A romániai magyar elit fantomképe: erdélyi, jobboldali, férfi
B. D. T. 2011. május 12. 15:51, utolsó frissítés: 15:51Mi a közös egy rommagyar self made manben és egy színházigazgatóban? Papp Z. Attila a romániai magyar kisebbségi elitről szóló, első átfogó szociológiai kutatás eredményeiről.
Mérsékelt jobboldali beállítottságú, egyetemi végzettséggel rendelkező férfiak alkotják a romániai magyar kulturális és gazdasági elit többségét, akik elsősorban erdélyiként határozzák meg saját identitásukat – derül ki Papp Z. Attila és Márton János kutatásából, amelynek első eredményeit a Párhuzamos világok? Az erdélyi magyar gazdasági és kulturális elit szocio-demográfiai jellemzői című tanulmányukban publikálták.
A tanulmány a Kovách Imre által szerkesztett, Elitek a válság korában. Magyarországi elitek, kisebbségi magyar elitek című kötetben jelent meg 2011-ben Budapesten.
A kutatás elsősorban arra irányult, kikből áll az elit, milyen társadalmi háttérváltozók, értékkategóriák mentén tudjuk körülírni ezt a csoportot – közölte megkeresésünkre Papp Z. Attila. Noha az elmúlt 20 évben kisebb-nagyobb szociológiai vagy antropológiai elitkutatásokra sor került Erdélyben (ezekről is beszámol a kötet egy másik, szintén Papp Z. Attila által jegyzett tanulmánya – szerk. megj), eddig még nem végeztek hasonló, átfogó kutatást a romániai magyar elitcsoportokról, ezért a legnagyobb kihívást a minta összeállítása jelentette – magyarázta a kutató. A kulturális elit egyes alcsoportjainak sem volt egy egységes adatbázisa, több forrásból kellett kinyomozni az alanyokat, elérhetőségüket. A gazdasági elit esetében pedig főleg a zárkózottság, a válaszmegtagadás nagy aránya akadályozta a minta felépítését. Most már van egy adatbázis, elérhetőségekkel, amely megkönnyíti majd a következő kutatásokat.
Az elit zárkózottsága egyébként nemcsak a romániai magyarokra jellemző, a gazdasági elit mindenhol az egyik legzárkózottabb csoport – tette hozzá a kutató. Magyarországon például a kutatások kimutatták, 20 év alatt a politikai elit is sokkal zártabb lett, sokkal nehezebb volt most az elittagokat lekérdezni, mint a 90-es években, nagyobb volt a válaszmegtagadás aránya.
Férfiuralom, fiatal self made man-generáció
Míg a romániai magyar népességnek a 2002-es népszámlálás adatai szerint 48,1 százaléka férfi, az elit tagjai közt túlsúlyban vannak a férfiak. A gazdasági elit körében arányuk 87,9, a kulturális elit körében pedig 83,6 százalék. A funkcióhalmozás (azaz a szövegdobozban szereplő kategóriák, foglalkozások közül egynél többe valótartozás) is elsősorban férfiakra jellemző.
A gazdasági elit 25 és 81 év, míg a kulturális elit 18 és 85 év közötti szóródást mutat. A gazdasági elit átlagos életkora 45,6 év, a kulturális elité 56 év. A 30 év alatti generáció lényegesen alulreprezentált mindkét elitcsoport körében.
A gazdasági elit átlagéletkora nem számít magasnak, nemzetközi összehasonlításban a romániai magyar és a romániai gazdasági elit sokkal fiatalabb, mint például az amerikai, ahol például 2007-ben 66 év volt a gazdasági elit átlagéletkora. „1989 után a self made man típusnak több esélye volt Romániában kitörni – függetlenül attól, hogy milyen hátterük volt. Az önmagát gyorsan „megcsináló” típus jó része 1989 környékén még fiatal volt. Ebből következően a gazdasági elit átlagéletkora Romániában alacsonyabb, mint a fejlett országokban – magyarázta Papp Z. Attila. – Ha túl fiatal az elit, az egyúttal arról tanúskodik, hogy a gyors társadalmi változások mellett nem kellett hosszabb kifutási idő arra, hogy valaki viszonylag fiatalon és hamar nagy vagyonokat halmozzon fel. Leegyszerűsítve úgy is mondhatnánk: minél ’vadabb’ a kapitalizmus, annál fiatalabb az elit.”
A gazdasági elit által vezetett cégek 33,6 százaléka kereskedelemben, 16,2 százaléka építőiparban dolgozik. A kereskedelem a cégek további 42 százaléka esetében megjelenik második vagy harmadik profilként, hasonlóképpen az építőipar is 24,7 százalékban, így ez a két tevékenységi terület magasan kiemelkedik a többi közül – derül ki a tanulmányból.
Mindkét csoportban magas a felsőfokú végzettségűek aránya: míg a romániai magyar népességnek mindössze 4,9 százaléka végzett egyetemet, a kulturális elit tagjainak 96,4, a gazdasági elitnek 74,3 százaléka rendelkezik legalább főiskolai diplomával. A kulturális elit képviselői képzettebbek: a kétdiplomások aránya köztük 28,1, a háromdiplomásoké pedig 6,5 százalék, míg a gazdasági elit körében ezek az arányok lényegesen alacsonyabbak (9,1, illetve 1,2 százalék).
A gazdasági elit jelentős része műszaki egyetemen szerezte első diplomáját (19,7%-uk a Kolozsvári Műszaki Egyetemen, 13,1%-uk a Temesvári Műszaki Egyetemen, 11,5%-uk a brassói Transilvania Egyetem műszaki karain, és mindössze 11,1 százalékuk a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). A kulturális elit több mint fele (51,6%) a BBTE végzettje. Ez azt jelzi, a képzés helye szempontjából a gazdasági elit heterogénebb, és inkább románul végezte tanulmányait, a kulturális elit pedig homogénebb és elsősorban magyarul végezte felsőfokú iskoláit.
Reputációs listák: ki a legbefolyásosabb?
A megkérdezetteknek meg kellett nevezniük a kulturális és gazdasági elit szerintük legismertebb, legbefolyásosabb tagjait is. Mindkét elitcsoport esetében a kulturális elit kiemelkedő tagjai között Kányádi Sándor és Tompa Gábor szerepel első helyen, a gazdasági elitnél pedig Verestóy Attilát nevezték meg a legtöbben.
A politikai elit legbefolyásosabb alakja Markó Béla mindkét elitcsoport tagjai szerint.
A megkérdezetteknek meg kellett nevezniük közvéleményformáló személyiségeket is: itt a gazdasági elit tagjai Tőkés Lászlót, a kulturális elit tagjai pedig Kántor Lajost nevezték meg a legnagyobb százalékban.
„Elitkibocsátó városok”: Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Kolozsvár
Származás (azaz a születési hely) szempontjából jellegzetes különbség figyelhető meg a kulturális és gazdasági elit között. A gazdasági elit tagjainak 55 százaléka székelyföldi (Hargita, Kovászna vagy Maros megyében született), míg a kulturális elit tagjainak csupán 46,1% százaléka. A gazdasági elit tagjai közül legtöbben (32,2%) Hargita megyében születtek, a kulturális elit esetében Hargita megye csak a második helyen áll (19,5%-kal), a legtöbben ugyanis Kolozs megyéből származnak (22,1%).
„A népszámlálási adatokkal való összevetés azt is jelzi, hogy a kisebbségi elitek Kolozs megyén (vélhetően Kolozsváron) kívül jobbára a relatív nagyobb magyar nemzetiségű aránnyal rendelkező régiókban (Székelyföldön, Partiumban) tömörülnek. Ez részben érthető, hiszen a kisebbségi elitnek szüksége van magyar nyelvű közéletre, kapcsolatokra stb., ugyanakkor arra is utal, hogy a magyar szempontból szórványosodottabb régiókból az elit ’kivonul’” – írják a szerzők.
Az egyes elitcsoportok tagjainak közel fele kilenc településen született: Brassó, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti és Székelyudvarhely. A gazdasági elit tagjai közül legtöbben Marosvásárhelyen (8,2%), Székelyudvarhelyen (7,7%), valamint Kolozsváron (7,2%) születtek. A kulturális elit tagjai közül legtöbben szintén e három településen születtek: Kolozsvár (16,7%), Marosvásárhely (9,9%) és Székelyudvarhely (4%).
Képzett, városi szülők, „öröklött” pozíciók
Mindkét elitcsoport mintegy kétharmada városról származik, az átlagnál képzettebb családokból. A gazdasági elit esetében az apák legmagasabb arányban (31,2%) kisiparosok és szakképzett munkások voltak, a következő helyeken a technikusok, mesterek, középvezetők foglalkozási csoportja (21,4%) és az értelmiségi és tudományos foglalkozási csoport (14,4%) található. E három foglalkozási csoportban dolgozott a gazdasági elit szüleinek kétharmada. A felsővezetői beosztásban dolgozó apák aránya 11,7 százalék a gazdasági elit esetében – derül ki a tanulmányból.
A kulturális elit szülei esetében az értelmiségi és tudományos foglalkozás (35,5%) a leggyakoribb az apáknál.
Mindebből azt következik, hogy „a mai elit szülei szintén kedvező helyet foglaltak el az akkori társadalmi struktúrában. A gazdasági elit apái körében tízszer nagyobb arányban találunk felsővezetőket, mint a romániai magyarok körében általában. A kulturális elit apái nyolcszor nagyobb valószínűséggel végeztek értelmiségi foglalkozásokat, mint az aktív magyar nemzetiségűek általában. A mai gazdasági elitbe tartozók szüleinek (apáinak) közel fele, a kulturális elitbe tartozóknak pedig közel kétharmada közép- és felsővezető volt” – áll a tanulmányban.
A kulturális elit kétharmada „öröklött” pozíciók betöltésével vagy készségek kiteljesítésével került az elitbe, értelmiségi és/vagy adminisztrációban dolgozók leszármazottjaként. A gazdasági elit nagy része pedig a mezőgazdasághoz és a szocialista iparosításba kapcsolódó közép- és felsővezető rétegek leszármazottja.
„Itt elitreprodukcióról van szó, az elit újratermeli önmagát, és adataink szerint a generációkon való átívelés - függetlenül attól, milyen politikai berendezkedések voltak - Erdélyben is tetten érhető” – mondta a szociológus.
Az elitreprodukció egyébként minden társadalomban megfigyelhető. Leszűkítve e tekintetben két nagy elmélet van: az elitreprodukciós elméletek szerint tehát újratermelődésről beszélhetünk, akár a politikai elittagok szintjén is, az elitcirkulációs elméletek pedig arról szólnak, hogy a társadalmi, politikai változások( pl. egy kormányváltás) az elit lecserélését vonja maga után. „Ez inkább csak a politikai elitre érvényes, a kulturális elitnél egyáltalán nem így van. A kulturális elitbe való kerülés sokkal inkább teljesítmény-alapú, míg a politikai elitbe való bekerülés sokkal inkább kontextuális” – tette hozzá Papp. Z. Attila.
Politikai elit
A politikai elit körében a kutatók nem végeztek kérdőíves felmérést, ám Papp Z. Attila az ugyanebben a kötetben megjelent, Az 1989 utáni romániai, illetve romániai magyar elitek tipológiái és értelmezései című tanulmányában többek között román kutatásokra hivatkozva ír az RMDSZ színeiben parlamenti tagságot szerzett politikai elitről is. Megállapítja, a 90-es évek elején a kisebbségi politikai elit jórészt a kulturális elit tagjaiból verbuválódott, ám idővel ez az elit egyre inkább háttérbe szorult, és megjelent a szakpolitikusi réteg is.
A gazdasági és politikai elit között felső és lokális szinten egyaránt nagy az átjárás – jegyzi meg a tanulmányban „Egyrészt ismert, hogy az egyik legnagyobb romániai magyar vállalkozó egyben az RMDSZ politikusa is, másrészt pedig főleg a Székelyföldön megerősödött egy zömében fiatalabb vállalkozói réteg, amely az ezredfordulótól kezdve egyre inkább kötelességének érezte azt, hogy beleszóljon a helyi közösség életébe. E réteg tehát belefolyt a helyi politizálásba, ám ez nem föltétlenül RMDSZ-színekben történt, hanem függetlenként vagy a Magyar Polgári Párt színeiben is” – írja a szerző.
George Tibil kutatása szerint 1990-1992 között az RMDSZ-ben magas volt a humán értelmiségi elitcsoport aránya, de – akárcsak a kormánypártiak körében – kis mértékben megjelentek az egykori nómenklatúrához tartozó személyek is.
A kulturális elit fokozatosan kiszorult a politikából: míg a kilencvenes években a magyar politikai elit még heterogénnek volt mondható, 2008 után abszolút túlsúlyba kerültek a műszaki és jogi végzettségűek. A humán értelmiség inkább helyi szinten tudott tovább bennmaradni a politikában.
A következő kérdőíves kutatás lehet, hogy a politikai elitre is fókuszálna, ennek inkább módszertani akadálya van: kit tekintünk politikai elitnek? „A szűk értelemben vett, országos politikai elit a parlamentben, minisztériumokban van jelen. Belőlük nyilván nincsen sok. Ki kellene majd terjeszteni a kutatást a regionális, helyi politikai elitekre is” – vélte Papp Z. Attila.
Kétgyerekes modell, vegyes házasságok
A romániai magyar gazdasági elit tagjai 85,2 százalékának van gyereke, míg a kulturális elitnél ez az arány csak 79,7 százalék. Mégis a kulturális elit esetében magasabb a vállalt gyerekek átlagos száma: 2,06, míg 1,89 a gazdasági elit esetében.
A kulturális elit esetében a magyar nemzetiségű házastársak aránya 93,4 százalék, a gazdasági elit esetében ez az érték csak 82,8 százalék. Érdekes azonban, hogy mindkét elitcsoport tagjai hasonló arányban (85–86%) használják a magyar nyelvet otthonukban. A román nyelv otthoni használata mindkét csoportban a román nemzetiségű házastárs arányait is meghaladja, valószínűleg azért, mert az elitcsoportokon belül elterjedtebb a kétnyelvűség.
A kulturális elithez tartozók házastársainak 85 százaléka rendelkezik felsőfokú diplomával, a gazdasági elit tagjainak házastársai körében viszont ez az arány már csak 58,1 százalék.
Az elittagok román és más idegen nyelveken jobban beszélnek, mint az erdélyi magyarok általában. A kulturális elit a német, francia, spanyol és orosz nyelveket beszéli jobban a másik elitcsoporthoz képest, a gazdasági elit pedig a román és olasz nyelvekben jeleskedik. Angolul mindkét csoport egyformán beszél.
Kötődések
A gazdasági elit nagyobb százaléka szerepel román nyelvű elektronikus médiában, mint romániai magyar médiában, és inkább román nyelvű sajtóból – elsősorban a televízióból – informálódik, míg a kulturális elit elsősorban a Duna televízióból, a magyar nyelvű megyei és országos napilapokból, romániai és magyarországi irodalmi, kulturális lapokból tájékozódik. Ez is jelzi a kulturális elit magyarországi, illetve a gazdasági elit romániai orientáltságát, illetve azt, hogy a gazdasági elit számára a román valósághoz való pragmatikus kapcsolódások fontosabbak, mint a szimbolikus tevékenységek – állapítják meg a szerzők.
A Romániában leginkább befolyással rendelkező réteg a gazdasági és kulturális elit tagjai szerint is a politikai és pénzügyi világ felső vezetői. Szerintük a legkisebb befolyással éppen ők maguk, illetve az állampolgárok rendelkeznek. „A kisebbségi magyar elit ebben a kontextusban olyan ’emberarcú’ elitnek tűnik, amely közel olyan kiszolgáltatott a politikai, pénzügyi világnak, mint az átlagember” – áll a tanulmányban.
A gazdasági elit kb. egyharmada tagja az RMDSZ-nek, a kulturális elitnek pedig közel fele. Ezzel szemben más pártoknak mindkét elitcsoport képviselőinek igen kevés százaléka tagja: a gazdasági elit 4,7 százaléka, a kulturális elit 2,7 százaléka.
A Román Kommunista Pártnak a kulturális elit 43,4 százaléka volt tagja, míg a gazdasági elit 25,9 százalékára igaz ugyanez. Ez mintegy jelzi, hogy a kulturális elit állami struktúrákba való valamilyen szintű integrálása a forradalom előtti évtizedekre is visszanyúl.
Erdélyiség
A közösséghez való tartozás definiálása során a gazdasági és kulturális elitcsoport tagjainak mintegy kétharmada elsősorban erdélyinek (36,2 és 35,4%), ezt követően pedig erdélyi magyarnak (26,3, illetve 32,7%) érezte magát. A harmadik-negyedik helyen már különbségeket tapasztalunk: míg a gazdasági elit székelynek (13,5%) és egyszerűen magyarnak (9,1%) érzi magát, addig a kulturális elit magyarként (12,5%) és romániai magyarként (6,9%) határozza meg magát – áll a tanulmányban.
Az elit önmeghatározásában tehát az átlag romániai magyarnál hangsúlyosabban jelenik meg az etnokulturálisan semlegesnek tételezett „erdélyiség”, szemben a magyarsághoz való tartozásnál. A 2007-es Kárpát Panel-felmérés alapján ugyanis az „erdélyiként” való meghatározás csak a harmadik helyre szorult, a felnőttkorú magyar lakosság ugyanis elsősorban magyarként és erdélyi magyarként határozta meg magát. Az elittagok több mint fele Erdélyt tekinti szülőföldjének, a második és harmadik helyen pedig egy régió, vagy a születési hely szerepel.
Az erdélyi magyar gazdasági és kulturális elitet leginkább „erdélyisége” köti össze, ám ezen kívül majdnem minden szocio-demográfiai változó mentén, a rekrutáció módját illetően, az elitszerepek, a politikai kötődések stb. szintjén különvált a két elitcsoport – állapítják meg a szerzők.
„Az elit megkonstruálja az erdélyiség egyfajta ideológiáját, pontosabban nagyobb mértékben azonosul ezzel a történeti gyökerű ideológiával, mint az ’átlagember’. Mivel maga is részt vesz ebben az ideológia-konstrukcióban, értelemszerűen jobban is azonosul vele. Van egy másik vetülete is ennek: nagyon érdekes, hogy az erdélyiség felülírta a romániai magyar címkét. Most már az erdélyi magyar a sztenderd, nem a romániai magyar, mint a 70-80-as években. Az elit egyik szerepe a mintaadás, ennek betöltése ebben a címkeváltásban is tetten érhető” – magyarázta kérdésünkre Papp Z. Attila.
Hogy látja saját szerepét a rommagyar elit?
Először is az a fura, hogy a megkérdezettek viszonylag nagy része nem is tekinti magát az elithez tartozónak. A kulturális elit 72 százaléka vallja magát az elithez tartozónak, a gazdasági elit mindössze 23 százaléka mondja ugyanezt magáról.
Ez részben elitidentifikációs kérdéseket vet fel, ám mint a közölt tanulmányból is kiderül, a gazdasági elit esetében valószínű módszertani okai is vannak az „alulidentifikációnak”, hiszen a megkeresett cégek közül gyakran „csak” az ügyvezetőt sikerült a kutatóknak elérniük. A szociológiai háttérváltozók alapján az azonban egyértelműen kijelenthető, hogy a gazdasági elittagokként megkeresett személyek a romániai magyarok felső osztályába tartoznak. Mindkét elitcsoportban megkérdezettek ugyanakkor egyetértettek abban, hogy a mindenkori rommagyar elit feladata a magyarság fennmaradásáért való küzdelem.
A gazdasági elit tagjainak közel 40 százaléka csak az utóbbi 10 évben vált az elit tagjává. Ezt a tanulmány szerint úgy értelmezhetjük, hogy a kulturális elit már a kilencvenes évekre konszolidálódott, míg a gazdasági elit 1989 után folyamatosan formálódik, és jelenleg is tart ez a folyamat.
A magyarlakta területek elitjeinek összehasonlító elemzésére az elkövetkező hónapokban, évben kerül sor. Egy-két éven belül pedig – ha lesz rá pénzügyi keret – a kutatók megismételnék a felmérést.