Milyen gyökeres változásokat hozhat az új egészségügyi törvény?
szerk. 2012. január 12. 16:58, utolsó frissítés: 16:58A Raed Arafat lemondása körüli cirkusz óta azok is odafigyelnek a törvénytervezetre, akik eddig fel sem fogták, hogy rájuk is érvényes. Összefoglaltuk a lényeget.
Megszűnnének a megyei egészségbiztosítási pénztárak, bevezetnék az önkéntes, kiegészítő biztosítást, a CNAS szerepe pedig kizárólag a szabályozás és elosztás lenne, a hozzájárulás mértéke viszont nem változna - ezek lennének a január végéig közvitán lévő új egészségügyi kerettörvény fő újításai.
A tervezet sarkalatos pontja, hogy a megyei egészségbiztosító pénztárak helyébe magán egészségbiztosító pénztárak lépnek. A kerettörvény értelmében a páciensek megválaszthatják a kórházat, amelyben kezeltetni kívánják magukat, sőt az orvos személyéről is dönthetnek. A várólistáktól és a rossz ellátási körülményektől azonban csak abban az esetben szabadulnak meg, ha a kötelező egészségbiztosításon túl legalább havi tíz euró kiegészítő biztosítást fizetnek egy magánbiztosítónak. Az állampolgároknak ehhez választaniuk kell egyet a legtöbb húsz magánbiztosító közül, amelyeknek az állam átutalja a biztosítottak által befizetett összeget, ez által szolgáltatásokat vásárolva számukra.
Az egészségügyi minisztérium szerint a magántőke beengedése az állami egészségbiztosítási rendszerbe növeli a hatékonyságot és a versenyképességet, valamint az orvosi szolgáltatások minőségének javulását eredményezi.
A jogszabálytervezet szerint a sürgősségi ellátási rendszert is átszerveznék, a magánmentőszolgálatokat is beengednék az egészségügyi szolgáltatások piacára, ám a privát szolgálatok hatásköreit nem részletezi a dokumentum.
A biztosítottat érintő főbb módosítások
Minden egészségbiztosítási hozzájárulást fizető állampolgárnak kötelező lesz szerződést kötnie egy magánbiztosítóval. Annak ellenére, hogy sok háztartást már felkerestek a biztosítási ügynökök, az egészségügyi minisztérium figyelmeztet: az első, magánbiztosító és biztosított közötti szerződések megkötésére leghamarabb az idei év végén, vagy 2013 elején kerülhet sor, azt követően, hogy a szaktárca és a Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS ) kritériumai alapján megállapítják a szerződéskötésre jogosult magánbiztosítók körét.
A hozzájárulások mértéke a mostani 10,7%-hoz képest nem növekedik, és az állam a biztosítottaknak egy alapcsomagot fog garantálni, ez minden biztosítónál egyforma lesz, ha pedig a biztosított nem elégedett az alapcsomaggal, akkor egyéb szolgáltatásokat vásárolhat a maga számára. A biztosított a biztosító kínálatából magán vagy állami egészségügyi szolgáltatásokat, kórházakat választhat. Amennyiben a biztosított el akarja kerülni a várólistára való felkerülést, mielőbb konzultálna orvosával, szállodai szintű kórházi ellátást szeretne, ezekre is köthet önkéntes, kiegészítő biztosítást a kötelező mellett.
Az önkéntes, kiegészítő biztosítás magában foglalhatja a magánegészségügy összes szolgáltatását. Például míg egy magánkórházban egy császármetszés 10 ezer lejbe kerül, abból a CNAS ötezer lejt fedez, a különbséget az önkéntes, kiegészítő biztosítás állja. A CNAS becslése szerint ennek értéke átlag havi 10 euró, ami nőhet a biztosított szolgáltatások függvényében. Az önkéntes, kiegészítő biztosítás évi 300 euróig leírható. Továbbá a magánpénztárral megkötött biztosítást csak egy év után lehet felmondani, és biztosítót váltani. Az egészségügyi szolgáltatásokat kínáló magánbiztosítóknak meg kell felelniük a CNAS által rögzített kritériumrendszernek.
Azoknak az állampolgároknak, akik nem fizetnek biztosítást, egy minimális alapcsomagban ingyenesen biztosítják a sürgősségi ellátást, az országos oltáskampányban előírt kötelező oltásokat gyerekeknek, és a terhes nők rendszeres, időszakos ellenőrzését.
Egészségbiztosítási hozzájárulást azok fizetnek, akik jövedelmüket bérből-fizetésből, független tevékenységekből, mezőgazdaságból, befektetésekből, lakóépületek bérbeadásából, szerencsejátékokból és a 740 lejt meghaladó nyugdíjból szerzik. Nem fizetnek hozzájárulást, azonban más forrásokból biztosítva vannak a munkaképtelen állampolgárok, a gyermeknevelési szabadságon lévő szülők, a 740 lejnél kisebb nyugdíjjal rendelkezők, a fogvatartottak, a diákok és az egyetemisták, a szerzetesek, valamint az eltartott családtagok.
Az alapszolgáltatások listája, amelyet a kötelező hozzájárulás befizetéséért kapunk, itt érhető el.
A biztosítót érintő főbb módosítások
A magánpénztárak működési engedélyét a Biztosítási Felügyelet bocsájtja ki, ez után a társaságot a CNAS jegyzékbe veszi, amennyiben legkevesebb egy millió biztosítottal rendelkezik, és az előző pénzügyi évben jegyzett biztosításból származó árbevétele legkevesebb 250 millió euró.
A magánbiztosítóknak szerződést kell kötniük a CNAS-szal és az egészségügyi alapcsomagot kínáló szolgáltatókkal, és kötelességük mindennemű diszkrimináció nélkül egészségbiztosítási szerződéseket kötni az állampolgárokkal. A törvény hatályba lépése után a CNAS-nak kizárólag szabályozó és elosztó szerepe lesz, mivel a magán egészségbiztosítók beépülnek az országos CNAS és szolgáltatók közé. A megyei egészségbiztosító pénztárakat megszüntetik vagy magántársaságokká alakítják.
A kórházakat érintő módosítások
Az egészségügyi költségvetés ötven százalékát felhasználó kórházak alapítványként, egyesületként vagy kereskedelmi társaságként is működhetnek. A törvényalkotók úgy vélik, ez nagyobb mozgásteret biztosít a kórházak vezetőségének, ugyanakkor a tulajdonjog a közintézményeknél maradna, és más partnerek bevonását is lehetővé tennék.
Ritli László egészségügyi miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy a helyi önkormányzatok is alkalmazhatnak orvost, akik a szociális munkásokkal és közvetítőkkel együtt alkotnak egy csapatot, főként az olyan településeken, amelyeken akadozik az egészségügyi ellátás.
Szakvélemény
Duda Tihamér, a Hargita Megyei Betegbiztosító Pénztár igazgatója a Transindexnek elmondta, az alapvető módosítás a rendszeren belül az, hogy a mostani CNAS megyei kirendeltségei helyére magánbiztosítók jönnek be. “Ezzel nekem személy szerint fenntartásaim vannak, hisz a közpénzt magáncégek kezébe adjuk, ami azt jelenti, hogy a rendszert szociális alapról üzleti alapra helyezzük át” - jelentette ki Duda, aki szerint a biztosítóknak a nehéz gazdasági helyzetben nem a rendszer jó működtetése, hanem saját érdekeik érvényesítése áll érdekükben.
Hozzátette: úgy látja, hogy elsorvad a biztosítottak azon joga, hogy egyformán és biztos módon hozzáférhessenek az ország területén lévő bármelyik egészségügyi szolgáltatáshoz. “Ha nekem a biztosító Temesváron fogja a legjobb ajánlatot adni, én szerződést kötök vele, és egy szívproblémával bekerülök a marosvásárhelyi kórházba, azonban a biztosítóm nem vele szerződött, akkor nekem Temesvárra vagy Bukarestbe kell utaznom műtétre. Tehát én megkapom azt a szolgáltatást, de nem biztos, hogy ott, ahol nekem a legelőnyösebb” - magyarázta az intézményvezető.
Duda egyetért azzal, hogy a jelenlegi rendszeren változtatni kell, de nem úgy, hogy az államfő két szakembere kidolgozza a törvénytervezetet, és a szakmát meg a civil szervezeteket csak utána kérdezik meg a dokumentumról. “A bevétel a jövőben sem fog nőni, ugyanannyit kell fizetni, mint eddig, viszont a költségek egyértelműen nőni fognak, az olló egyre jobban megnyílik. Hosszú távon ez nem fenntartó” - mondta.
A Hargita Megyei Betegbiztosító Pénztár igazgatója szerint a mostani elképzelés nem egyéb, mint a holland modell teljes átültetése a hazai körülményekre. “Hollandiában tíz évig párhuzamosan működött az állami és magánbiztosítók együttes rendszere, és tíz után vonult ki az állam a biztosítási rendszerből. Nálunk egy csapásra állnának át a magánbiztosításon alapuló rendszerre” - mondta a pénztárigazgató, aki szerint ez nem egy jól bejáratott rendszer, senki sem modellezte a rendszer működését.
Kérdésünkre, hogy mi lesz a megyei pénztárak alkalmazottainak sorsa, amennyiben helyüket magánpénztárak veszik át, Duda elmondta: erről az országos CNAS elnök fog bejelentést tenni. Hozzátette: első lépés, hogy a törvénytervezet január végéig közvitán van, utána a kormánynak, majd a parlamentnek kell elfogadnia. “Jóváhagyás esetén július elsején átadjuk a biztosítási díjak begyűjtésének és követésének hatáskörét a pénzügynek, a szerződéskötésre vonatkozó teendőket pedig az újonnan alakuló magánpénztáraknak” - zárta Duda Tihamér.