2020. szeptember 19. szombatVilhelmina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Nem lepik el Európát: jelentés a romániai romák helyzetéről

2012. május 25. 16:49, utolsó frissítés: 2012. május 29. 10:39

Nincsen pénz iskolára, de végzettség nélkül munkát kapni szinte lehetetlen – vázolja a Soros Alapítvány azt az ördögi kört, melyben a romák vergődnek.


Rendkívül alacsony foglalkoztatottság, nagyarányú analfabetizmus és gyakori egészségi panaszok: ez jellemzi 2011-ben a hazai roma közösséget. A Soros Alapítvány által kezdeményezett felmérésből az is kiderül, hogy a romák jóval ritkábban utaznak külföldre és ott sokkal kevesebbet tartózkodnak, mint azt a híradások alapján gondolnánk.


Tízből egy romának van állandó munkahelye

A kilencvenes évek elejének gyenge foglalkoztatottsági mutatói napjainkban is fennállnak: a romák alig harmada (35,5 százalék) dolgozik. A munkanélküliség a 25-34 éves fiatalok körében még a roma átlagnál is nagyobb: 42 százalékuk munkanélküli, 20 százalékuk inaktív. Ehhez képest a teljes népesség szintjén jelenleg a foglalkoztatottság 58 százalékos, a munkanélküliség pedig 7,6 százalék.

A felmérés módszertanának köszönhetően valószínűsíteni lehet, hogy a romák foglalkoztatottsága még ennél is kisebb. A kérdezőbiztosok ugyanis tágan értelmezték a munka fogalmát – azt is dolgozónak tüntették fel, aki a lekérdezés előtti héten akár csak egy órán keresztül dolgozott.



Erre utal az is, hogy az utóbbi két évben állandó munkahellyel rendelkező romák száma alig 10 százalék. A felmérésben részt vevők fele (51,5 százalék) állítja azt, hogy az utóbbi két évben egyáltalán nem dolgozott.


Időszakos munkából tengődnek

Kiderült, a dolgozók nagy része (38 százalék) szakképzetlen munkásként keresi kenyerét. 32 százalékuk szakképzett munkát (munkás, eladó) végez, 9 százalékuk mezőgazdaságban dolgozik, további 13 százalék pedig hagyományos roma mesterségeket űz. A szakképzett munkások között inkább a férfiakat, a hagyományos mesterségekből élők között inkább nőket találni.

A megkérdezettek fele egyéni munkavállalónak tartja magát, és általában (90 százalék) munkaszerződés nélkül dolgozik. Sokan időszakos munkából tartják fenn magukat, mivel nem tudnak stabil, legális munkahelyet találni.

Csak korlátozottan igaz, hogy a romák nem akarnak dolgozni: a nem dolgozók több mint fele (56 százalék) dolgozni szeretne. Ezek közül 23 százalék keresett is munkát a múltban. Legfőképp személyes kapcsolathálókon (barátok, rokonság) keresnek munkát, de népszerű a munkáltatók direkt megkeresése is. Alig 1 százalék tett lépéseket valamilyen saját vállalkozás beindítására.


A '90-es években felnőttek harmada analfabéta

10 roma gyerek közül ketten nem járnak iskolába. A leggyakrabban elhangzó kifogás az anyagiak hiánya. A 16 évnél idősebbek negyede (25 százalék) nem tud írni-olvasni – a nők körében az analfabetizmus 10 százalékkal gyakoribb, mint a férfiak esetében.

A 25-34 éves korcsoport körében a legnagyobb az analfabetizmus (29 százalék), utánuk a 35-44 éves korcsoport következik (23 százalék). A 8 osztályos végzettséggel sem rendelkezők aránya 49 százalék – ehhez képest országos szinten ez az arány 27 százalék.

Az iskolázottság hiánya, illetve az analfabetizmus hatalmas probléma, azért, mert az írni-olvasni nem tudó személyek egészen kis eséllyel találnak munkát. Márpedig a felmérésből kiderül, épp a munkaképes életkorúak között sok az analfabéta.


Rossz egészségi állapot

A megkérdezettek negyede (24 százalék) tartja saját egészségi állapotát nagyon rossznak, további 16 százalék panaszkodik kisebb-nagyobb betegségekre. Túlnyomó többségük (70 százalék) vallotta azt, hogy az utóbbi fél évben ő maga vagy egy hozzátartozója egészségügyi ellátásra szorult.

A romák mintegy felének van egészségügyi biztosítása: a nők 55, a férfiak 45 százalékának van egészségügyi biztosítása, vagy pedig jogosult az ingyenes egészségügyi ellátásra. A romák több mint fele (54 százalék) szerint diszkriminálják őket a közegészségügyi intézményekben.


Vidéken toleránsabbak a romákkal

A megkérdezettek 62 százaléka nem érzett diszkriminációt a tavalyi év folyamán; harmaduk panaszkodott arra, hogy volt olyan helyzet, amikor megkülönböztetés áldozata volt. A nők közül többen panaszkodtak diszkriminációra, mint a férfiak közül.

A városon élő romák harmada (32 százalék) tartja azt, hogy a roma közösséget jobban diszkriminálják, mint 10 évvel ezelőtt. Ezzel az állítással a vidéken élőknek csak 23 százaléka ért egyet. Ennek oka az lehet, hogy vidéken a kis helyi közösségek toleránsabbak a romákkal. Ugyanakkor ezek a közösségek elszigeteltebbek, tehát kevesebb lehetőség nyílik a másság megtapasztalására.

A romák az egészségügyi intézményekben és a szociális intézmények alkalmazottai között tapasztalják meg leggyakrabban a megkülönböztetett bánásmódot. Álláskeresés közben, állásinterjúkon szintén nagyon gyakran szembesülnek diszkriminatív bánásmóddal. Sőt, a megkérdezettek 23 százaléka szerint a megyei munkaerő-elosztó ügynökségek hivatalnokai is diszkriminálják őket.


Valóban ellepik Európát?

Kiderült, a romák csak Románia EU-csatlakozása után kezdtek el nagyobb számban külföldre utazni. A megkérdezett személyek 15 százaléka számolt be külföldi utazásról 2007 után. Ugyanakkor a romák 75 százaléka a mai napig nem járt külföldön.

A külföldre utazó romák gyakran teszik meg az utat, rövid ideig tartózkodva más EU-tagországban. A külföldre utazók háromnegyede 6 hónap után tért haza, többségük pedig kevesebb mint 3 hónapig tartózkodott külföldön. A migráció célja szinte minden esetben a munkavállalás.

Az úticélok leginkább Spanyolország és Olaszország, illetve Franciaország, Németország és Magyarország. A felmérés készítői hangsúlyozzák, semmiképpen nem lehet az uniós tagországok közötti szabad vándorlásról beszélni. A jövőbeni terveikről megkérdezett romák rendszerint egy jól meghatározott úticéllal hagynák el Romániát.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS