Népszámlálás: százéves népesedési trend fordult meg Székelyföldön
szerk. 2011. november 21. 16:59, utolsó frissítés: 17:13Gyorsabban fogynak a románok, mint a magyarok. A romák számaránya több mint egyharmaddal nőtt tíz év alatt a Székelyföldön.
A magyarság fogyott ugyan, viszont lassúbb ütemben, mint a román lakosság, van jövője a magyar közösségnek Erdélyben - jelentette ki Kovács Péter főtitkár, aki az RMDSZ-nek a népszámlálás kapcsán levont következtetéseit ismertette mai, kolozsvári sajtótájékoztatóján.
A főtitkár elmondta, létezik közösségi összefogás, ezt jól példázza azt a tény, hogy a magyarság felelősen állt a népszámlálás kérdéséhez. Megállapította, nőtt az RMDSZ iránti bizalom: a cenzus ideje alatt ugyanis több mint ezer bejelentés érkezett a szövetség által rendelkezésre bocsátott ingyenes telefonszámon. Kovács továbbá méltatta a magyar sajtó, a történelmi egyházak és a civil szervezetek összefogását a népszámlálás ügyében.
A sajtótájékoztatón Székely István, az RMDSZ népszámlálási bizottságának vezetője és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere ismertette a már rendelkezésre álló székelyföldi adatokat a magyarság számarányának alakulásáról.
“Nagy különbség van a Székelyföld és az Erdély többi megyéjéből beérkező adatok között, hiszen Hargita és Kovászna megye esetében majdhogynem teljes képünk van, míg a többi esetben alacsony szinten van az adatok feldolgozása. Ezért tendenciákról, összesítésekről Erdély esetében még nem tudunk beszélni” - mondta Székely István.
Kijelentette, jelenleg az látható, hogy a népszámlálási kampány egy bizalmi légkört teremtett, aminek következtében a magyar lakosságot igen magas arányban sikerült megszámlálni. “Fontos kérdés, hogy az a 90 ezer személy, aki a 2002-es népszámláláson magyarnak vallotta magát, de akit saját környezete romának tartott, mit mondott a mostani népszámlálás kapcsán. Feltételeztük, hogy ugyancsak magyarnak fogják magukat vallani, hisz ők saját problémáikkal, sajátos helyzetükkel a magyar társadalom részét képezik” - fejtette ki a politológus, aki a roma kérdés kapcsán elmondta: sokkal pontosabb képet fognak kapni a romákról, mint eddig, amely alapját képezheti egy nagyobb mérvű kormányzati, önkormányzati odafigyelésnek.
A külföldön tartózkodók összeírásával kapcsolatban a népszámlálási felelős elmondta, a módszertan nem tette lehetővé, hogy teljes mértékben fel lehessen mérni ezt a kört, de itt is az látható, hogy elég jó arányban sikerült összeírni a külföldön tartózkodó, székelyföldi illetőségű személyeket. “Ebben az itthon maradt családtagok odafigyelésének volt hangsúlyos szerepe”- zárta az RMDSZ népszámlálási felelőse.
“Sikerült megfordítani azt a trendet, ami 1910 és 2002 között jellemezte e térség lakossági arányait, azaz a románság számaránya a magyarság rovására növekedett. A székelyföldi megyék adatainak összesítéséből egyértelműen következik, hogy Hargita és Kovászna megyében kisebb mértékű volt a lakosságcsökkenés, mint az ország más megyéiben, és a magyarság számaránya is kisebb mértékben csökkent, mint a románok aránya” - mondta Antal Árpád. Szerinte fontos konklúzió, hogy sikerült megfordítani azt a trendet, ami 1910-től 2002-ig jellemezte a román-magyar arányokat e két megyében: az a tendencia, hogy a románok aránya folyamatosan nőtt egyik népszámlálástól a másikig, most megfordult. Hargita megyében 1956-1966 között volt egy jelentős növekedése a románságnak, ez 21,7%-os volt, míg a magyarságé csupán 1,46%-os. 1966-1977 között a románság 43,24%-os növekedést mutatott, a magyarság mindössze 11,53%-at. Kovászna megyében, Háromszéken a növekedés 1977-1992 között volt jellemző: 40,15%-os növekedés jellemezte a románságot, a magyarokat csupán 12,41%-os.
Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette, Háromszéken a románok csökkenése 12,4 százalékos volt, míg a magyaroké 10,6 százalékos. Hargita megyében pedig a magyar népesség csökkenése 6,8 százalékos, a román pedig 14,2 százalékos volt. A roma lakosság Háromszéken 38,4 százalékban, míg Hargita megyében 33,26 százalékban növekedett.
Háromszéken a 45 381 románból 18 358 olyan településen él, ahol a polgármestertől a tanácsosig mindenki román. A Kovászna megyei románok 26 százaléka Sepsiszentgyörgyön, míg 17,95 százalékuk olyan községben, illetve városban él, ahol arányosan vannak képviselve a helyi önkormányzati testületekben. A románoknak gyakorlatilag 6,9 százaléka él olyan településen, ahol nem rendelkeznek politikai képviselettel - magyarázta a szociológus végzettségű városvezető.