Verespatak-ügy: néhány tucatnyian követelték Kelemen Hunor lemondását
szerk. 2011. július 20. 09:16, utolsó frissítés: 11:26Az egyik szervező, Mircea Toma szerint azért tiltakoztak, mert a kulturális minisztérium döntése ellentétes feladatával.
Néhány tucat zöld aktivista tiltakozott kedden délben a Művelődési és Örökségvédelmi Minisztérium székháza előtt, Kelemen Hunor tárcavezető lemondását követelve.
>> A minisztérium álláspontja >>
A civilek felháborodását az váltotta ki, hogy a Fehér Megyei Kulturális és Örökségvédelmi Igazgatóság engedélyezte a verespataki Kirnyik hegység egy részén a Rosia Montana Gold Corporation örökségmentési tervét, és kibocsátotta az ehhez szükséges régészeti mentesítési bizonylatot, miután az Országos Régészeti Bizottság július 12-i gyűlésén jóváhagyta a kutatási tanulmányt.
A tiltakozási akciót a Mentsétek meg Verespatakot elnevezésű kampány mögé felsorakozó civil aktivisták szervezték meg. A tiltakozók egy Románia-zászlót lengetve azt kiabálták: Kelemen Hunor cián- és örökségrombolási miniszter, vagy PDL+UDMR+RMGC kormánykoalíció egyenlő Love, illetve Tiétek a cián, a miénk a természet és a kultúra! Többen a kulturális miniszter aranyszínű képkeretbe helyezett arcképével kezükben követelték ennek lemondását.
A résztvevők között néhány közismert személyiség is felbukkant: az Active Watch Sajtófigyelő Ügynökség részéről a tiltakozás egyik szervezője, Mircea Toma, a Mentsétek meg Bukarestet szervezet részéről pedig Nicuşor Dan, egy másik szervező jelent meg, a Romániai Műépítészek Rendjét illetve az Örökségvédelemért Alapítványt Şerban Sturdza alelnök képviselte. Remus Cernea zöld mozgalmár is jelen volt az eseményen.
Mircea Toma megkeresésünkre elmondta, azért került sor a tiltakozásra, mert a kulturális minisztérium döntése ellentétes feladatával: óvnia kellene a kulturális örökséget, nem pedig tönkretennie azt. Elmondta, nem érti, hogyan következhetett be egy ilyen pálfordulat Kelemen Hunornak a verespataki bányatervhez való hozzáállásában, hiszen másfél évvel ezelőtti beszélgetésük során azt mondta, hogy nem támogatja a bánya megnyitását.
Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy körülbelül fél évvel ezelőtt jelent meg egy minisztériumi rendelet, amely a teljes Kirnyik hegységet A kategóriás műemlékként sorolja be, most pedig egyik napról a másikra visszavonták a helyszín védelmét szavatoló rendeletet.
Kérdésünkre elmondta, azért ellenzi az örökségmentesítési tervet, mert a bánya megnyitása mintegy 70 kilométer, a római időkre visszanyúló, 2000 év alatt kialakított bányászjárat elpusztulásához, a teljes Kirnyik hegység dinamittal történő porításához, eltűnéséhez vezet.
Rámutatott: a Kirnyik hegység bányászati öröksége a világon egyedülálló, ezért jó eséllyel felkerülhetne az UNESCO világörökségi listájára. Felvetésünkre elismerte, az UNESCO listáján túltengésben vannak az európai és az amerikai műemlékek, a nemzetközi szervezet pedig a méltányosság jegyében bővítené például az afrikai műemlékek listáját. Mégis úgy gondolja, nem lehetetlen elérni azt, hogy a Kirnyik-hegység a világörökség részévé váljon. Mint mondta, létrehozható egy pán-európai bányászati örökség-hálózat, ezzel kapcsolatosan a Világörökség helyszínei ügyében az UNESCO-nak tanácsot adó Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) részéről is érkezett jelzés.
Mircea Toma elmondta, a tárca részéről nem állt szóba senki a tiltakozókkal. 25 példányban iktattak egy több mint száz személy aláírásával ellátott dokumentumot, amelyben a tiltakozók Kelemen Hunor lemondását követelik. Hozzátette, választ a törvény értelmében 30 napon belül várnak.
A tiltakozási akció folytatódik, szerdán Kolozsváron vonulnak utcára a civilek.