2020. aug. 14. péntekMarcell
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Megállíthatatlannak tűnik az orvoselvándorlás

Sólyom István 2011. október 11. 12:16, utolsó frissítés: 14:02

A jelenlegi fizetések duplájára lenne szükség ahhoz, hogy egy rezidens orvos el tudja tartani magát, állítják az érintettek. A szaktárca erőfeszítései középtávon hozhatnak eredményeket.


Idén mintegy 16500 hazai orvos és ápoló vállalt külföldi munkát, kétszer többen, mint a tavalyi év hasonló időszakához képest, amikor 8100 egészségügyi dolgozó gondolta úgy, hogy nyugaton érdemes próbálkozni, derül ki a Tjobs állásközvetítő cég adataiból.

Nyugat-Európában a több éves tapasztalattal rendelkező szakorvosok havi 14 ezer eurót is megkereshetnek, míg az egészségügyi asszisztensek 2300 eurót is hazavihetnek hó végén. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint egy rezidens orvos fizetése a képzési évtől és esetenként a szakiránytól függően változik. Az elsőéves rezidensek bruttó bére 1254 lejtől indul, a végzősöké pedig 1947 lej. A rezidenciátus elvégzése után a kezdő szakorvos fizetése az elhelyezkedés körülményeitől függ, de kezdő fizetése nem lehet nagyobb, mint rezidens-keresetének 125%-a. Nyugat-Európában így tizenöt-húszszorosa a szakorvosok fizetése, de a szakvizsgát még nem tett fiatal orvosoknak is nyolcszor-tízszer magasabb a jövedelme kinn. A romániai szakorvosok és frissen végzett orvostanhallgatók kedvelt célországai Németország és Nagy-Britannia.

A kiváló kereseti lehetőségek ellenére külföldön sem repül a sült galamb az orvos szájába. Vereczkey Gábor hat éve Angliában dolgozó aneszteziológus egy magyarországi szakportálnak elmondta: egy négytagú család a szigetországban 4400-6500 lejért tud lakást bérelni havonta. Ehhez jön még a helyi adó, havi 660 lej, a lakásrezsi, telefon, internet plusz 560-730 lej. A legtöbb esetben nincs mód tömegközlekedésre, ezért autót kell tartani, amelynek havi költsége biztosítással, parkolási díjjal legalább 1000-1100 lej. Egy négytagú családnak mindezeken felül egy hónapban legalább 2600-3000 lejt kell számolnia az ételkiadásokra. Ha valaki azt szeretné, hogy gyermeke ne alacsony színvonalú, ingyenes állami iskolába járjon, szintén tetemes összeget, 4400 lejt kell fizetnie a magánoktatásért gyerekenként, havonta. Mindez azt jelenti, hogy az orvosoknak általában felajánlott 13200-20000 lejes fizetés teljes összegében elmegy. A paraszolvencia pedig Angliában elképzelhetetlen.


Szakorvosok kerestetnek



Rácz Éva, az egészségügyi minisztérium tanácsosa megkeresésünkre elmondta: súlyos orvoshiány még nem fenyeget, de szakorvoshiányról már lehet beszélni. Romániában országos szakemberhiány a sürgősségi ellátásban és az intenzív terápián tapasztalható, de előreláthatóan a gyermekgyógyászat területén is hamarosan jelentős orvoshiánnyal kell számolni, mert kevés az utánpótlás. Emellett, az ország egyes részeiben tapasztalható bizonyos szakterületeken szakorvoshiány, de ez nem általános, mert ugyanazokból a szakorvosokból más helyeken megfelelő a lefedettség (radiológusokból például Bukarestben hiány van, Nagyváradon pedig nincs). A helyzet enyhítésére az elmúlt években a szaktárca több szakképzési helyet hirdetett meg a hiányszakmákban - vázolta a tanácsos.


Reform az orvosok itthontartásáért

Arra a kérdésünkre, hogy milyen intézkedéseket foganatosít a minisztérium az orvosok itthonmaradására, Rácz elmondta: az egészségügyi minisztériumnak a humnánerőforrásra is kiterjedő reformja több olyan intézkedést is tartalmaz, amelyek az orvosok itthontartását célozzák meg. Példaként említette, hogy a rezidenciátus időtartama csökkent a legtöbb szakterületen (a leghosszabb most a hatéves képzés), ezáltal a fiatal, pályakezdő orvosoknak hamarabb lehetőségük nyílik elhelyezkedni saját szakterületükön.

Sikerült megnövelni a rezidens orvosok fizetését, valamint újdonságnak számít a B-típusú rezidenciátus ismételt bevezetése, amely azt jelenti, hogy a rezidenciátusra jelentkező fiatal orvos számára automatikusan biztosított a munkahely a szakosodás végén - részletezte Rácz, aki hozzátette: kapcsolódó intézkedés a rezidensképzés decentralizációja is, idéntől először szervezik meg ilyen formában a rezidensvizsgát, ami azt jelenti, hogy minden nagy hagyománnyal rendelkező egyetemi központ saját maga bonyolítja le a vizsgát, azonos bibliográfia alapján. “Ez azt segíti elő, hogy az érintett orvosok eleve közelebb vannak a képzés alatt ahhoz a helyhez, ahol a rezidenciátus után praktizálni szeretnének, és már a szakképzés ideje alatt megismerhetik az illető közösséget, jobban beilleszkedhetnek” - mondta a tanácsos.

Rácz kifejtette, 2011 óta miniszteri rendelet írja elő, hogy mindazok a fiatal orvosok, akik 2005 után végezték el az orvosi egyetemet, korlátozott kompetenciákkal alkalmazhatók abban az esetben is, ha nem sikerült letenniük a rezidensvizsgát. A rendelet értelmében a korlátozott kompetenciájú orvosokat alkalmazni lehet az állami és magán egészségügyi intézményekben, továbbá munkát vállalhatnak a családorvosi rendelőkben, szakorvos vagy főorvos felügyelete alatt.

A tanácsos értékelése szerint az egészségügyi reform jelentős átalakulásokat eredményezett a romániai egészségügyi rendszerben. A kórházak decentralizációja során a korábban a szaktárca közvetlen felügyelete alá tartozó kórházak túlnyomó része (435-ből 370) átkerült a helyi önkormányzatok hatáskörébe, ezáltal pedig bővültek a lehetőségek az orvosok számára kedvezőbb feltételek megteremtésére is - magyarázta. Példának hozta fel, hogy az önkormányzatnak lehetősége van lakást biztosítani az orvosoknak, ahogy ezzel a lehetőséggel Csíkszeredában éltek is, és a közelmúltban átadott épületegyüttesben orvos-lakások kaptak helyet. A szaktárca megteremtette a törvényes keretet ahhoz, hogy az önkormányzatok elkülönített pénzalapjából az orvosoknak bérkiegészítést nyújthassanak, ami vonzóbbá teszi az adott munkahelyet - zárta Rácz Éva.

Lapunk két Marosvásárhelyen szakosodó rezidenst és egy rezidensvizsga előtt álló végzett orvostanhallgatót is megszólaltatott a kérdésben, akik nevük elhallgatását kérve nyilatkoztak ez ügyben.


Fontos a szociokulturális közeg

Első alanyunk harmadéves rezidens, aki elsősorban az alacsony rezidensi fizetéseket tartja hátránynak. “Egy kezdő rezidens hozzávetőleg 8 millió lej nettó fizetést kap, ez változhat szakonként. Bizonyos szakoknál vannak pótlékok, azonban a rezidensek nagy többsége esetében nincsenek” - részletezte forrásunk.

Alanyunk szerint a másik hátrány, hogy a rezidensek az ügyeletekért nem kapnak fizetést, ellenben kötelező az ügyelet. “Hosszabb távú hátrány, hogy miután egy rezidens egy egyetemi központban elvállalta a rezidens képzést, annak lejárta után a rezidensnek megszűnik a szerződése az illető egyetemi központ klinikájával, és utána lényegében nincsen állása” - magyarázta. Kérdésünkre elmondta: két típusú rezidens vizsga van. Az egyik esetben, hogy a frissen végzett orvostanhallgató rezidensvizsgázik egy egyetemi központban, majd a szakorvosi vizsga után lényegében munkanélküli marad a rezidens, hisz a rezidensképzés egy bizonyos időszakra szól (4-5 év), utána a szakorvosi vizsga után a rezidensnek senki nem biztosít állást.

A másik típusú rezidensvizsga esetében a hallgató előre szerződést köt például egy vidéki kórházzal. “Ez azt jelenti, hogy egy egyetemi központban folytatott 4-5 év képzés és a szakorvosi vizsga után öt évig alkalmaz a kórház, és kötelezően oda kell menned. Nagyon nehéz egyetemi központban maradni, mert a klinikák telítettek, vidékre pedig kevesen akarnak menni” - magyarázta a forrás.

Arra a kérdésünkre, hogy az orvosi fizetések milyen arányú emelésére lenne szükség, hogy itthon vállaljanak állást a frissen végzett orvosok, forrásunk szerint minimum a jelenlegi duplájára. Firtatásunkra, hogy mindezek ellenére miért itthon keresi a boldogulást, a szakember elmondta: “Van más bevételi forrásom, amely pótolja a rezidens fizetés okozta hiányt, engem ezért nem motivál most az elmenetel. Másrészt fontosnak tartom, hogy abban a környezetben, abban a szociokulturális közegben űzzem a medicinát, ahonnan én származom. Ugyanis könnyebb megérteni a betegek nehézségeit, problémáit, és számomra nehézséget okozna, hogy külföldön teremtsek meg egy olyan stabil, emberi kapcsolatrendszert, amelyben itt részem van. A stabil emberi kapcsolatok tartanak itt” - jelentette ki. A hálapénzt illetően forrásunk inkább hálakávéról és hálacsokoládéról beszélt: “A hálapénz túlnyomórészét a szakorvos kapja, a rezidens ritkán, és az nem nyom a latban, abból semmit nem tudok megspórolni. Nagyon csekély jövedelemforrást jelent, inkább kisebb figyelmességekről van szó.”

Az idén módosított rezidensi vizsga egyik előnyének azt tartja, hogy nem kell beutazni Bukarestbe, ami egy elég nagy mértékű stressz és kiadás volt eddig. Ezért előnyös ebből a szempontból az új rendszer. “A centralizált formában Bukarestben versenyeztem az ország összes rezidensével, aki végzett abban az évben, én az összes többivel mérettettem meg magam. Az új rendszerben csak azzal versenyzek, aki az illető rezidens központban iratkozik be vizsgára, ami szintén előny, mert általában az azonos régióba beiratkozók ugyanazon az egyetemen végeztek, és hasonló a képzési színvonaluk. Egy Szebenben végzett orvosisnak elképzelhető, hogy nehezebb a bukaresti vagy a vásárhelyi egyetem, mert magasabb a színvonaluk. Hátránya viszont, hogy csak az ahhoz az egyetemi centrumhoz tartozó régióból választhatsz posztot”- véleményezte alanyunk.


Több munkát a rezidenseknek!

Egy másodéves rezidens forrásunk szerint több igény lenne arra, hogy a mentorok több időt foglalkozzanak a rezidensekkel. “Nálunk az a baj, hogy a felsőbb éveken összesen vannak kilencen, míg mi az első éven összesen kilencen kezdtünk. Egyszerűen sokan vagyunk, alig kerülünk be a műtőbe. Túl sok helyet hirdettek meg ahhoz képest, amennyit elbírna a klinikai osztály” - vázolta. A rezidensvizsga kapcsán elmondta, a legnagyobb nehézség az volt, hogy le kellett utazni Bukarestbe, de most lehet, az lesz a baj, hogy többen férnek közelebb a tűzhöz.

“Nem nagyon éri meg itthon maradni, főleg, ha még albérletet is kellene fizessek, végképp nem maradna semmi. Jelenlegi fizetésem 945 lej körül van, hogy megérje, legalább 1500 lejt vagy még többet kellene keressünk. Aki kintlakásban lakik, annak egy kétszobás lakás 800 lej, ha egyedül lakik 5-600, de a rezsivel együtt télen felmegy még 300-400 lejjel” - kalkulált.

“Megfordult a fejemben, hogy kimenjek külföldre, de nem ismertem a nyelvet, és családom volt már, nem gondolkodhattam egy személyben. Az idén is ismét rengeteg helyet hirdettek, így romlik a minőség, az egész kezd átmenni mennyiségi oktatásba, hogy minél többen legyünk. Öt év után én is munkanélküli leszek, posztom nem lesz a szakorvosi vizsga után” - vázolta a keserű valóságot alanyunk.


Nincs pénzem arra, hogy praxist vegyek

Harmadik megszólítottunk két éve családorvosi szakra vizsgázott, idén újra próbálkozik. “Azért vizsgázom újra, mert nincs pénzem, hogy vegyek egy praxist, másrészt ahol lakom, oda nem engednek be, így dolgozni sem tudnék. Telítettség van, rengeteg helyet adnak, és amúgy sem felel meg. Bőrgyógyászati posztot szeretnék választani egy székelyföldi kisvárosban, a fejembe vettem és megpróbálom. Ez van a legközelebb a lakóhelyemhez, ez fekszik nekem a legjobban” - magyarázta alanyunk.

A fizetésekre térve elmondta: “Egyikünk sem tudna megélni, ha nem lenne valami plusz. Ha Marosvásárhelyen rezidenskedik, és nem helyi, akkor eleve elmenne a közköltségre és a bérre a teljes fizetése. A rezidensek nagy többségét a szülők segítik, akinek van miből. Gondolkoztam, hogy külföldre megyek, de nem vagyok egyedülálló. Család, gyerek van, így erre kellett gondolnom. Nem mondom, hogy tíz évre, vagy többre, de egy rövidebb időre mindenképp megpróbáltam volna. És nemcsak anyagilag vannak hátrányai az itteni rezidenséletnek. Van olyan, hogy sokkal több beteged van, mint amennyivel foglalkozni tudnál, a papírmunkán kívül pedig sok esetben előfordult, hogy egy beteggel sem tudtam találkozni. Kellene tanuljak, de nem azt csinálom, hanem a legaljább munkát végzem” - zárta forrásunk.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS