Hogyan csapódott le a MOGYE-határozat ügye a közvéleményben?
szerk. 2012. március 14. 16:45, utolsó frissítés: 16:45Az RMDSZ azt tette, amit az ellenzéke annyira régóta hiányol. Erre most azért szidják őket, mert van sapka a fejükön. A román sajtó pedig egyszerűen nem akarja érteni, miért fontos ez nekünk.
A MOGYE-ügy rendkívül nehéz kommunikációs helyzetbe hozta az RMDSZ ellenzékét. Miután az ellenzéki politikusok bő tíz éve folyamatosan azt vetik az RMDSZ szemére, hogy túlságosan sok kompromisszumot köt azért, hogy a “húsosfazék”mellett maradjon, az utóbbi héten az RMDSZ a MOGYE-ügyet rendező kormányhatározat ügyében olyan keményen lépett fel, mint talán még soha.
Legutóbb a földrajz és történelem magyar oktatása kapcsán merült fel valós lehetőségként, hogy az RMDSZ kilép a kormánykoalícióból. A MOGYE-ügyben az RMDSZ még tovább fokozta a nyomásgyakorlást, parlamenti bojkottal egy napig meghiúsítva a törvényhozási munkát.
Az utóbbi napok politikai kötélhúzását szemlélve kijelenthető, hogy az RMDSZ elment a falig, kormánypártként maximálisan kihasználta zsarolási potenciálját. Azt tette tehát, amit az ellenzéke annyira régóta hiányol, és amire számtalanszor felszólította az RMDSZ-t a napi rendszerességgel kiadott sajtóközleményekben.
Az ellenzék nagyrészt hallgat
Ebben a helyzetben tehát kiemelten érdekes, milyen reakciók érkeznek az ellenzék részéről? Tudomásunk szerint sem Tőkés László EMNT-elnök, sem Toró T. Tibor EMNP-elnök, sem Szász Jenő MPP-elnök, vagy Izsák Balázs Székely Nemzeti Tanács-elnök nem szólalt meg ezügyben.
A Marosszéki Székely Tanács szerint a MOGYE-ügy az RMDSZ kampányfogása. A Krónika szerint egy sajtótájékoztatón Biró Zsolt, az SZNT Marosszéki elnöke kedden kijelentette, hogy az RMDSZ „a választások előtt ébredt rá” arra, hogy baj van a MOGYE magyar tagozatával. A Krónika egyébként szerdán terjedelmes vezető anyagban foglalkozott a témával. Az anyagban egy, RMDSZ ellenzékét képező politikus sem szólal meg.
Az erdély.ma több híranyagban is foglalkozott a MOGYE-üggyel. A parlamenti bojkottról szóló, illetve a MOGYE-n létrehozandó magyar karokról szóló anyaghoz érkezett hozzászólások gyakorlatilag ugyanolyan RMDSZ-ellenesek, mint korábban bármikor.
Facebook-reakciók
A Facebookon Gergely Balázs, az EMNP alelnöke többértelmű sziporkával reagált a MOGYE-hírre: “Az elmúlt hónap megvalósításai alapján Mihai Răzvan Ungureanu miniszterelnök akár azt is kijelentheti, hogy Tőkés Lászlóval és a Boc kabinettel ellentétben az Ungureanu kormány egyelőre nem lép ki az RMDSZ-ből!”
Demeter Szilárd, Tőkés László sajtósa a tüntetésről szóló Krónika-cikket osztotta meg, majd kommentekben többek között kijelentette, hogy “...) várjuk ki a végét. Nemigen láttam még olyant, hogy egy kormányrendeletet társadalmi vitára bocsátottak volna (nem zárom ki, hogy előfordult, de nem ez a logikája: például a felelősségvállalással átnyomott törvények sora éppen arról szól, hogy parlamenti vita, horribile dictu közvita nélkül, erőből kormányzunk)."
Demeter szintén fennakad a nagy kérdésen: az a baj, hogy van sapka, vagy az, hogy nincs? Vagy hogy lehet, hogy nem lesz: "A valószínűsíthető leendő kormányt adó szövetség, az USL laza csuklómozdulattal vissza tudja vonni a kormányhatározatot, volt, nincs, szevasztok. Akkor, persze, lehet ujjal mutogatni a csúnya románokra, fogunk is, ettől még a helyzetet alapvetően az okozta, hogy el van cseszerintve a sokáig laudált felsőoktatási törvény. Magyarán: ez történik akkor, amikor az állami magyar egyetemet multikulturális ködre cseréljük."
"(...) Ma egyébként még nem lett magyar kar a MOGYÉ-n, és ha lesz is, magyar-angol kar lesz (ami nekem egy picit azért alibizésnek tűnik). (...) mondanám szívesen, hogy innen kezdve akkor kőbe lesz vésve a marosvásárhelyi orvosképzés magyar nyelven, de az elmúlt bő két évtized tapasztalatai alapján nem vennék mérget rá" - írja Demeter.
Egyetemet a cigányoknak?
A román hírtelevíziók kedd esti talkshow-iban forró témának számított a MOGYE-ügy, de ez többnyire a már unalomig hangoztatott érvek újraismétlésében merült ki. A meghívottak többsége számára az intézkedés lényege annyiban merült ki, hogy a diákok ezután magyarul tanulhatnak, de az egyetemszervezés, az adminisztratív változások kérdése csak nagyon ritkán merült fel. Sokan arra is rácsodálkoztak, hogy a diákok már most is többnyire magyarul tanulnak az egyetemen, ennek ellenére az érvek között a leggyakrabban elhangzó az volt, hogy a magyarul tanuló diákok nem lesznek képesek kommunikálni a román betegekkel. A legabszurdabb, a helyzet megértésének teljes hiányát mutató kérdést a Romania TV (RTV) egyik meghívottja tette fel, aki azt kérdezte, hogy ugyan nem kellene-e egy romani nyelvű egyetemet is létrehozni a déli megyék valamelyikében, ha már ilyen sok cigány van az országban?
A román sajtó ugyan követte a történéseket, vezető cikkekben tudósított a MOGYE ügyét rendező kormányhatározat elfogadásáról, a dokumentum tartalmáról, azonban a kommentárok tekintetében a véleményformálók többsége hallgat, csupán néhány ismert vezércikk-író szólalt meg a kérdésben. Ennél vehemensebbek a téma kapcsán megjelenő híreket kommentáló, többnyire szélsőjobbos hangokat megütő, gyűlölködő kommentelők, akik többnyire azt nehezményezik, hogy a románok, a román politikusok nem voltak képesek összezárni és a magyar offenzívát erőből kivédeni.
Sorin Roşca Stănescu egy szélesebb kontextusban ír a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem kapcsán közvitára bocsátott kormányhatározat-tervezetről, amelybe az autonómia kérdését és az EMNP-Tőkés-RMDSZ-Budapest témakört is belopja, néhány tárgyi hibát is ejtve közben. Szerinte az RMDSZ pusztán csak szimulál, az autonómia emlegetése pedig puszta szólam, a MOGYE ügye pedig az etnikai kártya, amit azért húzott elő, mert érzi az EMNP és az MPP szorítását, és szavazókat akar elhódítani a két magyar párttól.
Talán a legmérsékeltebb, ugyanakkor a Roşca Stănescu véleményével összhangban levő kommentár Mihai Goţiu kolozsvári újságírótól, a Vox Publica véleményblog szerzőjétől származik. Szerinte is szemfényvesztés a „MOGYE-ügy”.
„A Kelemen Hunor, és az Ungureanu-kormány főszereplésével készült, a MOGYE-ügyről szóló filmet már láttam párszor. A legutóbbi két produkció 2008-ban és 2009-ben, más szereposztában készült, Markó Béla és Traian Băsescu főszereplésével, a díszlet is különbözött valamelyest. Akkoriban Băsescu az autonómia ügyében kezdte ki a magyarokat, Markó Béla pedig hatásosan kivédte a támadásokat. A cél akkoriban is, mint ahogy ma is, a szélsőséges román és magyar szavazók mozgósítása. A cél elérését, vagyis a választások megnyerését követően az „ellenségek” kezet ráztak, és szövetségre léptek – írja a Vox Publicán Mihai Goţiu.
Cristian Tudor Popescu, a Gândul szerzője kijelenti, nem érdekli, hogy az RMDSZ miért küszködött a magyar tagozat létrehozásáért, azonban a PDL számára világossá szeretné tenni: azzal, hogy eleget tesz az RMDSZ követelésének, azért, hogy kormányon maradjon,
a románokat alázza meg saját országukban.
Véleménye szerint a téma kapcsán az a legidegesítőbb, hogy mind a kormány, mind az RMDSZ úgy tesz, mintha az oktatásról, és az iskoláról lenne szó, noha korántsem ez a helyzet. Szerinte a magyar tagozat megalapításának semmi köze az egészségügyi oktatáshoz, ugyanis mit kezdhetne egy végzős azzal, hogy ismeri a magyar nyelvű szakkifejezéseket? Ezt nem költői kérdésnek szánta az újságíró, mert kifejti: véleménye szerint arra jó, hogy egy zárt körű, etnikai kritériumok alapján kialakuló hálózatot hozzanak létre, és mindezt „a román állam pénzén”. „A közélet minden olyan szegmense, amelyből kizárják az "oláhokat" - jobb híján nyelvi korlátokkal - egyfajta helyettesítője azoknak a területi határoknak, amelyekről a magyar szélsőségesek álmodnak; emlékeztetője a magyar nyelv Osztrák-Magyar Monarchiabeli dominanciájának, amikor nem volt képes boldogulni a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, az oktatásban az, aki nem tudott magyarul - függetlenül attól, hogy román, szlovák, szlovén, ukrán, szerb vagy zsidó volt az illető” - írja a Gândul publicistája.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!
ItthonRSS
Az oltáskampány második szakaszában immunizálják a hajléktalanokat és a fogyatékossággal élőket is
Ivan Patzaichin segít az USR-PLUS-nak megtalálni a Duna-delta rezervátumának kormányzóját
A tanároknak még a fele sem szeretné beoltatni magát
A háziorvosokon keresztül győznék meg az időseket és krónikus betegeket, hogy jelentkezzenek az oltásra
