Közigazgatási reform for dummies
szerk. 2011. június 23. 19:00, utolsó frissítés: 2011. június 24. 17:44Szükség van rá? Kötelez az EU? Mit akar a PDL? Mi nem tetszik az RMDSZ-nek? Kérdezz-felelek a régióátszervezésről azoknak, akik már nem bírják követni.
Az EU szempontjából a gazdasági reform mellett a közigazgatási reform is szükséges.
Nem igaz. Az EU nem szól bele tagállamai közigazgatási berendezkedésébe. A fejlesztési régiók létrehozásával viszont az Európai Parlament és a Tanács 1059/ 2003/ EK rendelete (2003. május 26.) foglalkozik. Az uniós rendelet szerint abban a tagállamban, ahol nincs régiós nagyságú közigazgatási egység, a fejlesztési régiókat létre kell hozni, ám közigazgatási hatáskör nélkül.
Az egyetlen kötelezettség, hogy a belső közigazgatási határok tiszteletben tartásával jöjjenek létre a fejlesztési régiók. Ez a rendelet többek között meghatározza, hogy a fejlesztési régiók népessége 800 ezer és 3 millió fő között kell legyen. Romániában jelenleg két régió, az észak-keleti és a déli lakossága haladja meg a felső határt, ezért az Eurostat már 2006-ban hivatalosan is felszólította Romániát, hogy a két túl népes régiót igazítsa a vonatkozó uniós rendelet elvárásaihoz.
Gazdasági szempontból nem hatékony a jelenlegi régiófelosztás.
Igaz. Csutak István régiószakértő szerint a felosztás az uniós források lehívásának szempontjából nem optimális, ugyanis szegényebb megyék egy csoportban vannak a gazdagabb megyékkel, amelyek elszívják a forrásokat tőlük. „Ez viszont az intraregionális „ollót” még jobban szétnyitja, vagyis a fejlett és fejletlen megyék közötti szakadék, részben a regionális politika eredményeképpen, nőtt. Pedig a cél a kohézió növelése, a fejletlenek felzárkóztatása lenne” – mondta Csutak egy korábbi, a Transindexnek adott interjújában.
A strukturális alapok lehívását elősegítené a régiók kisebb és homogénebb területekre történő újraalakítása.
Igaz. „A régiók kiegyensúlyozatlanok, gazdasági fejlettség szempontjából nagyok az eltérések a legfejlettebb és a leggyengébb megyék között. Amíg Székelyföldön az a gond, hogy még mindig szinte járhatatlanok az utak és sok helyen hiányzik a közművesítés, addig Brassó gondja a repülőtér – így nehezen fog Székelyfölddel közösen regionális projekteket kezdeményezni. Ha kiegyensúlyozott régiók jönnek létre, akkor a megyék közti együttműködési lehetőségek nagyobbak” – tette hozzá kérdésünkre Csutak István.
A gazdag megyék kedvező jövedelmi statisztikái a teljes térség átlagát megemelik. Tulajdonképpen így a szegényebb megyék kevesebb forráshoz juthatnak, mint ha önálló régiót alkotva, saját alacsony mutatóik alapján szabnák ki számukra a lehívható összeget. Hargita megyében az átlagjövedelem jelenleg a legalacsonyabb az országban, ám a régiós átlagjövedelem így is az országos átlag fölött van, mert a fejlett megyék statisztikailag felfelé „rontják” a mutatókat.
Mit von maga után a közigazgatási átszervezés?
A régiók közigazgatási hatásköre azt jelentené, hogy a fejlesztéspolitika gyakorlatilag kikerül az országos hatáskörből és régiós szintre megy. Vagyis a stratégiai tervezés és pénzügyi végrehajtás már nem a központi közigazgatás hatásköre. A regionális fejlesztési stratégiák megfogalmazásában pedig könnyebben érvényesülne a helyi önkormányzatok (megyék) szándéka. Tehát ez a javaslat igen erős decentralizációt jelent.
Fejlesztéspolitikailag is indokolt a közigazgatási átszervezés.
Nem feltétlenül indokolt. Csutak István ezt azzal magyarázza, hogy tulajdonképpen lényegtelen hova kerül a megye székhelye és mekkorák lesznek a megyék, mert a fejlesztéspolitikai alapkövét a fejlesztési régiók jelentik. „Az EU jogrendje tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, tehát mindegyik állam úgy teszi tönkre a saját közigazgatását, ahogy azt jónak látja. Az egyetlen kötelezettség, hogy a belső közigazgatási határok tiszteletben tartásával létrejöjjenek a fejlesztési régiók.
Az EU rendelete kimondja, hogy azok a régiók jogosultak kohéziós támogatásra, amelyeknek az átlaga nem éri el az EU átlagos teljesítményének 75%-át. Románia egész területe - bármilyen felosztásban -, még hosszú ideig jogosult lesz erre, miután már rég nem is lesz kohéziós támogatás. Nem kell lefékezni a fejlett városok haladását, de könnyebben le lehet lassítani a perifériás térségek leszakadási sebességét” – mondta a fejlesztési szakértő, hozzátéve, hogy a közigazgatási átalakítás sem szavatolja a forrásbevonás sikerét.
Mit lehet tudni a PDL javaslatáról?
Írásos tervezet a PDL részéről nem jutott el az RMDSZ-hez. „A PDL-s képviselő kollégák közül többen is azt nyilatkozták, hogy nem látták ezt a tervezetet. Az 1968-as megyékről szóló törvényt szeretnék módosítani, ami 8-9 cikkelyből áll és van egy melléklete, amelyben felsorolják a 41 megyét” – tudtuk meg Kelemen Hunor RMDSZ-elnöktől. Traian Băsescu egyébként ajánlatot tett a szövetségnek arról, hogy jöjjön létre a fejlesztési régiók mentén nyolc óriásmegye, illetve Hargita és Kovászna megye maradjon fenn eddigi formájában, a fúzió lehetőségének kizárásával.
A nem létező tervezet azt mutathatja, hogy a közigazgatási reform csak egy "politikai lufi".
„Nagyon nehéz olyan kategorikus kijelentést megfogalmazni, hogy ez egy lufi vagy sem, mert akkor, amikor kormányülésen ezt elmondja az államelnök, és a demokrata párt erről döntést hoz, akkor nagyon nehéz lufinak tekinteni, de mindenféleképpen arra jó, hogy most erről beszéljen az egész ország” – mondta el kérdésünkre Kelemen Hunor.
Valóban szükség van a közigazgatási reformra?
Kelemen szerint a közigazgatási reformra szükség van. „Bevettük az együttműködési megállapodásunkba és a kormányprogramban is benne volt a fejlesztési régiók átszervezésének kérdése. Ezen gondolkodtunk, és a közigazgatási átszervezésre is szükség van, ám ezt soha nem részleteztük. Abban a megállapodásban, amelyet az év elején aláírtunk és amelyik 2011-2012-re szól, mi bevettük a régióátszervezést és a közigazgatási reformot úgy, hogy a 2011-es őszi ülésszakban kezdjük el a vitát, és a 2012-es tavaszi ülésszakban fejezzük be. Ezért az általunk benyújtott régióátszervezési törvénytervezetet nem is feszegettük ebben az időszakban, mert a megállapodás arról szólt, hogy ősszel kezdünk el róla tárgyalni.
Miért nem támogatja az RMDSZ a PDL-féle elképzelést?
Kelemen Hunor szerint a jelenlegi, rosszul működő és nem hatékony fejlesztési régiók megyei rangra emelése nagy tévedés lenne. Emellett a létrejövő mamut megyékben feloldódna a magyarság, és megváltoznának az etnikai arányok. Kelemen felhívta a figyelmet arra, hogy létezik egy Románia által ratifikált nemzetközi szerződés, amely szerint a közigazgatási reform által, mesterségesen nem lehet megváltoztatni az etnikai arányokat.
„Technikailag sem látjuk kivitelezhetőnek egy hatékony megyei közigazgatás létrehozását. Ennek a procedúrának rengeteg olyan ága-boga van, amelyet nem beszéltünk végig, nincsenek erről hatástanulmányok, vagy költségekről szóló felmérések, nem tudni mennyibe kerül, és ez milyen „nyereséget” hoz a polgároknak és a költségvetésnek. Tehát ez a reform gyakorlatilag nincs előkészítve. A PDL-s kollégák egy 2003-as tanulmányra hivatkoznak, amelyet még a Năstase-kormány készített el, majd később félretett és nem foglalkozott vele. Azonban azóta eltelt nyolc esztendő: azóta Románia az EU tagja, azóta tudjuk, hogy mi működőképes és mi nem az. Ilyen szempontból szerintem nem lehet egy nyolc éve készült tanulmányra úgy hivatkozni, hogy az bármilyen közigazgatási reformnak kiindulópontja lehessen.
Tehát számos probléma övezi a kérdést és olyanok is vannak, akik ebben hátsó szándékokat látnak, például azt, hogy az átszervezéssel megpróbálják a székelyföldi tömbmagyarságot úgy feloldani, hogy az az óriásmegye összlakosságának 26-28%-át tegye ki. Egy megyei szintű közigazgatásban ezzel kikerülne a magyar közösség minden döntéshozatali pozícióból, s még csak alkupozíciója sem lenne. S akkor még nem is beszéltünk Szilágy, Szatmár és Bihar megyéről. Ezek olyan érvek, amelyek bennünket arra a következtetésre juttattak, hogy mi nem tudjuk támogatni ezt a közigazgatási átszervezést” – mondta el kérdésünkre Kelemen Hunor.
Miért éppen most erőlteti a közigazgatási átszervezés kérdését a PDL/Traian Băsescu?
„Sem a régióátszervezés gondolata, sem a PDL elképzelése nem előzmények nélküli, hiszen a fejlesztési régiók szervezetét megőrző óriásmegyék ötletét Adrian Năstase volt miniszterelnök korában már felvetette.
Azt, hogy miért volt szükség erre a taktikai húzásra, inkább csak találgatni lehet, ugyanis a nyolc óriásmegyét feltételező megoldásról nehezen hihető, hogy előrelépést jelentene az uniós pénzalapok lehívásában avagy az állam-/közigazgatási bürokrácia meg a kliensrendszer visszaszorításában. Az egyik tekintetben vélhetően nem járna számottevő eredménnyel, a másikban csupán szerkezetváltást, súlypontáthelyezéseket eredményezne a „rendszerben”.
Hogy esetleg ezzel szeretné a nagyobbik kormánypárt növelni az esélyeit a következő esztendei választásokra való tekintettel, már hihetőbb, de a választásokkal kapcsolatos eldöntetlen kérdések tudatában, ez sem tűnik a legvalószínűbb forgatókönyvnek. Sokkal plauzibilisebb az a már-már konszenzusossá vált magyarázat, hogy a PDL az RMDSZ-t szeretné így eltántorítani ama szándékától, hogy kieszközölje az általa benyújtott kisebbségi törvénytervezet elfogadtatását.
Csakhogy a javaslat körülményes – a hónap vége előtt aligha lezárható – bizottsági vitája során a szövegbe a magyarság számára hátrányos módosítások kerültek be. Így nem kizárt, hogy a PDL úgy kér majd a törvénytervezet kapcsán bizalmi szavazást, hogy szándékához képest túlnyeri magát, hiszen az RMDSZ-t időközben hátrányosabb helyzetbe hozza, mint szerette volna. Ez pedig a koalíció szakítópróbája is lehet, ugyanis annak dacára, hogy saját indítványa a törvény, a szövetség nem vállalhat bármilyen szövegváltozatot – mérlegelte az okokat kérésünkre Szász Alpár Zoltán politikai elemző.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Csúszópénzért elnézte a szabálytalanságokat és nem zárt be cégeket az Adócsalás Elleni Főigazgatóság két ellenőre
Itt a vége: felmondott a Transindex teljes szerkesztősége
Eljött az a pillanat, amikor magunkról adunk hírt nektek, és ráadásul sokunknak ez lesz az utolsó is, amit a Transindex felületére írunk. Ma reggel, huszonhárom évnyi működés után felállt a Transindex teljes szerkesztő csapata.
Benyújtották a gyermekeket a homoszexualitást népszerűsítő tartalmaktól „megvédő” RMDSZ-tervezetet
A gyermekvédelmi törvényt módosító javaslatot a "genderideológia nyugati térnyerésével" indokolják.
A fejlesztési minisztérium többlettámogatást ad a távfűtést működtető önkormányzatoknak
