2024. február 27. keddÁkos, Bátor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az amerikai nagykövetség a magyarokról is jelentett

K. M. K. M. 2011. május 20. 12:55, utolsó frissítés: 15:25

A Wikileaks által nyilvánosságra hozott táviratok az RMDSZ és a radikálisok vezető személyiségeit mutatják be, és az autonómia és a korrupció is szóba jön.


Újabb, 2005 és 2008 között küldött táviratokat hozott nyilvánosságra a Wikileaks, amelyek "Románia magyar etnikai pártját", az RMDSZ-t helyezik górcső alá. Az amerikai nagykövetség aprólékosan beszámolt az Egyesült Államok külügyminisztériumának a szövetség viselt dolgairól, vezéralakjairól, illetve a romániai magyarság, az RMDSZ-en kívül tevékenykedő hangadó, politikai befolyással bíró személyeiről, olyanokról, akikről folyamatosan cikkez a sajtó. Összesen tucatnyi személyről közöl adatokat.

>> A kiszivárogtatott táviratok itt tölthetőek le [PDF, 43 oldal, 450 kB] >>

Az amerikai nagykövetség 43 oldalas jelentésének bevezetőjében általános képet fest a romániai magyarságot vezető erőkről, két csoportba osztja a romániai magyar politikai osztályt: egyrészt a mérsékeltekről ír, akik fokozatosan próbálják kivívni a romániai magyarság számára a jogait, illetve az autonómiát, másrészt a radikálisok csoportját tartja számon, akik a kisebbség számára fontos reformokat gyorsabb ütemben szeretnék megvalósítani.

Az egyik, 2005. júliuséban írt távirat szerint az RMDSZ-t 1993 óta a Markó Béla által vezetett mérsékeltek uralják, akik a céljaikat a román politikai pártokkal és vezetőkkel együttműködésre alapozó párbeszéd révén érték el, ez a hozzáállás azonban elégedetlenséget szült a radikálisok körében. A dokumentum szerint a - korábbi RMDSZ-es tagokból is álló - radikálisok sem alkotnak egységes csoportot, ők is különböző szervezetekben tömörülve fejtik ki tevékenységüket. Ők nemcsak a "kis lépések politikáját" helytelenítik, hanem azt is, hogy a fiataloknak gyakorlatilag nincs esélyük labdába rúgni a szövetségen belül.


A távirat szerint a radikálisok szinte teljes körű autonómia kivívásáért küzdenek a Románia központi részében lakó székelyek számára, és az oktatási rendszert is függetlenítenék a romániai rendszertől. Ők alkotják az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, és a Székely Nemzeti Tanács nevű szervezeteket. A dokumentum továbbá életrajzi adatokat közöl Markó Attiláról és Niculescu Tóniról, "két fiatal feltörekvő személyről", illetve Boros Jánosról, Kolozsvár akkori alpolgármesteréről, illetve a Máramarosi prefektusról, Böndi Gyöngyikéről.

2006 október 16-án keltezett táviratát az amerikai nagykövetség a Székelyföldi területi autonómia kérdésének szenteli. A dokumentum szerint az RMDSZ a radikális magyar hangadókat tömörítő szervezetek nyomására, a választók megnyerése, illetve megtartása céljából, nem pedig saját elképzelésének eredményeként kezdett hangsúlyosabban beszélni az autonómiáról. „Az RMDSZ vezetői tájékoztattak bennünket a magyar kisebbség által sűrűn lakott térségek területi autonómiáját szorgalmazó erőfeszítéseikről” - áll a táviratban. Ennek szerzői megemlítik, Markó Béla RMDSZ-elnök a szövetség legutóbbi kongresszusán hangoztatta, hogy szükség van a magyar nyelv hivatalossá tételére a többségben magyarok lakta területeken.

A távirat szerzője megállapítja, bár addig inkább a kulturális autonómia kérdése került terítékre, a távirat keletkezését megelőző hetekben hangoztak el első alkalommal a területi autonómia megalapítására vonatkozó nyilatkozatok az RMDSZ részéről, ez pedig a választások apropóján, a Magyar Polgári Szövetség és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nyomásgyakorlásának tudható be. A dokumentumban szerint felméréseikből akkoriban az derül ki, hogy az RMDSZ támogatottsága felülről közelít a parlamenti képviseletet biztosító 5%-hoz, a 2004-ben elnyert 6,2 helyett. Az amerikai diplomácia szerint ez az alacsony arány egyrészt az átszavazások miatt, másrészt a külföldi munkavállalás miatt csökkenő magyarság számával magyarázható.

A távirat szerzőjének kommentárjából kiderül, az RMDSZ autonómia-törekvése alighanem halva született elképzelés, hiszen a magyar lakosság csökkenő aránya, az RMDSZ erősödő konkurenciája miatt kétséges, hogy a szövetség egyáltalán képes lesz-e megőrizni az által elfoglalt politikai pozícióját az országban, illetve a román pártok ellenszegülése nem sok teret biztosít a területi szintű önrendelkezés megvalósítására.

"Kérdéses, hogy képes lesz-e továbbra is érvényesülnie az RMDSZ-nek, mint a romániai magyarság jogait képviselő szervezetnek, és megőrizni magának a parlamentbe való bejutáshoz szükséges, legalább 5%-os támogatottságot" – írja a távirat szerzője. Hozzáteszi, az RMDSZ elveszítheti státuszát, amennyiben nem lesz képes megőrizni a politikai egységet. Megjegyzi, a romániai magyar kisebbség érdekképviselete egyre széthúzóbb, kevésbé kelti egy nagy ernyőszervezet benyomását, amelynek keretében a radikálistól a visszahúzódóig terjed a politikai nézetek palettája.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS