2020. november 29. vasárnapTaksony
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Az államfő a parlamentben tudatta: felszámolná a megyei tanácsokat

2011. június 27. 19:12, utolsó frissítés: 2011. június 29. 09:01

Traian Băsescu kiáll a közigazgatási reform mellett, és abban reménykedik, hogy szeptemberben meglesz az ehhez szükséges támogatottság.


Traian Băsescu államfő a parlament előtt tartott ma beszédet, amelyre azonban az ellenzék nem volt kíváncsi, ugyanis felháborítónak tartotta az államfő Mihai király kapcsán tett kijelentéseit, ezért bojkottálta az ülést.

Az államfő elmondta, azért jött a parlamentbe, mert úgy véli, kénytelen ismertetni és magyarázatot fűzni az általa javasolt alkotmánymódosítási tervezethez.

Elmondta, a szenátus elnöke levélben szólította fel, hogy a dokumentumot úgy módosítsa, hogy az legyen összhangban az Alkotmánybíróság véleményezésével. „Ez nem lehetséges, mert az Alkotmánybíróság döntésében olyan módosítójavaslatok szerepelnek, amelyeket elfogadhatok, azonban olyan javaslatok is szerepelnek, amelyek


nem egyeztethetők össze



az alkotmánymódosítási szándékommal” – jelentette ki az államfő. Ismertette az általa kidolgozott javaslat néhány főbb kitételét: egykamarássá tenné a parlamentet, és 300-ra csökkentené a parlamenti képviselők és a szenátorok számát. Szerinte a parlament struktúrájának egyszerűsítését az is indokolja, hogy jelenleg a két ház gyakorlatilag ugyanazt a szerepet tölti be.

Băsescu továbbá elmondta, az igazságszolgáltatási rendszer felelősségérzetének megerősítésére törekszik, ezért az ügyészek és a bírók felelősségi körét sarkalatos törvénnyel szabályozná. „Túl sok, Romániát elmarasztaló, büntető ítélet hoz a CEDO. A másik probléma, hogy a 29 és 60 napos előzetes letartóztatásokból gyakorlat lett, azonban a fogvatartott szabadon engedését követően az ügyésznek megszűnik a felelőssége. Románia nem válhat rendőrállammá – így az államfő.

Elmondta, úgy gondolja, hogy az államfő nem kell tagja legyen a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak (CSM), és a testület üléseit sem kell vezetnie. Azt is javasolta, hogy a CSM tagjai ne kaphassanak újabb mandátumot, és a mandátumuk meghosszabbítására se nyíljon lehetőség.

Az államelnök beszámolt arról is, hogy az alkotmánymódosítás révén szabályozná a parlament, a kormány és az államelnöki hivatal közötti intézményi kapcsolatot, illetve az átmeneti miniszterelnöki tisztségre vonatkozó előírásokat. A felelősségvállalás lehetőségét ülésszakonként


egyszeri alkalomra csökkentené.

Továbbá kötelezővé tenné az Alkotmánybíróság jóváhagyását az államelnök felfüggesztése esetében, és 60-ról 45 napra csökkentené azt az időtartamot, amely alatt fel lehet oszlatni a parlamentet. Emellett lehetőséget adna a kormánynak arra, hogy a jelenlegi 3 hónap helyett 2 hónap alatt szervezzen államelnöki választásokat attól a pillanattól számítva, amikor megüresedik a tisztség.

A 24 órás letartóztatás időtartamát 48 órára növelné. Elmondta, az általa kidolgozott alkotmánymódosító javaslatban a mentelmi jog kapcsán is módosításokat eszközölt.

Hangsúlyozta, támogatja, hogy a törvényhozói és a miniszteri tisztség összeférhetetlen legyen.

Basescu szerint a válság sújtotta államok azért küszködnek nehézségekkel, mert túl magas az államszervek működtetési költsége, a közalkalmazottai száma, és ezek fizetése. Az államelnök a szociális hálóra elköltött pénzek mennyiségét is sokallja.

Elmondta, a közigazgatási reform szükségessége azért halaszthatatlan, mert egy-egy megyében rengeteg kormányzati ügynökség létezik. Jelezte, olyan megyék is vannak, amelyekben akár


50 ilyen szerv is működik.

Az ügynökségek sokasága, többek között a megyei tanácsok Basescu szerint megfojtják az önkormányzatokat, megakadályozzák ezek hatékony működését.

„Lélegezni kell hagynunk az országot azzal, hogy a kormányzati intézmények hatáskörét átruházzuk a helyi közigazgatásra. Emellett a regionális projektek megvalósulását kell elősegítenünk, ehhez elengedhetetlen a közigazgatás depolitizálása, az átpolitizálást pedig a megyei tanácsok végzik. Ezért gondolom úgy, hogy nem kell elvetni a közigazgatási reform megvalósítását, még akkor sem, ha jelen pillanatban nem létezik ehhez többségi támogatottság” – jelentette ki az államfő, kifejezve abbéli reményét, hogy szeptemberben a pártok közös megoldást találnak ennek megvalósítására.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS