2020. aug. 4. keddDomonkos
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Korán érkezett a tél?

Kertész Melinda Kertész Melinda 2011. október 20. 20:38, utolsó frissítés: 2011. október 21. 09:55

Valóban szokatlan az októberi fagypont alatti hőmérséklet? Miért nem esett az eső hosszú hetek óta, és miért fáznak a csíkiak?


Majdhogynem váratlanul érkezett meg a tél a Kárpát-medencébe. Egy héttel ezelőtt még kellemesen őszies volt az idő, kedden már a Csíkszeredai Meteorológiai Szolgálat mínusz 11 fokot mért, ami már ott is hidegnek számít, hiszen a térségben az októberi hidegrekord értéke mindössze 5 fokkal volt alacsonyabb: 1979 október 27-én mínusz 16 fokot mértek. Györfi Tünde, a csíkszeredai meteorológiai állomás ügyeletes időjósa azonban nem tartja rendkívülinek ezt az alacsony hőmérsékletet, emellett jó hírrel szolgált a csíkiaknak: felmelegedés várható.

„A nappali hőmérsékletek a következő néhány napban a 12 fokot is elérhetik, éjjel is valamelyest enyhül az idő, azonban továbbra is fagypont alatt maradnak az értékek” – mondta el kérdésünkre a meteorológus. Noha a hűvös idő szárazsággal is társul, az időjárás a mezőgazdasági területekre nem gyakorol kedvezőtlen hatást.


A vadon élő állatállományt

sem veszélyezteti az időjárás. Pap Péter László biológus, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanársegédje szerint az állatok képesek alkalmazkodni. „Természetes az, hogy évente változik az időjárás, ezért az élővilág szempontjából nem jelent problémát az októberi lehűlés, illetve a már egy ideje tartó szárazság. Valamilyen szintű hatása biztosan létezik, azonban nem számottevő. Rövid távon csak a drasztikusabb változások – például természeti katasztrófák – befolyásolhatják kedvezőtlenül az állatállományt – mondta el kérdésünkre a biológus.



Bartók Blanka, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kara Természetföldrajz tanszékének tanársegédje szerint a lehűlés nem rendkívüli, nem tér el számottevően a sokéves átlagtól, azonban a magas légnyomás éreztette hatását a Kárpát-medencében. „Szeptemberben szokatlanul sokáig fennállt a magas légnyomás, ez okozza a magas hőmérsékletet és a csapadékhiányt” - magyarázta.

Elmondta, a szeptemberben tapasztalt szárazság azonban mégsem korlátozható a Kárpát-medencére, hiszen a jelenség Európa-szintű volt, ezért például a Duna vízgyűjtő területén gondot okozott. „A Kárpát-medence időjárását tulajdonképpen az Európa fölött kialakult légköri képződmények határozzák meg. A szeptemberi meleg és száraz időjárást délről felhúzódó száraz légtömegek, vagyis a szubtrópusi anticiklon okozta. Ilyen légtömegek jellemzőek ebben az időszakban, bár ilyen hosszú tartózkodást


még nem tapasztaltunk.

Ez tekinthető az éghajlati rendszerben történő valamilyen változás jelének, de ez egyértelműen még nem bizonyított” – mondta.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen további elváltozásokat lehet megfigyelni, Bartók Blanka elmondta, a Kárpát-medencében gyenge hőmérséklet-emelkedés és szárazság tapasztalható, ez a száraz légtömegek (anticiklonális helyzetek) következménye, ezek gyakorisága és időbeni hosszuk nő – a szeptemberi szárazság is ezt illusztrálja. Az anticiklonális helyzetek azonban a Kárpát-medencén belül kevésbé érzékeltetik hatásukat, mint Románia Kárpátokon kívüli, déli illetve dél-nyugati részén.

A hőmérséklet időbeni alakulása kapcsán Bartók Blanka elmondta, Erdély-szinten az elmúlt 30 évben nem emelkedett jelentős mértékben a hőmérséklet, felmelegedés inkább az ország déli részén tapasztalható, ez elsősorban a nyári maximum hőmérsékletek emelkedésében és az éves csapadék csökkenésében nyilvánul meg.

Az Erdélyi-medencében az éves átlaghőmérséklet 7,8-9,7 fok között alakul, a hegységekben, illetve a hegyközi medencékben, mint például a Csíki-medence, ez természetesen alacsonyabb: Csíkszeredában a sokéves éves átlaghőmérséklet 5,5 fok.

Arra a kérdésünkre, hogy milyen érték számít normálisnak októberben, a szakember elmondta, az Erdélyi-medencében az októberi átlaghőmérséklet 8,1-10,3 fok között alakul, Marosvásárhely átlaghőmérséklete például 9,1 fok. Ami a minimumokat illeti, Marosvásárhely októberi átlag minimuma 3,9 fok, a leghidegebb viszont mínusz 8,4 fok volt 1988 októberében. „Csíkszereda zárt hegyközi medence, gyakran alakulnak ki ott


hőmérsékleti inverziók,

vagyis a hideg, nehéz levegő hosszabb ideig megreked a medencében, így hőmérséklete egyre tovább hűl, ezért itt alacsonyabb hőmérsékletek alakulhatnak ki, mint például az Erdélyi-medencében. Hasonlóan hideg és zárt hegyközi medence a Gyergyói-medence is. Csíkszeredában az októberi sokéves átlaghőmérséklet 6 fok. A sokéves napi átlag minimum mínusz 4 fok, abszolút minimum mínusz 16 fok is volt. Tehát nem rendkívüli a mostani lehűlés”- hangsúlyozta Bartók.

Bartók Blanka szerint az időjárás legfennebb egy hétre előrejelezhető. „A fizikai-matematikai modellekkel elfogadható hibahatáron belül 7 napnál hosszabb időszakra nem adnak elfogadható eredményt. Az időjárási előrejelzésen kívül léteznek éghajlati modellezések, ezek segítségével hónapos pontossággal nem lehet megjósolni az időjárást, esetleg csak évtizedes léptékben lehet előrejelezni. Az egyes hónapok várható alakulását a visszamenőleg tapasztalt éghajlati adatokra alapozzuk” – magyarázta el érdeklődésünkre Bartók Blanka.

Egyelőre nem tudni, hogy a szárazságnak mikor vet véget egy kiadós eső, ugyanis az Országos Meteorológiai Intézet nem bocsátkozik egy hetes előrejelzésekbe, legfennebb három napra előre jósolja meg az időjárást. A friss időjárás-jelentés szerint ma csak kis területeken, a Bánságban, a Körösök vidékén, Máramaroson és Közép-Erdélyben lesz némi eső, holnap és holnapután legfennebb borús égre lehet számtani.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS