Illyés Gergely: Románia diplomáciai nyomással próbálja elérni a schengeni csatlakozást
Erdély FM 2011. szeptember 28. 09:32, utolsó frissítés: 10:01Az idegenekkel szembeni ellenérzések Európa-szerte felerősödtek, és Sarkozynek sem jönne jól, ha a jövő tavaszi választások előtt bővülne az övezet.
Elhalasztották Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról való szavazást a múlt héten. Illyés Gergely politológussal beszélgettünk a mostani helyzetről, hogy mikor várható előrelépés, illetve mit tehet Románia a csatlakozás érdekében.
Mi várható ezután?
Az várható, hogy a román és a bolgár diplomácia az október közepén esedékes Európai Tanács ülésén, tehát az állam- és a kormányfők tanácskozásán fogja felvetni a témát, és diplomáciai nyomást próbál helyezni azokra a tagállamokra, amelyek nem támogatják, hogy Románia és Bulgária egy konkrét csatlakozási dátumot kapjon.
A lengyel elnökség és azok a tagállamok, amelyek támogatják a csatlakozást, azt próbálták elérni a bel- és igazságügyi miniszteri ülésen, hogy szülessen egy tanácsi határozat Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról olyan értelemben, hogy 2011. október 31-ig megnyitják a légi és a vízi határokat, tehát nem lesz a repülőtereken és a kikötőkben határellenőrzés, és a szárazföldi határnyitást azt a jövő tavasszal esedékes igazságügyi együttműködési mechanizmustól tennék függővé, de tulajdonképpen ezzel a döntéssel erre már kötelezettséget vállalnak, csak két lépcsőben.
Az Európai Tanács ülésén nem dönthetnek, akkor meg miért kell ezen az ülésen tárgyaljanak?
Azért, mert ez egy állam- és kormányfői csúcs, és itt lehet elérni azokat a kompromisszumokat, amelyek később lecsapódhatnak egy bel- és igazságügyi miniszteri ülésen. Ha az állam- és kormányfők, vagyis a 27-ek kompromisszumra jutnak, akkor nyilván utasíthatják a kormányaikat, hogy bizonyos feltételek mellett, bizonyos menetrenddel, lépcsőkben vagy nem lépcsőkben, de támogassák a csatlakozást.
Az az érdekes, hogy a júniusi állam- és kormányfői csúcson, amikor még magyar elnökség volt, és az azelőtti bel- és igazságügyi ülésen is napirenden volt a kérdés, de akkor is halasztottak, és akkor a tagállamok egy olyan memorandumot fogadtak el, ami szeptemberre halasztja a döntést, de nem kötelezi őket, hogy döntést hozzanak, csak azt mondja ki, hogy újra tárgyalnak róla, majd az ezt követő állam- és kormányfői csúcs áldását adta erre, és úgy nézett ki, hogy meglesz a konszenzus, ehhez képest most újra nincs meg.
Véleményem szerint a jövő évi monitoring jelentés előtt nem lesz döntés. Egyébként a bizottság nyáron kiadott egy újabb jelentést, és abban említést tett némi előrehaladásról, de továbbra is hiányosságokat tárt fel a román és a bolgár korrupcióellenes küzdelem terén, és valljuk be, ez nem meglepő. És a jövő tavaszi jelentés annyira más nem lehet, elképzelhető, hogy pozitív trendeket fog felvázolni, de továbbra sem fogják megszüntetni. Ennek a jelentésnek az a lényege, hogy amikor a kívánatos szintet eléri a két ország, akkor megszűnik ez a mechanizmus.
Mikor ül össze legközelebb a bel- és igazságügyi miniszterek tanácsa?
Ezek időszakonként összeülnek, de az, hogy ezek napirendjén mi van, a soros elnökség feladata eldönteni. Tehát az, hogy Románia csatlakozása mikor lesz még egyszer a bel- és igazságügyi miniszterek napirendjén, annak a függvénye, hogy az eközben folyó kétoldalú diplomáciai tárgyalásokon és a tanácsi munkacsoportokban hogy folyik a kompromisszum építése. Már másodjára kellett elhalasztani a döntést, annak ellenére, hogy napirenden szerepelt - egyébként román nyomásra is szerepel folyton napirenden -, de a halasztás még mindig sokkal jobb, mintha negatív döntés születne. Az nem kérdés, hogy Románia vagy Bulgária csatlakozni fog-e a schengeni övezethez, mert a schengeni csatlakozás az uniós csatlakozási szerződésből eredő kötelezettsége a két tagállamnak. Itt csak az időpontról folyik a vita.
Kik az ellenzők?
A hollandok mellett más nagy tagállamok is ellenzik a csatlakozást, például Franciaország. Sarkozy 2012. májusi elnökválasztási kampányának nem tenne jót, hogyha éppen tavasz előtt Románia és Bulgária belépne a schengeni övezetbe. Függetlenül attól, hogy ennek milyen konkrét következményei lennének, de egy elnökválasztási kampányban, amikor Franciaországban gondot okoz a bevándorlás és a román emigránsok, ez neki nem lenne egy jó lap.
Több nagy tagállamnak is komoly fenntartásai vannak, úgy gondolják, hogy el kell tolni a dolgot, és addig kell tolni, amíg ez a bizonyos monitoring rendszer (amiről elmondtuk, hogy nincs konkrét kapcsolatban a schengeni csatlakozással) maradéktalanul meg nem állapítja, hogy Románia és Bulgária igazságügyi rendszere igenis eléri a kívánatos szintet. A holland bevándorlásügyi miniszter nagyon képletesen fogalmazta meg ezt: hiába vannak a legmodernebb felszerelések Románia külső határain, ha az adott határőr nem megbízható, korrupt. És ezt nem lehet feloldani egy technikai jelentéssel.
Amit Románia a holland virágszállítmányok ellenőrzésével csinált, mennyire eszköz, és milyen eszköz?
A hivatalos álláspont az, hogy fennállt a gyanú, hogy baktériummal szennyezettek ezek a virágszállítmányok, aztán bebizonyosodott, hogy mégsem szennyezettek, úgyhogy most már ez a probléma megoldódott. Ezt a lépést megteheti a román állam, amikor a közegészségügyet veszélyezteti valami.
Egyes vélemények szerint ez a diplomáciai nyomásnak egy nagyon érdekes formája volt a holland kormány felé. Ha a nyugati kancelláriákban az a vélemény lesz uralkodó, hogy ez valóban egy válasz volt a holland vétó bejelentésére, akkor ez semmiképpen sem tünteti fel jó színben Romániát, hiszen az az ország, amelyik pillanatnyi politikai eszközként képes használni a vámellenőrzést, nem érett a schengeni csatlakozásra.
Mi szükséges ahhoz, hogy Romániának sikerüljön Hollandiát és Finnországot maga mellé állítania?
Ahhoz, hogy Hollandiát és Finnországot maga mellé állítsa, az kellene, hogy a német és a francia kormány egyértelműen elkötelezze magát a schengeni csatlakozás mellett. Amikor ez a két nagy tagállam valóban komolyan azt szeretné, hogy Románia és Bulgária a schengeni térség tagjává váljon, akkor a holland és a finn kormány nem fog szembemenni a nagy tagállamokkal. Jelenleg nem ez a helyzet.
Jelenleg valóban Hollandia ellenzi a legharsányabban a csatlakozást. Sokan mondják, hogy a holland kormány egy szélsőjobb párt támogatásával képes kormányozni jelenleg, és ez így igaz. Valóban bevándorlásellenes hangulat van Hollandiában, de ez egész Nyugat-Európára jellemző: gazdasági válság van, ilyenkor ezek az érzelmek felerősödnek.
Mindenhol rossz színben tüntetné fel az aktuális kormányt, ha éppen a román és a bolgár határnyitásról határozna, bár tudjuk, hogy ettől nem fognak tömegesen emigrálni egyik országból sem, mert eddig is megtették, ha akarták. Hollandiát és Finnországot akkor lehet meggyőzni, ha a nagy tagállamok valóban elkötelezték magukat, hogy ezt a döntést meghozzák.
Elképzelhető, hogy az októberi ülésig sikerül Romániának elérnie azt, hogy mindenkinek pozitív legyen az álláspontja?
Nehéz megmondani. Pár hónapja arról beszéltünk, hogy a franciák és a németek is ellenzik a csatlakozást, most már holland és finn ellenzésről hallunk, de ez nem felel meg teljesen a valóságnak. Tehát a franciáknak és a németeknek továbbra is fenntartásaik vannak, Dániának és Svédországnak továbbra is fenntartásai vannak.
A hollandok fejezték ki a legerőteljesebben, hogy meg fogják vétózni ezt a határozatjavaslatot, de a németek is csak azt fogadnák el, hogy kétlépcsős legyen a csatlakozás, és az igazságügyi rendszer monitorizálási mechanizmusától tennék függővé a végső csatlakozást. Ami egyébként egy nagyon furcsa megoldás, mert ugye eddig azt hallottuk, hogy direkt összefüggés nincs a schengeni csatlakozás és az együttműködési mechanizmus között. Ez kompromisszumos javaslat, amit a lengyel elnökség tett, gyakorlatilag direkt kapcsolatot teremtene a kettő között.
Ez érdekes, hogy az európai jog szempontjából semmi köze a két dolognak, de ugyanakkor amikor Románia és Bulgária csatlakozott 2007-ben, vállalta ezt az ellenőrzési mechanizmust, bár hiszen az igazságügyi rendszere nem felelt meg a konkrét kívánalmaknak. Tehát konkrét jogi összefüggés nincs, de politikai azért mégis van.
Románia azzal fenyegetőzik, hogy akár az európai bírósághoz is fordulhat. Megteheti-e ezt, illetve mit érhet el ezzel?
Nem teheti meg, mivel a schengeni csatlakozás úgy néz ki, hogy az Európai Unió Tanácsának SCH-EVAL rövidítésű felmérő csoportja helyszíni kiszállásokkal, ellenőrzésekkel felméri, hogy egy adott ország mennyiben teljesíti a technikai feltételeket, de nem csak, mert ez a csoport ellenőrzi azt is, hogy mennyire tudják alkalmazni a szabályokat, illetve a felszereléseket tudják-e használni.
Ez a bizottság pozitív jelentést tett Romániáról. Azt mondta, hogy felkészültünk technikailag, de a végső döntés a bel- és igazságügyi miniszteri tanács kezében van, ami óhatatlanul egy politikai döntés. Hogyha ennek a bizottságnak a technikai felmérésre vonatkozó véleménye kötelezné a tanácsot egy döntés meghozatalára, akkor tulajdonképpen szükség se lenne a tanácsi döntésre. Ez egy politikai döntés, és egyhangúságot igényel. A tagállamok dönthetnek így vagy úgy, és ezt nem lehet európai bíróságon megtámadni. Egy tagállam álláspontját nem lehet megkérdőjelezni.
Sokan úgy vélik, hogy ez egy nagy diplomáciai kudarc Románia számára.
Azt is lehet mondani akkor, hogy egy óriási siker volt a 2007-es uniós csatlakozás, mert ha a követelményeket nézték volna, akkor egyik országot sem kellett volna felvenni az unióba. Azóta issza ennek a levét a román kormány, már tavaly, amikor nem sikerült megszüntetni ezt az ellenőrzési mechanizmust, azt mondták, hogy ez egy óriási diplomáciai kudarc.
Tulajdonképpen a túl hamar bekövetkezett uniós csatlakozás diplomáciai sikerének a levét isszuk azóta. Nem a román diplomácia eredménye vagy sikertelensége az, hogy csúszik a schengeni csatlakozás, itt ennél messzemenőbb okok vannak, semmilyen diplomácia nem tudná ezt megoldani akkor, ha nem állnak fenn a megfelelő feltételek.
Persze nagyon könnyű ezzel támadni a kormányt. Amikor a magyar elnökségnek nem sikerült ezt a döntést végigvinni, akkor mondták, hogy kudarcba fulladt ez a célkitűzés. De amíg a vezető nagy tagállamok nem hajlandóak meghozni ezt a döntést, addig sem a magyar elnökség, sem a magyar diplomácia nem képes arra, hogy változtasson ezen. A nagy tagállamoknak komoly érveik vannak, hogy körülbelül 2013-ra tolják ki ezt az egészet.