2020. aug. 5. szerdaKrisztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A 2012-es év belpolitikai kihívásai

S.I. 2012. január 04. 15:15, utolsó frissítés: 17:50

Kormányon marad a jelenlegi koalíció, vagy az ellenzék elsöprő diadalt arat a választásokon? Kiegyeznek-e a rommagyar pártok, és eldől-e az MPP sorsa? Döntenek Verespatakról és a vizitdíjról.


Az idei év legfontosabb belpolitikai momentuma a parlamenti és a helyhatósági választások összevonása lesz. A két választást egyidőben tartják meg, azonban még mindig nem tudni a szavazóurnákhoz való járulás időpontját. Újdonság, hogy a helyhatósági választások esetén


a polgármestereket egy fordulóban választják.

A PDL által favorizált időpont november egyik, még nem meghatározott napjára esik. Elméletileg ugyan előfordulhat, hogy az ellenzéknek sikerül előrehozott választásokat kikényszerítenie, de erre kevés esély mutatkozik. Ebben a kontextusban nagy parlamenti harc várható a választási törvény megváltoztatásáért és a választókerületek határainak átrajzolásáért. Januárban jár le


az új egészségügyi törvény

tervezetének közvitája. A jogszabály ezt követően kerül a parlament elé. A tervezet nagy újítása a kötelező vizitdíj és az, hogy az állami egészségbiztosítási rendszerbe behozzák a magántársaságokat, az állam nekik utalja át a biztosítottak által befizetett összeget, hogy szolgáltatásokat vásároljon számukra.

Az elképzelés szerint a finanszírozás elnyerése érdekében a magánbiztosítók között verseny alakul ki, ami a szolgáltatások minőségének javítását fogja eredményezni. Az állam a biztosítottaknak egy alapcsomagot garantál, ez minden biztosítónál egyforma lesz, ha pedig a biztosított nem elégedett az alapcsomaggal, a többi szolgáltatásra előfizethet.

A tervezet ellen számos szakmai és érdekképviseleti csoport tiltakozását fejezte ki, legtöbbjük az egészségügyi szolgáltatások árának drasztikus emelkedésétől, a szociális jelleg elvesztésétől, és az egészségügynek a piaci szemlélet alá való rendelésétől tartanak.

Lassan nincs élő ember, aki ne hallott volna


a verespataki bányaberuházásról,


és akinek ne legyen pro vagy kontra álláspontja a kérdésben. Borbély László környezetvédelmi miniszter tavaly augusztusban úgy nyilatkozott: csak akkor javasolja a beruházás környezeti hatástanulmányának elfogadását, ha meggyőződik arról, hogy a beruházók messzemenően figyelembe veszik az EU-s előírásokat, és nem veszélyeztetik a környezetet. A tárcavezető azt is kérte a bányavállalkozástól, hogy a zagytározóba kerülő cián koncentrációját mérhetetlen szintre csökkentsék.

A kormány azóta sem döntött az engedélyezésről, Borbély legutóbbi nyilatkozata szerint január végén születik döntés, így idén is türelmetlenül várjuk a végeláthatatlannak tűnő huzavona lezárását.

A 2011. októberi népszámlálást a romániai magyarság létfontosságú eseményeként aposztrofálta a politikum és a civil társadalom, a minél nagyobb nemzetiségi arány elérése érdekében soha nem látott médiakampányt folytattak a politikai és civil szervezetek. Részeredményeket egyes településeken már közzétették, átfogó hivatalos részeredmények pedig leghamarabb 2012. januárjában, majd májusában várhatók.

A helyhatósági és a parlamenti választások mellett


időközi parlamenti választásokat is kiírhatnak,

hisz jelenleg hat hely áll üresen Románia parlamentjében, és mindenki arra vár, hogy a procedúrának megfelelően Emil Boc miniszterelnök rendeletben határozza meg az időközi választások időpontját. Erre a miniszterelnöknek legfennebb három hónap áll rendelkezésére, ugyanis a választási törvény szerint időszakos választást kiírni legfennebb hat hónappal a parlamenti választások előtt lehet.

A miniszterelnök rendeletének kibocsátása dátumától pedig leghamarabb két hónapon belül kerülhet sor az időközi választásra, ugyanis ennek megszervezésére egy hónap, a kampányidőszakra ugyancsak egy hónap áll rendelkezésre, így egyelőre kérdéses, hogy a miniszterelnök egyáltalán elrendeli vagy sem az időközi választások megtartását.

A hatból három helyet korábban RMDSZ-es parlamenter töltött be. A Hargita megyei 1. számú szenátori választókerületből bejutott Gyerkó Lászlót a Versenytanács tagjává választották, így lemondott mandátumáról, továbbá Lakatos Péter, aki a Bihar megyei 2. számú választókerületet képviselte az alsóházban, nemrég szintén lemondott mandátumáról, mivel az Állami Számvevőszék tanácsosává választották, Pálfi Mózes Zoltán Kolozs megyei képviselő pedig augusztusban elhunyt.

A Hargita megyei 1. számú választókerületben az EMNP önálló jelöltet szándékszik indítani, míg Bihar megyében azt javasolták az RMDSZ-nek, hogy a magyar politikai szervezetek indítsanak közös jelöltet az időközi választásokon.

A hatályos jogszabályok szerint az időközi választásokon csak független jelölt, vagy parlamenti párt jelöltje indulhat, így az EMNP csak független jelöltet indíthatna. Toró Tibor, az EMNP megbízott elnöke elismerte, hogy a választási törvény nem teszi lehetővé az EMNP indulását, egy alkotmánybírósági döntésre hivatkozva, amely egy bukaresti választókerületben megtartott időközi választásra vonatkozik, úgy gondolja, a Néppárt megmérettetheti magát. Amennyiben kiírják az időközi választásokat és az EMNP saját jelöltet indíthat, első alkalom lesz a Néppárt számára, hogy élesben felmérje támogatottságát.

Szintén a választások kapcsán további két fontos kérdésre is választ fogunk kapni. Egyik


az erdélyi magyar pártok kiegyezése,

egy teljes értékű jogi koalíció kötése, vagy egy közös listán való indulás a parlamenti választásokon. A választások összevonása nehéz helyzetbe hozhatja az EMNP-t és az MPP-t, hisz ha egy félévvel hamarabb tartanák az önkormányzati választásokat, az ott elért eredménnyel a hátuk mögött ülhetnének le tárgyalni az RMDSZ-szel.

A másik lényeges kérdés az MPP további létezésére vonatkozik. Megegyezés híján a polgári alakulat kénytelen lesz önállóan indulni a parlamenti választásokon, ekkor végképp eldőlhet, van-e létjogosultsága, stabil támogatói bázisa a pártnak, milyen mértékben tudják kihasználni a helyi önkormányzati jelenlétüket a szavazóbázis mozgósításkor. A rossz szereplés akár az MPP végét is jelentheti.

Idén várhatóan végleges döntés születik Románia és Bulgária


schengeni övezethez való csatlakozása ügyében,

miután tavaly szeptemberben az EU-s belügyminiszterek ülésén Hollandia és Finnország megvétózta, hogy az ország az övezet részese lehessen. Azóta a finnek meggondolták magukat, ám a hollandok továbbra is kitartanak elutasító álláspontjuk mellett. Az ügy kapcsán José Manuel Barroso, az EB elnöke kijelentette: Románia teljesítette a schengeni övezethez való csatlakozás összes feltételét, így az ország Schengen-tagsága tisztesség kérdése. Az összeurópai nyomásnak várhatóan Hollandia nem sokáig fog tudni ellenállni, így idén Románia végre csatlakozhat a schengeni övezethez.

Ezek mellett olyan közéleti témákról is szólni fog az idei év, mint az alkotmánymódosítás, a területi-közigazgatási átszervezés, a parlament létszámának csökkentése, a választási törvény módosítása, Traian Băsescu államelnöki mandátumának felfüggesztése, valamint a népszerűségi adatok csökkenése miatt az USL várható szétesésétől is hangos lehet a sajtó. Ez utóbbin kívül borítékolható, hogy a felsorolt tárgykörök ugyan uralni fogják a közéletet, de a róluk szóló érdemi döntés csak a választások után, azaz 2013-ban fog születni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS