2020. november 29. vasárnapTaksony
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Erdély is felkerül a Bukarest-Budapest-Brüsszel politikai tengelyre?

2011. július 06. 18:23, utolsó frissítés: 2011. július 08. 11:55

Ma kezdődött el Marosfőn a 8. EU Tábor. Az első napon Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a tervezett gazdasági és szociális intézkedésekről beszélt.


A kormánykoalíció nem Románia "kerge marhája", a helyzet javítására törekszik - jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a mai napon Marosfőn elkezdődött EU Táborban, áll az Agerpres tudósításában. Elmondta, a következőkben gazdasági törvénycsomagok elfogadására lehet számítani, amelyek kidolgozásához mind a szövetség, mind a PDL hozzájárul.

Kelemen szerin a kormánykoalíció szándéka olyan intézkedéseket hozni, amelyek révén megtartható a költségvetés egyensúlya, sőt, amelyek a következő 2-3 évben egy 2-3%-os gazdasági növekedést tesznek lehetővé. A szövetségi elnök nem fejtette ki, hogy milyen gazdaságélénkítő intézkedésekre gondol, de hangsúlyozta, hogy szociális intézkedéseket is foganatosítanak.


Kelemen Hunor táborindító beszédében kiemelte a szövetség és a MIÉRT együttműködésen és hagyományokon alapuló kapcsolatának alapcéljait, közös értékeit, melyeket az évek folyamán mindvégig a magyar érdekképviselet megerősítése, az új utak, lehetőségek keresése vezérelt.

„Az EU Tábor ilyen szempontból is egy fontos nyári rendezvénynek tekinthető, ahol évről évre jelentős gondolatok hangzanak el, párbeszédek alakulnak ki és lehetőség nyílik arra, hogy a fiatalok bekerüljenek a politikai életbe”- hangsúlyozta Kelemen. A tábor idei tematikájára kitérve, elmondta, hogy „az erdélyi magyarság számára fontos és aktuális témákat érint, amelyek a létrejövő beszélgetések, kapcsolatok során segítenek kihasználni, kamatoztatni az együttműködés perspektíváit”.




A megnyitó folytatásában Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári karának dékánja köszöntötte a fiatalokat, kiemelve az EU Tábor szervezésében való partnerség négy éves múltját és erősségeit.

„Az idei tábor Erdélyinek lenni jó! mottója optimista és pozitív attitűdöt sugall a közös jövőről, a karrierre való lehetőségekről és az eredményes közösségépítésről”- fejtette ki a dékán, aki e hagyományos rendezvényt és a Sapientia EMTE 10-ik évfordulóját egyformán sikernek tekinti. Záró gondolataként a tábor, az ifjúsági szervezetek, illetve politikum közös felelősségére hívta fel a jelenlévők figyelmét: „Ez hármas feladatot jelent számunkra: szakmai képzettség, identitás elemek és emberi értékek” – hangsúlyozta Tonk.

Következő felszólalóként, Bodor László, a MIÉRT elnöke üdvözölte a táborozókat. Beszédében az RMDSZ és MIÉRT folyamatos és következetes kapcsolatára tért ki, mely a kezdetek óta sikeres tevékenységeket és eredményes érdekképviseletet tett lehetővé. Az EU Tábor hivatására és célkitűzéseire koncentrálva elmondta: „Az Európai Unióról folyamatosan beszélnünk kell, átlátnunk működését, hisz ez egy olyan lehetőség a fiatalok számára, amely választ adhat gondjaikra és közös gondolkodást tehet lehetővé”.

A MIÉRT elnöke ugyanakkor kiemelte az itt elsajátított tudás és tapasztalatok mindennapi tevékenységekbe való integrálását: „Alakítsuk úgy Erdélyt, hogy jó legyen itt élni.” – fogalmazta meg befejezésként az ifjúság feladatát.

Borboly Csaba, a Hargita Megye Tanácsának elnöke, volt MIÉRT vezetőként köszöntötte a részvevőket, hangsúlyozva az ifjúsági szférában való tevékenység fontosságát a fiatalok életpályájának szempontjából.

A következőkben Széll Lőrincz, az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke, Zsigmond Barna, a Csíkszeredai Magyar Főkonzulátus főkonzulja, Bende Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke, Pál Árpád parlamenti képviselő és Magyari Levente, a GYTIT (MIÉRT tagszervezet) elnöke szólaltak fel, a tábor szakmaiságát, sikeres voltát és ifjúsági szervezetek partnerségi, illetve önkéntesi munkáját hangsúlyozta.


A szülőföldön való boldogulás nem csak érték, hanem cél

Az EU Tábor első szakmai napján, július 6-án a megnyitó után „Mit kívánnak az erdélyi magyarok? ” címmel tartott előadást Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.

„Erdélyi identitás értékek nélkül nem létezik: értékek, amelyek évszázadok során alakultak ki” – jelentette ki Kelemen Hunor az előadás bevezetéseként. „Két jellegzetes értékről beszélhetünk: az egyik az önállóság, mely az erdélyi magyarság jövője számára meghatározó volt és marad, az önálló politizálás és az önálló értékteremtés kialakításával egyetemben. A másik fontos értékünk a szülőföldön való boldogulás szándéka, akarata, valamint ennek a szeretete minden körülmények között” – fejtette ki a szövetségi elnök.

„Az erdélyi magyar politika egy hármas tengelyen valósul meg: Budapest – Bukarest – Brüsszel tengelyen. Ezek közül mindegyik életünk alakításának egy-egy meghatározott eleme. Fontos viszont ismerni a sorrendet, hogy kinek, melyik helyszínnek, avagy intézményrendszernek milyen szerepe van a döntéshozatalban, hiszen az erdélyi magyar politikát Erdélyben kell meghatározni, itt kell eldönteni mi jó az erdélyi embereknek és ezeket Erdélyben kell érvényesíteni” – hangsúlyozta Kelemen, majd feltéve a „Mit akarnak az erdélyi magyar emberek?” kérdést, elmondta „magyarként akarnak szülőföldjükön boldogulni, jövőt építeni, méghozzá jólétben; a magyar identitást teljes egészében megélni, valamint teljes mértékben szeretnék szabadságukat gyakorolni.”

Kelemen a régióátszervezés jelenlegi helyzetére reflektálva kiemelte: „Belátjuk, hogy közigazgatási átszervezésre szükség van, de oly módon, hogy az etnikai arányokat ne változtassa meg. Átgondolt, racionális döntést kell hozni, amely biztosítja, hogy a döntések nem kerülnek a közösségtől a messzi megyeközpontokhoz.”

Beszéde zárásaként Kelemen megfogalmazta „A magyar emberek számára egységes, önálló, erős politikai képviselet szükséges, amelyet értéknek tartanak. Erdélyinek lenni jó, egy megtartandó érték, még ha az érvényesülés érdekében erdélyinek lenni többletmunkát is jelent. Az RMDSZ-nek ilyen körülmények között kell Erdélyt építenie és a közösség szolgálatát ellátnia.”

Az előadás második részében Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kifejtette: „Kelemen Hunor megválasztása egy új fejezetet jelent, valami új, valami más kezdődik. Az Erdélyi Konzultáció során többszázezer magyar emberrel folytatunk párbeszédet, melynek eredményeként felrajzolhatunk egy problématérképet kis közösségek szintjén is akár. Kideríthetjük, mit gondolnak rólunk az emberek, milyen problémákkal küszködnek, és mi kell az RMDSZ napirendjén szerepeljen. Az új fejezetben bizonyítani akarjuk, hogy az RMDSZ képes tanulni a hibáiból és belülről megújulni”.

Az RMDSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az említett Bukarest – Budapest - Brüsszel hármas tengely mára lassan, Erdéllyel kiegészülve egy négyes tengellyé alakul át, melyet a helyi közösségek decentralizáció által megnövekedett hatásköre is erősít. „Az RMDSZ tettekben decentralizál, nagyobb hatáskört biztosítva a megyei önkormányzatoknak” – hangsúlyozta az egészségügyben és tanügyben hangsúlyosan jelentkező folyamat kapcsán.


A régióátszervezéses monopoly

A szerdai nap második előadása az „Erdélyi monopoly” címet viselte, melyen Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Fekete Szabó András szenátor, Korodi Attila parlamenti képviselő, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Márton Árpád képviselő és Pataki Csaba, Szatmár megye alprefektusa beszélgettek a jelenlevőkkel a gazdasági fejlesztési régiók átszervezéséről.

„A régiók fejlesztése nem etnikai, hanem fejlesztéspolitikai kérdés, mellyel csak azután érdemes foglalkozni, miután az aktuális politikai problémák megoldódnak” – fejtette ki bemutatójában Borboly Csaba, kihangsúlyozva továbbá, hogy a vidéket és falvakat nem szabad elhanyagolni, hiszen az Európai Unió is a kohézióra törekszik.

Fekete Szabó András a Partium rövid történetével kezdve, annak következményeit ismertette, ha Szilágy, Szatmár és Bihar megye (a történelmileg nem Partiumhoz tartozó) Kolozsvárral egy óriásmegyébe kerülne: „Kolozsvárral szemben a többi megyeközpont elsorvadna, nem tudna érvényesülni” – fogalmazott a szenátor.

Korodi Attila a régiós vita bonyolultságáról értekezett: az elmúlt száz évben, Romániában történt régióátszervezéseket áttekintve, azt a kérdést fogalmazta meg, hogy van-e egyáltalán értelme az effajta reformnak. Beszédének zárásként, a képviselő a decentralizációnak és az önkormányzatok hatalmának fontosságára hívta fel a jelenlevők figyelmét. Antal Árpád, politikai szempontból megközelítve a témát elmondta, hogy Székelyföld közigazgatása sok szempontból nem ideális, azonban egy reális decentralizáció megoldásokat szolgáltathat a jelenlevő problémákra.

Az Unió tagállamainak közigazgatására vonatkozó statisztikai adatok elemzése után, Márton Áron azt a következtetést vonta le, hogy békén kell hagyni a megyéket, úgy ahogy vannak, de újra kell szervezni a régiókat, megtalálni a problémákat és szükség esetén alkotmányt módosítani. A szenátor a megoldást abban látja, ha Románia követi az EU fejlettebb tagállamait ebben a kérdésben. Pataki Csaba a téma kapcsán kiemelte a lentről felfele építkezés fontosságát, hangsúlyozva, hogy a döntéseknek a lehető legközelebb kell születniük az állampolgárokhoz.

Forrás: EU Tábor sajtóiroda, Agerpres

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS