Ioan-Aurel Pop: az interkulturalitást kell megvalósítani a Babeș-Bolyain
2012. március 07. 09:37, utolsó frissítés: 10:09Mik a rektorjelölt tervei a magyar tagozattal, a székelyföldi kihelyezett tagozatokkal? Mit jelent számára a multikulturalitás egyetem, és hogy látja a többnyelvűség megvalósulását az egyetem hétköznapjaiban?
Ioan-Aurel Pop akadémikus, történész lehet holnaptól a Babeş-Bolyai Tudományegyetem rektora. Többek között arról kérdeztük, hogy meglátása szerint a magyar tagozat miként illeszkedik az egyetem egészébe, hogyan képzeli el az egyetemszervezést, milyen tervei vannak a kihelyezett tagozatokat illetően és lesznek-e többnyelvű feliratok a BBTE épületeiben.
Kérem, részletezze, hogyan látja ön a román és a magyar tagozat együttműködését? Milyen tervei vannak a magyar tagozat finanszírozását, menedzsmentjét illetően, és hogyan látja az együttműködést a román és a magyar tagozat között a pénzügyek, adminisztráció, illetve a tanárok és a diákok szempontjából?
– Őszintén úgy gondolom, hogy a Babeş-Bolyai Tudományegyetemen az együttműködésnek elsősorban a román és a magyar tagozat között kell létrejönnie, mivel a német tagozat egy másfajta sajátossággal rendelkezik. Ez a tagozat nem feltétlenül a romániai német közösség miatt működik (ez a közösség sajnos egyre kisebbé válik), léte inkább annak tudható be, hogy a német nyelv a nemzetközi nyelvek egyike, és fontos szereppel bír a közép-európai régióban.
Az egyetemünk német szakára járó diákok nagy része vegyes családból, vagy éppen színromán, illetve színmagyar családból származik. Úgy gondolom, hogy a magyar tagozat szerepe jelentős az intézmény keretén belül és hozzájárul az egyetem hírnevéhez, ezért a magyar oktatást mind az állami költségvetésből, mind az egyetem költségvetésének az újraelosztása útján finanszírozni kell. Szükség van magyar anyanyelvű és etnikumú rektorhelyettesekre, dékánokra, dékán-helyettesekre és titkárokra ahhoz, hogy a magyar hallgatók otthon érezhessék magukat ebben a tekintélyes intézményben, amely Erdély igazi szimbóluma.
>> Ioan Aurel Pop CV-je itt tekinthető meg >>
Sokszor beszéltem a BBTE jellegzetességéről, arról, hogy világszerte az egyetlen olyan egyetem, amely egyenértékűekként tekint a románokra, magyarokra és németekre úgy, hogy közben tiszteletben tartja mindannyiuk sajátos vonásait, specifikumait. Úgy gondolom, hogy nem a multikulturalitást kell ideálként beállítanunk, hanem az interkulturalitást kell megvalósítanunk egyetemünkön: meg kell ismertetnünk egymással értékeinket, meg kell ismernünk és meg kell becsülnünk egymást. Ezért mind a tanároknak, mind a diákoknak venniük kell a fáradságot, hogy a másik kultúráját és nyelvét megismerjék.
Arra gondolok, hogy közösen, az egyetem szintjén indítsunk el egy olyan projektet, amelyet (a kétnyelvű régiókban) a román elemi osztályokba bevezethetnek, és amelynek keretében opcionálisan magyar nyelvet lehetne tanulni. A gyerekek könnyen tanulnak idegen nyelveket, és észrevétlenül megtanulják tisztelni a nyelvvel együtt járó kultúrát...
Melyek az ön tervei a BBTE kihelyezett tagozataival, például a Földrajz Kar gyergyószentmiklósi, vagy a Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar Sepsiszentgyörgyön működő tagozatával?
– Ezeket a tagozatokat meg kell tartani, támogatni és fejleszteni kell, hiszen éppen az egyetemünk lényegét fejezik ki azzal, hogy bizonyos, zömében magyarlakta régiókba juttatják el egy világszinten megbecsült elitintézmény hírét. Ezeknek a kihelyezett tagozatoknak a segítségével a Hargita és Kovászna megyei tanárok, illetve diákok részesének érezhetik magukat annak az értéknek, amit Erdély fővárosa – a Kincses Város (Kolozsvár) – mindig is képviselt. Természetesen, ezeknek a kihelyezett tagoknak a megerősítése azt feltételezi, hogy a törvény betartása, a szenátussal való konzultálás és a teljes átláthatóság megtartása mellett újabb összegeket kell eljuttatni hozzájuk.
Az ön rektori programjában az szerepel, hogy a BBTE minden szintjén megvalósítaná a pénzügyi decentralizációt. Kérem, indokolja meg, milyen előnyökkel járhat ez az intézkedés.
– Az új tanügyi törvény tulajdonképpen decentralizációra kötelez, tehát a hangsúlyt a menedzsment szempontjából az alapegységekre, vagyis az intézetekre kell helyezni, beleértve a pénzügyi menedzsmentet is. A rektori hivatalnak inkább egyfajta moderátori és szabályozó szerepet kell betöltenie, aminek az a tiszte, hogy kiküszöbölje a felmerülő problémákat. A fontos és közvetlen döntések meghozatala a karok és az intézetek feladata, hiszen ezekben a struktúrákban ismerik a legjobban a szereplőket, a hiányosságokat, ott látják a legvilágosabban, hogy mire kell több vagy kevesebb pénzt fordítani, vagy milyen rendezvényeket kell megszervezni. Úgy gondolom, hogy a tanárok, hallgatók és a kutatók egyaránt elégedettebbek lesznek, ha nem "fentről" diktálnak nekik, hanem a döntések alapszinten, a megfelelő helyzetismeret birtokában születnek meg.
Mit jelent az ön számára a „multikulturális egyetem” fogalma?
– Abban az esetben beszélhetünk multikulturális egyetemről, ha az képes kifejezni a helyi, a nemzeti és az egyetemes értékeket, a múltat és a jelent, miközben alaposan előkészíti a jövőt. Az erdélyiség a román, a magyar és a német kultúrára, a párbeszédre és toleranciára épít. A 16. században, amikor a kontinens többi részén vallási okokból ölre mentek és legyilkolták egymást, Erdély a tolerancia üzenetét küldte Európának!
Más megközelítésben a mi multikulturális egyetemünk egyfajta miniatűr Európa, amely in nuce (dióhéjban – szerk.) fogalmazza meg Európát, egy megoldást nyújt ennek az Európának, amely semmi áron nem válhat egysíkúvá, globálissá, egynyelvűvé, nem „amerikanizálódhat” el. Közösen, nyelvünkkel és kultúránkkal kell harcolnunk az európai értékekért, amelyeket a sokszínűségben őrizhetünk meg.
Milyen súlya kellene legyen a többnyelvűségnek az egyetem hétköznapjaiban?
– Erdély és egyetemünk három történelmi nyelvét, valamint a világnyelveket minden adandó hivatalos alkalommal használnunk kell ahhoz, hogy a formalitás szakaszán túlléphessünk, és magától értetődővé váljék a használatuk. Természetesen ezeknek a nyelveknek a használata a kurzusokon és szemináriumokon, a szakkiadványokban, a tudományos rendezvényeken stb. alapvető fontosságú mindhárom kultúra jellegzetességeinek megőrzésében. Továbbá a kölcsönös megismerés is fontos, ami például a magyar és német (szász és sváb) értékeket ismertető konferenciák vagy egyetemi előadások által valósítható meg.
Ezek között az intézkedések között a többnyelvű feliratoknak is – amelyek közt egy világnyelvnek is helyet kell kapnia – megvan a szerepük, amit újra kell tárgyalnunk a BBTE új vezetése szintjén, a karok, intézetek szintjéről érkező javaslatok mentén. A többnyelvűségnek ideális esetben arra kellene ösztökélnie a hallgatókat, hogy a szaknyelvet nagyon jól sajátítsák el anyanyelvükön, a világnyelveken és a velünk élők nyelvén, a másság elfogadása elve alapján. Bizonyos tekintetben ez már működik is a BBTE-n, de megvan a lehetőség az elmélyítésére. Csak így tudunk példát mutatni, és így maradhatunk együtt, szolidaritásban. Egyébként az egyetem az egyenlők közössége, amelyet a szellem demokráciája éltet.