Románia, ahol a román egyenlőbb
2011. április 20. 17:37, utolsó frissítés: 2012. május 25. 11:12A törvények kizárják a fajgyűlöletet, az etnikai alapon történő megkülönböztetést, de azért az állampolgár legyen fehér, román, és lehetőleg ortodox.
35. alkalommal készült el az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumának emberi jogok tiszteletben tartásáról szóló jelentése. Tavaly 190 országból gyűjtött adatokat az amerikai diplomácia nagykövetségei munkatársai segítségével, akik emberjogi civil aktivisták javaslatait, észrevételeit is figyelembe vették a 2009-re vonatkozó jelentés összeállítása során.
>> A jelentés első részének összefoglalója itt olvasható >>
A jelentést bemutató második részben az etnikai kisebbségekről megjelenő információt szemléztük. A jelentés nem ítélkezik, nem fogalmaz meg véleményt, csupán egy dokumentumban tálalja az újságcikkekben is tárgyalt tényeket, amelyek összegyűjtve jobban szemléltetik, átláthatóvá teszik a közvélemény és a hatóságok egy-egy etnikai csoporthoz való viszonyulását.
Romák
Az Amerikai Egyesült Államok diplomáciájának a 2009-es évre vonatkozó jelentésében megfigyelők állításaira hivatkozva azt írja, hogy 1,8-2,5 millió között mozog a Romániában élő romák száma, tehát a lakosságnak mintegy 10%-át teszi ki ez a kisebbség. Azonban a legutóbbi, 2002-es népszámlálás adatai szerint a roma lakosság 534 ezer főre tehető, ami az összlakosság arányának 3%-ának felel meg. A civil szervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a népszámláláskor sok roma nem vállalta identitását, avagy nem tudta igazolni a személyazonosságát.
A jelentés ábrázolja, hogy a romák elleni diszkrimináció mennyire elterjedt probléma Romániában: az esetekről egyébként mind az országos, mind a nemzetközi média beszámolt.
Tavaly október 24-én a Hargita megyei Recsenyéden a falu lakói felgyújtottak egy romák által lakott házat. A tűz áldozatául esett egy ló és tíz háziszárnyas. A recsenyédiek arról panaszkodtak, hogy több ízben is feljelentették a romákat, azonban a rendőrség semmit nem tett annak érdekében, hogy a helyzetet megoldja. Az év végén három recsenyédi lakost vizsgált ki a rendőrség magánlakás-sértés és magántulajdon megrongálása miatt.
A sztereotípiák és a diszkrimináló nyelvezet használata is elterjedt – áll az Amerikai Egyesült Államok éves jelentésében. Nemcsak a sajtó, hanem magas rangú politikusok, illetve kormányzati hivatalosságok is több ízben tettek diszkriminatívnak minősülő kijelentéseket. Teodor Baconschi külügyminiszter nyilatkozatára hivatkoznak, aki azt mondta a romákról, hogy a természetükből fakadó a bűnözés. Több civil szervezet rasszista kijelentésnek minősítette a nyilatkozatot. A Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) figyelmeztette a minisztert, a jövőben válogassa meg a szavait.
A CNCD Iulian Urbant is elmarasztalta, miután a szenátor blogján romaellenes szövegeket közölt. A CNCD figyelmeztetésének hírére Urban azt felelte, a romák legyőzték őt, és hozzátette, nem nyugszik bele a tanács döntésébe: bíróságra viszi az ügyet.
Szeptember 8-án és 9-én Traian Băsescu államfő olyan kijelentéseket tett, hogy nem volt helyénvaló a „cigány” szó hivatalosan „romára” való változtatása, mivel ez Európa-szerte félreértésre ad okot, ugyanis összetéveszthetik a romákat a románokkal. Magdalena Matache, a Romani Criss munkatársa kijelentette, nem helyénvaló az államfő kijelentése, mert romaellenes megnyilvánulásokat gerjeszthet.
A jelentés arról sem feledkezik meg, hogy Silviu Prigoană képviselő egy törvénytervezetet nyújtott be, amelyben a hivatalos „roma” megnevezés „cigányra” való cserélését javasolta. Míg a külügyminisztérium, a művelődési minisztérium, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala, a Kormányfőtitkárság és a CNCD a tervezet ellen foglalt állást, addig a Román Akadémia helyeselte a változtatást, mondván, hogy ennek a kisebbségnek a „cigány” a helyes megnevezése. Novemberben mintegy kétszázan tüntettek a tervezet elfogadása ellen, majd december 5-én arról számolt be a média, hogy elvetik a tervezetet.
A jelentésbe beemelték Ilie Năstase egykori teniszcsillag a sajtóban sokat tárgyalt tavalyi nyilatkozatát, mely szerint egyetért a Franciaországban illegálisan tartózkodó romák hazaküldésével, hozzátéve, hogy szerinte a Romániában élő romákat Székelyföldre kellene telepíteni, hogy megváltozzon a térség etnikai összetétele. A jelentésben azt is felelevenítik, hogy tavaly decemberben 600 lejes pénzbírsággal sújtotta a CNCD Năstasét diszkriminatív kijelentései miatt.
Băsescu továbbra sem marad ki a diszkriminatív nyilatkozatokat tevők sorából. Például november 3-án a Szlovéniában tartózkodó államfő elismerte, hogy a nomád romák integrálása nem volt sikeres, mert „kevesen akarnak dolgozni”. David Mark, a Romák Szövetségének ügyvezető elnöke rasszista előítéletnek minősítette az államfő kijelentéseit, amelyek sértik a romák méltóságát, és mélységesen diszkriminatívak.
A jelentés megállapítja, nem mozdult előre annak a feljelentésnek az ügye, amelyet 2009-ben terjesztett az ügyészség elé a Romani Criss azzal kapcsolatosan, hogy a Dinamo futballcsapat rajongói romaellenes feliratú molinót lebegtettek meg a rivális csapat, a Rapid elleni mérkőzés során.
A civil szervezetek ugyanakkor arról számoltak be, előfordult, hogy nem engedélyezték a belépést a romáknak bizonyos nyilvános helyekre, vagy nem szolgálták ki őket.
A romák ugyanakkor szegénységgel szembesülnek, nem férnek hozzá a közszolgáltatásokhoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, a munkahelyekhez, gyakori körükben az iskolaelhagyás. A roma gyerekeket diáktársaik, de még tanáraik is hátrányosan megkülönböztetésben részesítik. A jelentés megemlíti, a roma diákok hátrányos megkülönböztetésének az a 2009 márciusban kibocsátott minisztériumi rendelet sem vetett véget, amely megtiltotta a roma gyerekek iskolai szegregációját. Arra is volt példa, hogy a roma gyerekeket a többségtől elkülönítve, egy másik osztályba, sőt iskolába tömörítették.
A romák az egészségügyi rendszer igénybevétele során számos akadályba ütköztek – fedi fel a jelentés, amely szerint 2009-ben a Romani Criss feljelentette a CNCD-nél a kolozsvári és galaci szülészet néhány alkalmazottját, akik a gyerek szülészeti bizonylatának kitöltésekor „cigányként” utaltak az egyébként román állampolgár anyára. Egy másik diszkriminatív esetet Târgu Neamțban jegyeztek: itt ugyanis egy kórház nőgyógyásza megtagadta három roma nő ellátását. A CNCD figyelmeztetésben részesítette az orvost.
A romákra nem jellemző a szűrővizsgálatok rendszeres elvégzése, noha 87%-uk rendelkezik családorvossal – derült ki egy, az országjelentésben szemlézett felmérésből. Ennek ellenére az egészségügyi rendszert pénzhiány vagy tájékozatlanság miatt nagyon kevesen vették igénybe.
Az egészségügyi rendszer mellett a romák zöme az adminisztratív szférából, a szociális hálóból is kiszorult. Ennek egyik oka a személyazonossági dokumentumok hiánya. A jelentés egy 2007-es felmérés eredményeit említi, amelyekből az derül ki, hogy a romák 4,95%-a nem rendelkezett születési bizonyítvánnyal, míg a nem-roma lakosság körében kevesebb mint 1%-ra volt tehető a hiányosság.
A személyazonossági igazolvány hiánya a 6%-ot is elérte a roma lakosság körében. E dokumentumok hiányában a romák nem szavazhattak, és szociális segélyeket sem igényelhettek, nem lehetett egészségügyi biztosításuk, és munkahelyet sem kaphattak törvényesen. Egy tavalyi felmérés azt mutatja, hogy a legtöbb roma háztartás havi bevétele a minimálbért sem érte el: a roma családok átlag 657 lejből tengődtek.
A roma nők halmozottan hátrányos helyzetére is rávilágít a jelentés. Nemcsak etnikai, hanem nemi hátrányos megkülönböztetést is el kell szenvedniük. A roma nők általában képzetlenek, nincs munkatapasztalatuk, így kiszorulnak a munkapiacról. Egy 2006-os felmérésből az derült ki, hogy a roma nőknek csupán 26%-a dolgozott hivatalosan, átlagban havi 106 lejt kerestek.
Magyarok
A hivatalos adatok szerint a legnépesebb, 1,4 millió főt számláló etnikai kisebbség, a magyarság kapcsán csak a csángóügyre tér ki az amerikai külügyminisztérium jelentése. Megjegyzik, Lujzikalagorban és Diószegen megtagadták a hatóságok a magyar nyelvű oktatás bevezetését. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) nehezményezte, hogy a Bákó Megyei Főtanfelügyelőségen nem dolgozik magyarul beszélő tanfelügyelő.
Zsidók
A jelentés megjegyzi, a törvény tiltja a Holokauszt nyilvános tagadását. Ennek ellenére senki ellen nem indult bűnvádi eljárás 2009-ben.
Az antiszemitizmus főképpen a zsidó kegyhelyek meggyalázásában merült ki, tucatnyi rongálás kapcsán tettek feljelentést a zsidó közösségek, azonban a kivizsgálások során az elkövetőket szinte egyáltalán nem azonosították be a hatóságok. Az Antiszemitizmust Monitorizáló Központ élesen kritizálta a hatóságokat a zsidóellenes megnyilvánulások elbagatellizálása és felületes kivizsgálása miatt, ugyanis a hatóságok gyakran lázadó kiskorúaknak, ittasoknak vagy elmebetegeknek tulajdonította a rongálásokat. A civil szervezet ugyanakkor hiányolta a példa statuálását egy-egy ilyen vandál cselekedet büntetése kapcsán. Független megfigyelők jelentették, hogy felvonóajtókra, tömbházak falára, vagy éppen bukaresti iskolák kerítésére festettek horogkereszteket ismeretlen elkövetők.
A jelentés nem feledkezik meg arról a gyűjtőknek szánt érmesorozatról sem, amelyet a Román Nemzeti Bank bocsátott ki: az ortodox egyház 125. évfordulójára öt darab, hajdani pátriárkákat ábrázoló érmék egyikére annak a Miron Cristea pátriárkának arcmását nyomták, aki 1925 és 1939 között miniszterelnökként 225 ezer zsidót fosztott meg román állampolgárságától. Ezeknek a zsidóknak a zöme a holokauszt áldozatává vált.
Több zsidó szervezet is hangot adott az eset kapcsán nemtetszésének, és arra szólította fel a jegybankot, hogy vonja vissza a gyűjtemény részét képező, Miron Cristeát ábrázoló érmét. A bank egy bizottságot állított fel az ügy megvizsgálása érdekében, a testület augusztus 19-én arra a következtetésre jutott, hogy nem vonja vissza az érmét, mert úgy értékelte, hogy a gyűjteményt nem kellene összefüggésbe hozni Cristea rövid ideig tartó miniszterelnöki tevékenységével – áll a jelentésben.
A jelentés továbbá megemlíti konstancai polgármester esetét is, aki 2009 júliusában egy mamaiai divatbemutatón 15 éves fiával együtt, náci katonai egyenruhát öltve vonult ki a kifutóra. Radu Mazăre ellen viszont nem emeltek vádat az ügyészség, döntését azzal magyarázza, hogy a polgármester gesztusát a művészet szellemében tette.
Az amerikai külügyminisztérium által kibocsátott dokumentum szerint 2008-ban, a bukaresti temetőben elkövetett vandalizmus kapcsán sem történt előrelépés a négy, 13 és 15 év közötti tettes felelősségre vonásában, akik 131 zsidó sírt rongáltak meg.
A jelentés továbbá emlékeztet Gheorghe Funar kijelentésére, amelyet Mihai Eminescu halálának évfordulóján tett. A Nagyrománia Párt főtitkára ugyanis azt mondta, hogy zsidók gyilkolták meg a román nemzeti költőt, mert nem értettek egyet ennek politikai nézeteivel, amelyeket különböző írásaiban és verseiben jelenített meg. Az Elie Wiesel Intézet ügyvezető igazgatója zsidóellenesnek és megalapozatlannak minősítette a szélsőjobboldali politikus kijelentését.