2024. március 5. keddAdorján, Adrián
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Befolyásolják az erdélyiek a magyarországi választást? – elemzőket kérdeztünk

szerk. 2011. október 26. 10:32, utolsó frissítés: 2011. október 28. 09:31

Mit hoz az új magyar választójogi törvény, és együttműködik-e a Fidesz és az EMNP? Bakk Miklós, László Róbert, Székely István, Zsigmond Csilla, Illyés Gergely és Székely István Gergő válaszol.


A határon túli választók is beleszólhatnak ezentúl a magyarországi választások kimenetelébe. Mekkora súlyuk lesz, és hogyan érinti ez a határon túli szervezetek politikáját?

Az új magyar választójogi törvényről, annak a magyar pártrendszerre gyakorolt hatásáról, és az EMNP-Fidesz együttműködés lehetőségeiről kérdeztük a szakértőket körkérdésünk második részében. Körkérdéses összeállításunk első részében a romániai magyar pártok választási stratégiáira, valamint Tőkés László és az EMNP viszonyára vonatkozó kérdéseinkre válaszoltak a politikai elemzők.


Az új magyar választójogi törvénytervezet szerint a határon túli magyarok pártlistákra szavazhatnának, levélben. Mi a véleménye, ez a konstrukció milyen hatással lehet a magyar választási és pártrendszerre?

Bakk Miklós, a BBTE adjunktusa



Ha a FIDESZ koncepciója érvényesül az új választójogi törvény meghozatalában, és a határon túliak csak az országos listákra szavazhatnak, akkor ez arra készteti a magyarországi pártokat, hogy országos reprezentatív jelöltlistáikon olyan közismert, határon túli személyiségeket indítsanak, akik vállalják is politikai kötődésüket. Hosszabb távon ez egyfajta kiegyenlítődéshez vezet: mindegyik magyar párt kialakítja a maga határon túli kváziképviseletét.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője

Eldőlt, hogy nem a külhoni magyarok küldenek képviselőket a magyar parlamentbe, hanem csak az a lehetőség nyílik meg, hogy a magyarországi pártokat támogassák. Gyorskalkulációnk szerint, hozzávetőlegesen 8-10 mandátumra lehetnek hatással a határon túli voksok, persze ez számos, ma még ismeretlen tényező függvényében lehet jóval kevesebb, és kicsivel több is. Mivel a magyar rendszer tesz egy nagy lépést a többségi elv irányába, azok a politikai erők lehetnek sikeresek, amelyek már a választás előtt képesek szövetséget kötni. A választási eredményt tehát leginkább az egyéni választókerületek döntik majd el, márpedig erre csak a bejelentett magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgároknak lesz hatása.

Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője

Nem gondolom, hogy a határon túli magyarok szavazati joga jelentős hatást gyakorolna a magyar választási vagy pártrendszerre. Az előreszámítások azt mutatják, hogy ha a következő választásokon 250 ezer határon túli személy szavazna, és pártlistán kivétel nélkül a Fideszt támogatná, akkor is legtöbb két mandátum többletet eredményezne. Ez konjunkturálisan, kiélezett helyzetben akár a kormánytöbbséget is meghatározhatja, de összességében hatása a politikai rendszerre nézve elenyésző. A választók közösségének határon túliakkal való bővítése vélhetően azt eredményezi, hogy – csökkentve a Fidesz helyzeti előnyét – a témára mindegyik párt rástartol, ami a politikai napirenden kiemelt státust eredményezhet.

Zsigmond Csilla, szociológus

Az új magyar választójogi törvénytervezet számos elemében újat hoz, a rendszerváltozás után többnyire konszenzussal kialakított vegyes választási rendszert azonban nem írja át gyökeresen. Bár megemeli az egyéni mandátumok arányát – ezáltal úgymond a nagyobb pártokat hozva előnybe –, megmarad az arányos elosztás az országos lista mandátum-elosztásában, amelyekhez hozzáadódnak a töredékszavazatok is, valamint a külföldön élő magyar állampolgárok szavazatai is. Azt gondolom, hogy a közelmúlt politikai diskurzusának megfelelően, a Fidesz törvénytervezete a határon túli
kettős állampolgároknak is választójogot kellett biztosítson. Ennek mikéntje volt igazán a kérdés. A körvonalazódó megoldás egy olyan konstrukció, amely minden irányba vállalható a Fidesz számára. A határon túliak fele jelzi, hogy komolyan gondolták a jogegyenlőséget – a szélesebb közönség számára nem lesz igazán téma az egyes szavazatok egyenlőségének/egyenlőtlenségének kérdése.

Az anyaországiak fele pedig egyértelművé teszi, hogy a magyar országgyűlési választásokat nem a határon túliak szavazatai fogják eldönteni. Hiszen a tervezet biztosítja a külhoni szavazást, de a mandátumelosztás egyelőre nem ad tényleges súlyt a határon túlról érkező potenciális szavazatoknak.

Azt gondolom, hogy ez a törvénytervezet megfelel a reális előzetes várakozásoknak. Ez esetben is megtapasztalhatjuk, hogy nem is olyan egyszerű mindig összeegyeztetni a belpolitikai érdeket a nemzetpolitikaival, netán még külpolitikaival is. És nagy kérdés, hogy amennyiben ezek a különböző érdekek egymásnak ellentmondanak, melyik mikor milyen súllyal érvényesül... És ezt hogyan lehet minden irányba sikeresen kommunikálni. A Fidesz törvénytervezete most összehangolta ezeket az érdekeket. Vállalható a határon túliak fele, és ténylegesen nem borzolja a kedélyeket az anyaországi közvéleményben, hiszen elmagyarázható, hogy a kettős állampolgárok szavazati joga nem fogja döntően meghatározni a magyar belpolitikát. A Fidesz megtapasztalta, hogy nem szerencsés, ha belpolitikai választási kérdéssé válik a határon túliak politikai helyzete – gondoljunk csak a 2002-es státusztörvény kapcsán kibontakozó kampányra, illetve a 2006-os, Mikola István nyilatkozata utáni fiaskóra. Így egy olyan választójogi törvénytervezettel állt elő, amely nem ingatja meg alapjaiban az eddigi választási rendszert. Elegáns megoldás.

Illyés Gergely, politológus

A külhoni magyarok szavazatainak hatása nagyban függ attól, hogy milyen formában élhetnek szavazati jogukkal azok, akik részt szeretnének venni a magyarországi országgyűlési választásokon. A levélben történő szavazás nyilván megnövelheti a külhoni magyarok részvételi arányát, ám az eddigi hírek szerint a szavazást előzetes regisztrációhoz kötik majd, ennek pontos módja viszont egyelőre nem ismert.

Amennyiben a külhoni magyar állampolgárok jelentős számban, a magyarországi részvételhez hasonló arányban élnek szavazati jogukkal – ez egyébként kevésbé valószínű verzió – , a választások végeredményére úgysem gyakorolhatnak nagy hatást, hiszen vélhetően ezek a szavazatok sem csak egyetlen párt listájára fognak érkezni.

A szavazati jog megadásának hatása véleményem szerint inkább a magyarországi pártok külhoni magyarokhoz való viszonyulását befolyásolhatja, hiszen egyetlen versenypárt sem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyjon egy teljes választói szegmenst. Mindegyik anyaországi pártnak figyelemmel kell majd követnie a külhoni magyarok igényeit, egyes kérdésekben elfoglalt álláspontját, ugyanakkor az sem elhanyagolható szempont, hogy a magyarországi választók hogyan értékelik a pártok ezzel kapcsolatos megnyilvánulásait. Ezzel kapcsolatban óriási a felelőssége a magyarországi pártoknak, hiszen nagyon könnyen egy csúnya, a lényegi kérdésektől távol álló kampányba torkollhat a dolog.

Székely István Gergő, a Kisebbségkutató Intézet munkatársa

Ha a határon túli magyarok csak az országos listára szavazhatnak, annak hatása nyilvánvalóan kisebb a magyar pártrendszerre, mint ha egyéni jelöltekre is szavazhatnának. A számításokat elvégezte a Transindex, azokhoz nem nagyon van mit hozzátenni. A lényeg szerintem az, hogy ez a néhány mandátum csak akkor válik meghatározó tényezővé, ha az erőviszonyok nagyon szorosak. A 2002-es
vagy a 2006-os választásokhoz hasonló, kétpólusos versenyben akár egy-két mandátum is döntő lehet, a tavalyihoz hasonló helyzetben azonban nem lett volna nagy jelentősége.

Hogy a magyar pártrendszer hogy fog kinézni a következő választások előtt, egyelőre nehezen mondható el. Bár a Fidesz most már
egyértelműen beállt a leszállópályára, egyelőre nincs veszélyben, mivel az ellenzék tehetetlen, az MSZP ráadásul a pártszakadás szélén áll. Ilyen körülmények között nem világos, hogy lesz-e 2014-re váltópártja a Fidesznek.

Bár erről konkrét kutatásokat még nem ismerünk, azt mindenki tudja, hogy a határon túliak nem a baloldalt erősítenék. Ilyen körülmények között akár azt is mondhatnánk, hogy a Fidesz önmérsékletet gyakorolt, amikor csak egy szavazatot adott a határon túliaknak kettő helyett. Lehet azonban úgy is értelmezni ezt, hogy kompromisszumos megoldás született, ismerve a közvéleményt erre vonatkozóan Magyarországon. Remélhetőleg a választójog kiterjesztésének lesz egy olyan pozitív hatása, hogy a magyar baloldal is késztetést érez majd arra, hogy megszólítsa a határon túliakat, ami hosszabb távon talán lebonthatja a jelenlegi igen aszimmetrikus helyzetet, amelyben csak a jobboldal képes labdába rúgni nemzetpolitikai kérdésekben.

Ami a levélben történő szavazást illeti, ez szerintem az egyik legproblémásabb aspektus, ugyanis ezzel a módszerrel a legegyszerűbb választási csalást véghezvinni. Nem véletlen, hogy Romániában is ezt akarja meghonosítani a legnagyobb kormánypárt a külföldön élők számára. Az elektronikus szavazás sem
volna 100%-os garancia, hiszen mit nem lehet feltörni manapság, ráadásul Erdély sem a Szilikonvölgy, nem mindenkinek menne a számítógépes szavazás. Mégis szerencsésebbnek tartottam volna ezt a megoldást, valahogy biztosan meg lehetett volna oldani a gyakorlatban.


Milyen mértékben segítheti egymást a romániai és a magyarországi választási kampányok során az EMNP és a Fidesz?

Bakk Miklós: Azt hiszem, erre a modell kialakult, hiszen már voltak jelen Fidesz-politikusok erdélyi kampányrendezvényeken. Másrészt az európai uniós kampánygyakorlatok ezt a kérdést jórészt dedramatizálták, több alkalommal is láttuk már, mind magyarországi, mind romániai választásokon, hogy külföldi, uniós országbeli politikusok is részt vettek valamely párt otthoni
választási kampányában. Erre, igaz, az európai pártszövetségekben való tagság ad indoklást.

László Róbert: Ettől az együttműködéstől minden bizonnyal mindkét fél sokat vár. A Fidesz azonban eddig nem volt igazán sikeres az erdélyi magyarok mozgósításában, a döntő többség mindeddig az RMDSZ-t támogatta. Ez most változóban van, de a román választási rendszerben egyáltalán nem biztos, hogy ez a mandátumokban is meglátszik majd – a 2012-es romániai választás lesz a kooperáció legfőbb tesztje. A 2014-es magyar választásokig még rengeteg körülmény megváltozhat, annak prognosztizálása ma még lehetetlen.

Székely István: Az elmúlt néhány évben a határon túli magyarok kérdése nem volt a politikai közbeszéd kiemelt témája. A szocialistáknak ez soha sem volt érdeke, a Fidesz Őszöd utáni szavazótábora pedig túlnőtt a jobboldali hívószavakkal (antikommunista retorika és határon túli magyarok) egybetartható méreten. Ha a téma újból fontossá válik, ez ki fogja termelni / meg fogja erősíteni az egyes pártok nemzetpolitikájának határon túli szószólóit, helyességének visszaigazolóit. Ennek értelmében az EMNP – és elsősorban Tőkés László – fontos lehet a Fidesz számára. Az EMNP szempontjából talán a legfontosabb az a tudástranszfer lehet, amely a politikai intézményrendszer kiépítéséhez-működtetéséhez szükséges. Persze, fontos lehet az anyagi- logisztikai támogatás is, vagy a külpolitikai együttműködés.

Ami a kampányban való együttműködést illeti – az elmúlt évek választásai (a 2008-as romániai önkormányzati, és a 2010-es felvidéki parlamenti) megmutatták a magyarországi pártok hatásának korlátait: befolyásolni képesek a választások kimenetelét, de nem tudták meghatározni azt. Amennyiben a határon túli szervezetek versenye kétesélyes, a Fidesz támogatása meghatározó lehet. Azt gondolom, hogy a Fidesz Románia esetében leginkább a nemzeti delegitimáción keresztül gyakorolhat hatást.

Zsigmond Csilla: Az előző kérdéshez szorosan kapcsolódik, így a válasz is arra alapoz. Azt gondolom, hogy a Fidesz legközelebbi választási kampánya nem fog nagyon hangsúlyos lenni a határon túli magyar közösségekben. Mivel nem hinném, hogy a választási kampány során szeretné, ha ez belpolitikai kérdéssé válna. A magyarországi közvélemény pozitívan viszonyul a kettős állampolgárság kérdéséhez, de már sokkal megosztottabb a kettős állampolgárok választójogának kérdésében. Értelmetlen lenne erőteljes kampányt folytatni a határon túli szavazatokért, amelyek nem dönthetik el a választás kimenetelét, s ezáltal esetleg kockáztatni a sokkal jelentősebb anyaországi bizonytalan szavazók voksait.

Ettől függetlenül, számíthat az EMNP itteni támogatására, kétségtelenül. Ami pedig az EMNP kampányát illeti, azt gondolom, hogy elsősorban személyi támogatásra számíthat a Fidesz részéről. Tehát nem annyira az EMNP-t támogató kampányt tartom elképzelhetőnek, (ez nagymértékben a Fidesz-RMDSZ viszonytól is függ majd), hanem az egyes EMNP-s politikusok támogatását.

Illyés Gergely: Azért nem ennyire egysíkú a dolog: nem tudjuk, hogy milyen konfigurációban fognak rajthoz állni a romániai magyar politikai szervezetek jövőre, a Fidesz pedig az erdélyi magyarság parlamenti képviseletét – az RMDSZ-hez, az MPP-hez és az EMNP-hez hasonlóan – fontosnak tartja. Fordított irányban pedig ne felejtsük el, hogy a Fidesz a magyarországi médián keresztül közvetlenül is tud üzeneteket intézni az erdélyi magyarokhoz, amennyiben pedig a többi magyarországi párt nem lesz képes a külhoni magyarok számára vonzó programmal előállni, akkor a Fidesz sikere nemcsak az EMNP, hanem a többi erdélyi magyar politikai szervezet számára is kívánatos lesz.

Székely István Gergely: Minden azon múlik, hogy az EMNP mennyire lesz képes szervezetileg megerősödni. A párt létrehozása mögötti budapesti támogatásnak kétségkívül az volt az egyik fő motivációja, hogy a Fidesz egy hozzá érzelmileg szorosan kötődő, erdélyiekből álló pártszervezet révén jelen legyen Erdélyben.

Azt, hogy Orbán Viktor részvétele egy romániai kampányban nem csodafegyver, már az MPP példáján is láttuk. Az EMNP-nek nem kampány-vendégszereplésekre, hanem forrásokra és know-how-ra lenne szüksége ahhoz, hogy felvehesse a versenyt az RMDSZ-szel. Az utóbbit nagy valószínűséggel meg fogja kapni (remélhetőleg nem olyan formában, hogy mindent Budapest diktál majd), előbbi probléma megoldása keményebb dió, hiszen a külföldi pártfinanszírozás tiltott.

Az EMNP-nek elsősorban kampány- és mobilizációs feladatok ellátásában lehetne szerepe egy magyarországi választási kampányban, bár a levélben szavazás intézménye ennek jelentőségét valamelyest csökkenti. Továbbá azt a funkciót is elláthatná, hogy a Fidesz üzenetei a magyarországi médiát kevésbé fogyasztó erdélyi magyarokhoz is eljussanak, ehhez azonban nagyon hatékony helyi jelenlétre van szükség.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS