!
powershot: újra megnéztem az rmdsz.ro oldalt
1. egy szó sincs EKP-től, -ről,
2. Egyhangú Szilágy megyei támogatás Kelemen Hunornak
3. Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter programja
4. RMDSZ TV: Kelemen Hunor a Duna tv—
5. Szövetségi Képviselők Tanácsa, Marosvásárhely: fotó: Kelemen H., Markó B., Takács Cs. Mindez 2010 dec. 18. 20.17. Ez az egyensúly-politika??
A Szabadelvű Kör támogatja Eckstein-Kovács Péter jelöltségét, 2010. 12. 20., ezzel a dátummal és címmel jelent meg a legutolsó hír, amit EKP elküldött a honlapra, ugyanakkor a multimédia fül alatt található video feliratra kattintva több felvétel is megtalálható EKP-ról. Az RMDSZ honlap szerkesztői minden olyan információt feltöltenek, amit a szervezetek, platformok eljuttatnak hozzájuk.
Borbáth Endre: 1. Mi a véleménye milyen kérdésekben szükséges az állam és az egyház együttműködése, milyen kérdésekben a szétválasztása?
Társadalomszervezésben és a szociális kérdések kezelésében azt gondolom, egy egészséges partnerségre van szükség. Ugyanakkor úgy vélem, az állam és az egyház soha nem szabad találkozzon hitbéli kérdésekben.
2. Mi a véleménye az abortusz jogi szabályozásának szükségességéről?
Ez elsősorban lelkiismeret és szabad akarat kérdése. Személy szerint nem vagyok abortuszpárti, de azt sem gondolom, hogy ezt a kérdést jogilag kellene szabályozni. Emlékezzünk vissza, a kommunista rendszerben tilos volt a terhesség-megszakítás, a rendelet nagyon sok nő életét megnehezítette. A felvilágosításnak, a megfelelő szexuális nevelésnek a fontossága mellett érvelek, erre már léteznek jól működő programok, ezeket kell kiterjeszteni, főleg vidéken.
3. Mi a véleménye a kábítószerek legalizációjáról?
Nem értek egyet a kábítószerek legalizálásával.
4. Amennyiben bizonyos esetekben támogatná a kábítószerek legalizációját melyek/milyen esetekben, illetve miért azokban és nem másokban?
Semmilyen esetben nem támogatom a kábítószerek legalizálását.
5. Mi a véleménye az aktív illetve a passzív eutanázia jogi szabályozásáról?
Én semmilyen formában nem értek egyet az eutanáziával. Európában 3 országban elfogadott az aktív eutanázia (Hollandia, Belgium, Luxemburg). Ismét egy olyan kényes kérdés, amely a legtöbb társadalmat megosztja. Azt gondolom, hogy ezt a kérdést akkor lehet rendezni, amikor megvan hozzá a társadalmi érettség és elfogadottság. Az új román Büntető Törvénykönyv, amely egyébként még nincs hatályban, erről rendelkezik, bűntettnek minősíti a kérésre történő emberölést, de nem gyilkosságnak.
6. Mi a véleménye az öngyilkosság legitimitásáról illetve ennek jogi szabályozásáról?
Olyan egyéni döntésről beszélünk, amelynek jogi szabályozása abszurdum. A Román Büntető Törvénykönyvben azonban létezik egy olyan cikkely, amely az öngyilkossághoz való segítséget, az erre való felbujtást bünteti. Más kérdés az öngyilkos merénylők büntetése, akik saját halálukkal más emberek halálát is előidézik, ezt a cselekedetet (szándékot) mindenképpen büntetendőnek tartom.
7. Mi a véleménye az azonos neműek házasságkötéséről?
Nem támogatom. Azt azonban leszögezem: mindenféle megbélyegzést, diszkriminációt és társadalmi kizárást elutasítok.
8. Mit gondol arról, hogy azonos neműek fogadhassanak örökbe árva vagy szüleiktől a gyerek-védelem felügyelete alá került gyerekeket?
Azt gondolom, egy gyermeknek apára és anyára van szüksége.
9. Mi a véleménye a prostitúció jogi szabályozásáról?
Prostitúció létezik jogi szabályozás nélkül is, úgy gondolom, hogy a jelenséget ismeretterjesztő munkával lehet féken tartani, visszaszorítani.
10. Mi a véleménye az internet használat esetleges jogi szabályozásáról?
Az internet egy nyilvános és szabad felület. Bizonyos szabályok és konvenciók léteznek és kell létezniük. De nem értek egyet az internet túlzott szabályozásával, korlátozásával vagy kontrollálásával.
11. Mi a véleménye a román-magyar vegyes házasságokról (egyéni vagy közösségi ügy)?
Azt gondolom, hogy a szerelem minden esetben egyéni ügy. Egy kisebbség esetében lehetnek közösségi és társadalmi kihatásai. Rengeteg jó és rossz példát ismerek.
12. Mi a véleménye a fegyverviselés jogi szabályozásáról?
Romániában nagyon szigorú az erre vonatkozó szabályozás. Azt gondolom, ez így helyes.
13. Mi a véleménye a halálbüntetésről?
Nem értek egyet a halálbüntetéssel.
14. Mi a véleménye a kommunista rendszerben a rendszert különböző módon szolgálók felelősségre vonásának szükségességéről illetve ennek szintjeiről, módszeréről?
Azt szeretném, ha végre tisztán látnánk ebben a kérdésben. Úgy gondolom, az ország lakossága számára nagy társadalmi megkönnyebbülést jelentene, ha végre nyíltan, őszintén lehetne erről beszélni, mindenkinek kiderülne a múlt rendszerben betöltött szerepe. Tudom, hogy mennyire elszomorított, amikor kiderült, hogy volt egyetemi évfolyamtársam jelentett rólam. Amikor ez 2006-ban kiderült, már nem haragudtam rá, csak nagyon szomorú voltam. Az lett volna az igazi, ha rögtön a rendszerváltozás után megtörténik a kommunista rendszer kiszolgálóinak leleplezése, felelősségre vonása. Mindenképpen nagy lépésnek tartom a Szekuritate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács létrehozását és tevékenységét, ennek eredményeként már többször is szembenézhettünk múltunkkal, tetteinkkel, mi, erdélyi magyarok is.
15. Miként vélekedik az 1989-es romániai eseményekről, alulról szerveződőtt forradalom, felülről megrendezett kormánypuccs vagy egyáltalán rendszerváltás volt-e?
Egyértelműen rendszerváltásról beszélek a 89-es fordulatot illetően, amelyet valós társadalmi igény váltott ki.
16. Mit gondol, a politika bürokrácia szétválasztásának szükségességéről; az állami intézményvezetők kinevezésekor elsősorban valamilyen a választók közösségét tükröző szempontnak (például, hogy az illető magyar legyen) kell érvényesülnie, vagy a szakértelemnek – mi a helyzet akkor, ha mondjuk például valaki jobb szakember, de nem magyar?
Amennyiben választott tisztségről van szó, természetesen a szavazók, a mi esetünkben a magyar közösség akaratát kell előtérbe helyezni. Én a szakmaiságot nagyon fontosnak tartom, és azt gondolom, minden esetben érvényesíteni kell. De nem kell a két elvet szembe helyezni: sok felkészült magyar szakember dolgozik az állami adminisztrációban, akik megállják a helyüket, tisztességgel végzik a munkájukat.
17. Mi a véleménye a szavazati jog 16 évesekre való kiterjesztéséről illetve a megválaszthatósági jog 20 évesekre való kiterjesztéséről?
Ez a kérdés része volt a 2008-as kampányunknak, teljes mértékben támogatom azt, hogy 18-ról 16-ra csökkentsék a szavazati joggal rendelkező fiatalok alsó korhatárát és 21 év helyett már 20 évesen vállalhassanak vezető szerepet fiatalok az önkormányzatok élén. Azt tapasztaltuk az elmúlt két önkormányzati választás alatt, hogy nagyon sok fiatal érdeklődik az önkormányzatok iránt, különösen Székelyföldön, Biharban, Szatmárnémeti és környékén, olyan emberek, akik vagy egyetemet végeztek már, vagy az egyetem utolsó évében vannak, vagy különböző szakiskolát végeztek, dolgoznak, a településen vállalkoznak, munkaadók vagy munkavállalók és részt vennének a közéletben.