Helyi szervezetépítés kezdődik a csángószövetségben
B. D. T. 2012. március 12. 13:43, utolsó frissítés: 14:54Április végéig új küldöttgyűlést hív össze az MCSMSZ lemondott elnöksége; a tanárok katalizálhatják a falvak önszerveződését. Szerencsére nem mindenbe kell beleszólnia a magyar kormánynak, vélte a nagykövet.
Parázs, személyeskedésektől sem mentes vita alakult ki a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) március 10-i lábnyiki küldöttgyűlésén, amely végül érvénytelennek bizonyult, mivel az alapszabályzat értelmében legalább 15 település szervezeteinek küldöttjei kellett volna jelen legyenek, de csak négy településről érkeztek érvényes mandátummal.
Az oktatási helyszínekről ugyan szinte mindenhonnan voltak résztvevők, ám mint kiderült, nem bírnak szavazati joggal, mivel csak olyan küldöttek voksolhatnának, akiket a helyi tagszervezet a szövetség vezetőségének jelenlétében megválasztott. A résztvevők nagy része igazságtalannak érezte, hogy neki nincs szavazati joga, míg pl. a lemondott vezetőknek van; arra hivatkoztak, hogy a vezetők lemondásával önszerveződés lépett érvénybe a falvakban, és a jelenlétük nélkül megtartott helyi gyűlést is érvényesnek kellene elfogadni. Az MCSMSZ volt vezetősége ezt az alapszabályzatra hivatkozva elutasította, és azzal érvelt, a tagság mindeddig érdektelennek bizonyult, már rég meg lehetett volna kezdeni ezt az önszerveződést.
Ugyancsak az alapszabályzatra hivatkozva a résztvevők közül végül többen úgy érveltek, ha a települések „informális képviselőinek” nem szabad szavazniuk, akkor az sem jogos, hogy négy település hivatalos küldöttei viszont mindenki feje fölött dönthessenek. Ha a küldöttgyűlést ilyen formában mégis megtartják, akkor akármilyen általa hozott döntés bármikor jogi úton támadható lesz – hangzott el a következtetés. Így Solomon Adrián lemondott MCSMSZ-elnök berekesztette a gyűlést.
A résztvevők és az MCSMSZ lemondott vezetősége úgy döntött, április végéig – ekkor jár le ugyanis hivatalosan az oktatási program felügyeletével átmenetileg megbízott Romániai Magyar Pedagógusszövetség (RMPSZ) megbízatása – ismét összehív egy küldöttgyűlést. Addig pedig megszervezik a helyi tagszervezetek gyűléseit és megújítják a tagságot, mivel jelenleg az MCSMSZ-nek hivatalosan 20 tagja van. Gond lehet, hogy az alapszabályzat szerint a tagdíjat nem fizető régi tagoknak visszamenőleg kellene kifizetniük a havi 1 lejes díjat, ezt valószínűleg sokan nem akarják majd vállalni.
A gyűlésen egyébként mintegy negyvenen vettek részt. Jelen volt több meghívott is, köztük Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára, Petrás Róbert, a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) képviselője, Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, a Csángó Tanács képviselője.
A résztvevők informális, „folyosói beszélgetéseken” – a helyszínként szolgáló tanári lakás udvarán – beszélgettek a csángó oktatási program és az MCSMSZ jövőjéről, és a továbbiakban is folyamatosan egyeztetnek majd. Egyetértettek abban, hogy elsősorban a gyerekek érdekében fontos lenne, hogyha az oktatási program ideiglenes vezetésével megbízott RMPSZ nem csak áprilisig, hanem a tanév végéig vállalná ezt a megbízást, és júniusig tovább vinné a mandátumát.
A tanárok segíthetnek a helyi tagszervezetek megalakításában
Márton Attila válságmenedzser, oktatási felelős a Transindexnek elmondta, a következő hetekben javasolni fogja a tanárkollégáknak, hogy szülői értekezleten tematizálják az MCSMSZ helyi szervezete létrehozásának és a küldöttek megválasztásának kérdését. „Bár ez egy plusz teher számukra, bízom benne, megértik, hogy fel kell vállalniuk, hiszen ők bizonyos értelemben mégiscsak vezetői is a közösségeknek. Képviselhetik érdemben a gyerekeket, szülőket, netán őket is delegálhatnák a helyiek, hisz amúgy is közvetlen kapcsolattartók az MCSMSZ és a helység között” – magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy miért nem indult be már eddig is ez az önszerveződés, azt mondta: más is megtehette volna, hogy katalizátora lesz a helyi szervezetek megalakulásának, mert ha ez eddig ennyire fontos lett volna, más is szorgalmazhatta volna korábban a tanároknak ugyanezt. Ám azelőtt sem a vezetőséget, sem a tanárokat nem motiválta egy válsághelyzet, mint most. Szerinte is rendezni kell a küldöttek helyzetét, mert 20 ember (ennyi tagja van hivatalosan az MCSMSZ-nek, ezek nagyrésze vezetőségi tag is egyben) mégsem dönthet 24 falu sorsáról (jelenleg ennyi faluban zajlik magyar oktatás valamilyen formában Csángóföldön).
Az MCSMSZ leköszönő vezetőségének lett volna a fontos, hogy kimenjen a falvakba, megkeresse és megszólaltassa az embereket, megszervezze a helyi tagszervezeteket, hogy ne az oktatási programra nehezedjen ez a feladat is – vélte. Ám az adott helyzetben, most a tanároknak mégis vállalniuk kell ezt a plusz feladatot, ki kell segíteni az MCSMSZ lemondott vezetőségét, hogy az alapszabályzat értelmében, érvényes küldöttgyűlést hívhassanak össze április végéig. Ilyen rövid idő alatt a tanárok segítsége nélkül erre nem lenne esély – vélte.
Az RMPSZ vihetné tovább az oktatási programot tanév végéig
Az informális beszélgetéseken többen megfogalmazták, a folyamatosság jegyében nemcsak április végéig, hanem tanév befejeztéig jó lenne, ha az RMPSZ folytatná a csángó oktatási program koordinációját. „Úgy tűnik, az érintettek úgy gondolják, hogy erre szükség lehet. Ha ők úgy gondolják, akkor gondolom, ez így kellene legyen” – nyilatkozta a Transindexnek Füzes Oszkár nagykövet.
Kérdésünkre, miszerint a nagykövet fogja-e közvetíteni ezt a meglátást az oktatási program fő támogatója, a magyar kormány felé, azt válaszolta, erre nincs szükség (az RMPSZ-t a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kérte fel a program ideiglenes irányítására – szerk. megj.) Füzes szerint a jelen lévő érintetteknek kell ezt megbeszélniük a pedagógusszövetséggel, és ha minden fél úgy látja, szükség van az RMPSZ mandátumának meghosszabbítására, és ők ezt vállalják, akkor nem látja akadályát, hogy ez következzen.
„Szerencsére nem mindenbe kell beleszólnia a magyar diplomáciának és a magyar kormánynak” – fogalmazott. „Mi mindenben, amiben felkérnek bennünket, hogy segítsünk, abban segítünk. Ez a dolgunk” – tette hozzá.
A kudarcba fulladt küldöttgyűlésről Füzes Oszkár úgy vélte, ha minden jól megy, sikerülhet „a szükségből erényt kovácsolni, és a kényszerből esélyt teremteni arra, hogy minél gyorsabban megoldódjon és tisztázódjon minden”. „Tényleg mindenkinek az a legfontosabb, hogy az oktatás szépen, nyugodtan menjen tovább. A gyerek és a tanár a fontos” – szögezte le a bukaresti magyar nagykövet.
Az alapszabályzat akkor kerül elő, ha gond van
Az RMDSZ főtitkára meghívottként volt jelen, és ő lett volna a küldöttgyűlés ülésvezetője. „Mi minden esetben Ügyvezető Elnökségként és főtitkárságként is arra törekedtünk, hogy az ilyen jellegű meghívásoknak eleget tegyünk” – mondta a Transindexnek.
„Az ülés nem fulladt kudarcba, mert meg sem kezdődött, hiszen a mandátumigazolásoknál megállt a dolog, nem került sor a küldöttgyűlésre. Én azt látom, jó irányba mozdultak el a dolgok; ha alapszabályzathoz akarunk ragaszkodni, akkor csak ez a döntés születhetett. Azonban én 12-13 éve dolgozom különböző szinteken ifjúsági szervezetekben és a politikában, és nagyon jól tudom, hogy az alapszabályzatot akkor szokás elővenni, ha valakit meg akarunk fúrni. Amikor jól működnek a dolgok, rugalmasan lehet kezelni, ami le van írva. Amikor problémák vannak, az utolsó betűig, vesszőig lehet elemezni és következtetéseket, elvárásokat megfogalmazni. A mostani forró helyzetben egyetértek azzal, hogy az utolsó vesszőig be kell tartani ezt az alapszabályzatot” – mondta.
Az alapszabályzatban feketén-fehéren írja, hogy 15 helyi szervezet küldöttei kell jelen legyenek – amíg ez a kitétel nem teljesül, soha nem lesz érvényes egy küldöttgyűlés. Még 11 helyi szervezetet kell létrehozni. Kovács megoldásnak látja, hogy az elnökség végigjárja a falvakat, és megalakuljanak a helyi szervezetek, és reális időpontnak tartja az április végi határidőt az új küldöttgyűlés megszervezésére. „Azt azért megjegyzem, eddig senki nem akadályozta meg ezeket a falvakat, hogy létrehozzák a helyi szervezeteket” – tette hozzá.
Tagtoborzás, de miből?
Solomon Adrián lemondott elnök a küldöttgyűlés érvénytelennek nyilvánítása miatt gyakorlatilag április végéig ügyvivő elnökként vezeti tovább az MCSMSZ-t. Önkéntes munka, kényszerből – fogalmazott Solomon.
„Tisztában voltunk azzal, hogy a jelenlegi küldöttgyűlés nem felel meg az alapszabályzat minden betűjének, de mivel a tagok részéről nagyfokú érdektelenséget tapasztalunk, megkockáztattam, hogy inkább azokkal a tagokkal szervezzük meg a gyűlést, akik valamilyen szinten érdeklődnek meg tesznek valamit az ügyért. Kiderült, hogy az utóbbi hetekben, napokban az önszerveződés megélénkült, ennek örvendek is. Az elkövetkező időszakban helyi emberek megkeresik a helyi tagokat, abszolút szabályosan teszünk mindent, hogy a következő küldöttgyűlésen már ne legyenek ilyen problémák.”
Az „új önszervezőkkel” együttműködve fogják elvégezni ezt a tagság-újraépítő munkát – erősítette meg. A két alelnökkel kimennek a helyszínekre, részt vesznek a gyűléseken, a helyiek megszavazzák a küldötteket, jegyzőkönyvet írnak. Az egyedüli kérdéses elem, hogy miből finanszírozzák a kiszállásokat, mert jelenleg „az MCSMSZ-nek egyetlen fityingje sincs”. Bár történtek informálisan különböző felajánlások, mindaddig, amíg ezek nem realizálódnak, bizonytalan a finanszírozás. Solomon úgy gondolja, ezzel a kérdéssel a válságmenedzsernek kell foglalkoznia.