2020. október 27. keddSzabina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Első hónapban az anya és az apa is a csecsemő mellett lehetne

Kertész Melinda kérdezett:Kertész Melinda 2012. április 12. 19:13, utolsó frissítés: 19:13

Mivel óriási társadalmi vitát váltott ki a gyes-törvény azon rendelkezése, hogy az apák is töltsenek el egy hónapot a csecsemővel, a családsegítő civil szervezetek az RMDSZ-szel közösen gondolkodtak megoldáson.


A gyesre vonatkozó törvény kapcsán tartott nyilvános konzultációt múlt héten az RMDSZ, amelyre a családsegítő civil szervezetek képviselőit is meghívta. A konzultáció során olyan javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek javítanák a jelenleg érvényben levő gyes-törvényt. Összesen hat javaslat született, amelyet hamarosan törvénymódosító javaslatként az RMDSZ benyújt a képviselőházban. A javaslatok megfogalmazásának hátteréről Tonk Gabriella programfelelőssel beszélgettünk.

Tonk Gabriella: - Az RMDSZ a tavaly ősszel indított el egy családtámogató, gyermekvállalást serkentő programot. Ennek a keretébe tartozik a gyes törvény módosítása is. Ezen kívül pedig februárban tudatosult az emberekben, hogy a 111-es sürgősségi kormányrendeletbe foglalt uniós direktíva szerint a március elseje után született gyerekek esetében a gyesen levő szülőt egy hónapig a másik szülő váltja. Ez a módosítás képezte tulajdonképpen a civil szervezetekkel történő egyeztetés kiindulópontját: hatalmas vitát váltott ki ugyanis, hogy ez a rendelkezés jó-e, eléri-e a célját, és hogy lehet-e Romániában alkalmazni. A kolozsvári Életfa Egyesület keresett meg a rendelet kapcsán, illetve a GYES-törvény más problémáit is jelezték. Az Életfa Egyesület keretében működő Kismama Klubbal konzultálva jutottunk el a hat ponthoz.

Közben más civil szervezeteket - a Caritast és a Csíki Anyák Egyesületét - is felkértem, hogy a már megfogalmazott javaslatokat nézzék át és tegyenek ők is javaslatokat, fejtsék ki véleményüket. A javaslataikat április 13-ig nyújthatják be, ekkor kerül sor a végleges módosító javaslat kidolgozására.


Hogyan jutottak arra a következtetésre, hogy a jelenlegi kettő mellett létezzen egy olyan lehetőség is, mely szerint az utolsó két ledolgozott év átlagfizetésének a 75%-át kaphassa meg a gyes alatt a szülő?


- 2010-ben vezették be a jelenleg is érvényben levő két variáns lehetőségét, azelőtt két év volt mindenkinek a GYES, ami az egy éves jövedelem átlagának a 80%-át tette ki, de az összeg nem lehetett több, mint 3400 lej. A költségvetési megszorítások miatt lecsökkent az összeg, illetve azért, mert a törvényhozók úgy gondolták, hogy visszaélések történtek, és a gyes előtt álló szülő a munkáltatóval egyéni megállapodás alapján nagyobb jövedelmet irat be papíron.

Ezt a visszaélést kiszűrendő módosították a törvényt úgy, hogy a gyes 75%-os, egy vagy két éves legyen, magas vagy alacsony plafonnal. Ennek a motivációnak az alapján, mely szerint visszaélések történnek, mi azt mondtuk, hogy legyen egy harmadik választási lehetőség, amikor a szülő két évre mehet gyesre, viszont a 75%-os magas plafonú gyest az utolsó két év átlagából számolják ki a visszaélések elkerülése végett, tehát azért, hogy ne legyen arra lehetőség, hogy az utolsó pillanatban megnöveljék papíron az alkalmazottak jövedelmét.


Miért döntöttek amellett a civil szervezetek, hogy a gyes alatt a második gyerek születése, illetve ikerszülés esetén 30%-kal nőjön a támogatás?

- Ha a gyes periódusa alatt két gyermek születik, vagy ikerszülés esetén a második gyerek a jelenlegi törvény szerint 1,2 ISR-t kap, ami 600 lej. Mi azt mondtuk, hogy legyen ez az összeg 30%, de nem kevesebb, mint 1,2 ISR (Indicatorul Social de Referinţă - a Társadalmi Viszonyítási Mutató), hogy senki se veszítsen, hiszen ez inkább a magas jövedelemmel rendelkező szülőket érinti kedvezően.

Ha az alapelvekhez térünk vissza, a gyermeknevelési szabadság alatt nyújtott támogatás azt jelenti, hogy az állam elismeri a többletkiadásokat és a család életében bekövetkező életszínvonal-csökkenést a gyerek születésével. Ez az intézkedés, amely 30%-kal, de nem kevesebb, mint 1,2 ISR-vel növeli meg a gyes összegét éppen ezt az életszínvonal-csökkenést próbálja kompenzálni, tehát figyelembe veszi azt, hogy két gyerek nagyobb költséggel jár a család számára.


A módosításokat javaslók hogyan képzelték el a gyes és a munkavállalás között jelenleg fennálló összeférhetetlenség feloldását?


- A nők munkaerőpiaci biztonságos integrációja a gyermekvállalás egyik serkentője. A kutatások azt mutatják, hogy azokban az országokban, ahol magas arányú a nők foglalkoztatottsága, ott a gyermekvállalási kedv is magasabb.
A jelenlegi törvények nem teszik lehetővé azt, hogy a gyes ideje alatt az anyák részmunkát vállaljanak, ezért kiesnek a szakmájukból, eltávolodnak a munkaerőpiacról. Mások nem engedhetik meg maguknak, hogy hosszú időre gyesre menjenek, vagy nem akarják éppen egy-két évre megszakítani a munkát. Ezeknek az anyáknak meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy részmunkaidővel dolgozhassanak. Javaslatunk szerint a gyes és a munkavállalás között jelenleg fennálló összeférhetetlenséget fel kellene oldani - természetesen bizonyos szabályzások mentén.

Például a részmunkaidőt vállaló szülő csak abban az esetben kaphatna gyest is, ha a tevékenysége fizetésben kifejezve nem éri el ugyanazt a szintet, mint a gyermek születése előtt. Eredetileg munkaidőben akartuk ezt mérni – tehát úgy képzeltük el, hogy a szülő nem teljes munkaidővel, hanem 25, 50 vagy 75%-os részmunkaidővel megy vissza dolgozni. Viszont most már egyre több személy tevékenykedik független munkavállalóként: például engedéllyel rendelkező magánszemélyként (PFA) dolgoznak, vagy szerzői jogdíjas szerződés alapján jutnak jövedelemhez.

Az ilyen tevékenységet pedig nem munkaidőben mérik, hanem a munkavállaló év végén, az évi jövedelme függvényében adózik. Tehát nem dolgozhattunk ki egy olyan javaslatot, amely csak azokra a szülőkre érvényes, akik munkaszerződéssel dolgoznak, hiszen diszkriminatív lett volna a PFA-s munkavállalókkal szemben.

Így, ha a szülő jövedelme meghaladja a gyes összegét, akkor elveszíti azt, mivel ebben az esetben elmondható az, hogy teljes munkaidőben dolgozik, azaz nem a gyerekkel foglalkozik, ezt a feladatot másvalaki látja el.

Március elsejétől gyakorlatilag az a szülő, aki nem megy gyesre, köteles egy hónapot a gyerekkel tölteni, Romániában pedig többnyire az apa lesz ez a szülő. A rendelkezés fogadtatása nem volt pozitív, sokan arra hivatkoztak, hogy az apa gyakran nem szakíthatja meg a munkáját egy teljes hónapra, hiszen esetenként a munkája, más esetben a munkáltatója nem teszi lehetővé ezt. A rendelkezés szerint ugyanakkor arra az egy hónapos időszakra, amikor az apa gyesre megy, az anyának vissza kell mennie dolgozni. A munkáltató azonban nem biztos, hogy vissza tudja fogadni a munkahelyére az anyát, főleg akkor nem, ha valakit alkalmazott helyette a gyes lejártáig. A civil szervezetekkel folytatott konzultáció során felmerült-e egy olyan javaslat, amely ezt a vitatott rendelkezést a gyakorlatban megvalósíthatóvá tehetné?

- Mivel ez egy európai irányelv, abból kell kiindulni, hogy ezt alkalmazni kell. Vannak országok, ahol a szülők nagyjából fele-fele arányban osztják meg a gyermeknevelési szabadságot, de nálunk ennek nincs hagyománya. Ezért is keltett ilyen nagy vitát ennek az irányelvnek a törvénybe foglalása.

A jelenlegi törvény értelmében ez az egy hónap a szülési szabadság lejárta után, tehát a gyerek születésétől számított 42. nap után vehető ki. Mivel a családok életében az első hónap különösen nehéz, azt javasoljuk, hogy ez az egy hónap a gyermek születését követően rögtön kivehető legyen. Az első hónapban az apák amúgy is többet hiányoznak a munkahelyükről, hiszen jogosultak öt nap szabadságra a munkatörvénykönyv előírásai szerint. Ha a javaslatunkat elfogadják, egy kis jövedelemkieséssel – hiszen az apa is csak a fizetése 75%-át kapná meg – mind a két szülő otthon maradhat az első hónapban a gyerekkel.

A javaslatunkat úgy fogalmaztuk meg, hogy a családok minél szabadabban dönthessenek arról, hogy mikor veszik igénybe ezt az egy hónapot. A másik javaslatunk szerint a gyermek nyolc éves koráig bármikor kivehetővé kellene tenni ezt az egy hónapot, tehát bármikor, amikor a szülő a munkáltatójával meg tud egyezni, vagy amikor a családnak ez megfelel.


A módosítás kapcsán az egyeztetési folyamat mikor zárul le, és mikor konkretizálódik egy törvénymódosító javaslatban?

- Ez a módosítás azért időszerű, mert tavaly decemberben a munkaügyi minisztérium kiadott egy sürgősségi kormányrendeletet, amit a parlamentnek jóvá kell hagynia. A kormányhatározatot április 2-án hallgatólagosan elfogadta a szenátus, a képviselőház a döntő fórum: valamikor április folyamán kerül a dokumentum a szakbizottságokba, a munkaügyi bizottságban Kerekes Károly képviselő úr fogja benyújtani módosításképpen a javaslatainkat.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS