2024. március 4. hétfőKázmér
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Útmutatók történészeknek: magyar-román levéltári megállapodást írtak alá

Gy. A. Gy. A. 2011. július 14. 12:49, utolsó frissítés: 16:56

Hamarosan fontos segédeszközt kapnak a kezükbe a két ország történészei: a levéltárak kölcsönösen hozzáférhetővé teszik 1919-ig valamennyi Erdélyre vonatkozó levéltári fond ismertetőjét.


Szerdán Gyulafehérváron, a sajtó képviselői jelenlétében írták alá azt a Magyar Országos Levéltár és a Román Nemzeti Levéltár közötti együttműködési szerződést, amelynek értelmében az elkövetkező években kiemelt közös programnak tekintik az Erdélyre vonatkozó levéltári fondok ismertetőinek kölcsönös feltárását és megjelentetését, valamint azok hozzáférhetővé tételét a tudományos kutatások számára.

Tulajdonképpen a 13. századtól egészen az 1918/1919-ig terjedő időszakból származó, romániai, illetve magyarországi közlevéltárakban őrzött, Erdélyre vonatkozó levéltári fondok, állagokról és sorozatokról van szó.




Az egyezmény aláírását kétnyelvű sajtótájékoztató követte. Az eseményen a Román Nemzeti Levéltárat Dorin Dobrincu igazgató és Nagy Mihály aligazgató, a Magyar Országos Levéltárat pedig Mikó Zsuzsanna vezérigazgató képviselte. Emellett a magyar küldöttségben jelen volt még Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének elnöke és Varga László, Budapest főváros Levéltára főigazgatója.



Az együttműködési szerződés értelmében, magyar részről a Magyar Országos Levéltárban, a Hadtörténelmi Levéltárban, a Magyar Tudományos Akadémia Levéltárában és az önkormányzati levéltárakban található erdélyi vonatkozású fondok, állagok, sorozatok feltárására, román részről pedig a Román Nemzeti Levéltárban található erdélyi vonatkozású fondok, állagok, sorozatok és gyűjteményes fondok feltárására kerül sor.

Közös digitalizásról nem esett még szó

Kérdésünkre, miszerint a megállapodásban történt-e esetleg utalás egy közös digitalizálási projektre is, amely a teljes dokumentumokat tenné hozzáférhetővé, Mikó Zsuzsanna elmondta, hogy ez egyelőre nem merült fel. Jelenleg csak a különböző anyagok legfőbb leírásai szerepelnek majd, hogy pontosan milyen dokumentumról van szó, milyen évből, milyen intézményről vagy szervezetről stb. Mind kifejtette, a magyar oldalról nagyon sok anyag digitalizálása megtörtént már – az okleveles anyagaik például teljes mértékben –, és ezek hozzáférhetőek a levéltárak honlapján.

„Kizárólag az iratok leírásáról állapodtunk meg. Ezek útmutatók lesznek, mert óriási mennyiségű anyagról van szó: a magyarországi levéltárakban legalább 130 kilométernyi iratanyagot őrzünk. Ez akkor mennyiség, amiben levéltárosi segítség nélkül egy járatlan kutató nem tud eligazodni. Erre szolgálnak majd a kötetek, hogy ezeket megismertessük magyar és román oldalon is, mert a két levéltári rendszer teljesen más. Azért is fontos ez az együttműködés, hogy egymás számára is megismerhetővé tegyük, hogyan épül föl a két levéltári rendszer struktúrája” – fejtette ki a vezérigazgató.



"Jelenleg sok esetben csak nehezen lehet kutatni, de ha elkészül ez a mutató, akkor az jelentősen megkönnyíti a történészek munkáját. Él még az a mítosz, hogy az erdélyi levéltárakban eltitkoltak különböző iratokat, és ha ezek bemutatásra kerülnek, akkor a mítosz leépül. Kutathatóak lesznek, publikálva lesznek, nem lehet majd letagadni. De nincs is ilyen szándéka senkinek, hogy letagadja ezeket az iratokat" – méltatta a megállapodás fontosságát Nagy Mihály, a Román Nemzeti Levéltár aligazgatója, aki a sajtótájékoztatón tolmácsként is segédkezett.




A sajtótájékoztatón kiderült, hogy a kezdeményezés a magyar fél felől érkezett még 2009-ben, és az egyeztetéseket követően mostanra sikerült véglegesíteni az együttműködés feltételeit – ez azonban mindkét fél érdekeit szolgálja, és kölcsönös előnyöket jelent. Éppen ezért


mindkét fél prioritásként kezeli a feladatot.

Mint Dorin Dobrincu elmondta, jó pillanatban került sor az egyezmény megszületésére, ugyanis az időnként nagyon bonyolult és konfliktusos közös múlt után most végre nagyon jó együttműködés van a két intézmény között. És bár már most is létezik egy széleskörű és kölcsönös hozzáférés a két ország levéltári anyagaihoz, olyan munkaeszközökre volt szükség, amelyek elősegítik az információkhoz való a hozzájutást. Az igazgató szerint bár egyesek sokáig úgy gondolták, hogy a történelmet politikailag, ideológiailag kontrolálni kell, de a mai demokratikus államokban és „határok nélküli” Európában professzionálisan és kevésbé érzelmesen kezelhetjük a múltat.



galeria_2391.jpg
Az aláírás helyszíne: a Medieval Hotel a gyulafehérvári várban. Fotók: Kovácsics Judit
galeria_2392.jpg
Gyülekeznek a sajtósok, de még várni kell a bebocsátásra
galeria_2393.jpg
galeria_2394.jpg
galeria_2395.jpg
galeria_2397.jpg


Mikó Zsuzsanna kiemelte, hogy magyar fél számára nagyon fontos az egyezmény aláírása, mert a magyar történelemre vonatkozó iratok jelentős része román levéltárákban található, a közös történelmet pedig ennek a munkának segítségével tudják majd feltárni. Mint elmondta, a fő cél az, hogy a történészkutatók olyan iratokat is megismerhessenek, amelyek eddig kevésbé voltak a történeti kutatás középpontjában,


új kutatási területekre is szeretnék felhívni a figyelmet.

Kiderült, hogy magyar részről már elkezdték a feltáró munkát, és a következő három évben is az egyik kiemelt terület lesz a számukra, amely a magyar kultusztárca támogatását is élvezi. A Magyar Országos Levéltár mellett önkormányzati levéltárak is nagy számban vesznek részt, így a Magyarországon őrzött teljes Erdélyre vonatkozó anyag feltárásra kerül – hangsúlyozta.

Újságírói kérdésre, hogy miért csak 1919-ig terjed ki az egyezmény, Dorin Dobrincu kifejtette, hogy ezzel a periódussal tulajdonképpen a legnagyobb történelmi időszakot és a legtöbb dokumentumot lefedik. De elismerte, hogy egy könnyebben meghatározható korszakra törekedtek és első körben megpróbálták elkerülni, hogy „túlzott érzelmi töltet” merüljön fel. Ennek a periódusnak a feltárása után azonban sor kerülhet a többi olyan korszakra is, amely a szakértők részéről érdeklődésre tarthat számot.




Hangsúlyozta azonban, hogy a levéltáraknak nem feladatuk ezeknek az iratoknak az értelmezése, esetleges vitás kérdések eldöntése, csakis az anyagok hozzáférhetővé tétele. A szakértők dolga, hogy kérdéseket tegyenek fel és válaszokat keressenek rájuk – szögezte le.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS