Az összehangolt tervezést hiányolja az EB a romániai romastratégiából
háttér 2012. május 30. 13:14, utolsó frissítés: 13:14A legtöbb tagállam stratégiája nem alkalmaz integrált megközelítést. Romániában figyelni kéne a mélyszegénység-gócokra, konzultálni a romákkal, javasolják.
Az Európai Bizottság május 21-én publikálta a tagállamok romastratégiáinak kiértékelőjét. Mind a 27 EU-s országtól az volt az elvárás, hogy a területükön élő roma populáció méretétől, illetve sajátos kiindulópontjaiktól függően dolgozzanak ki egy stratégiát, vagy fejlesszék tovább a meglévőt.
A kiértékelésben a Bizottság a stratégiákban szereplő adatokra támaszkodott, és az európai roma keretstratégiában meghatározott négy kulcsterületet – oktatás, egészségügy, lakhatás, foglalkoztatás – érintő, országosan tervezett intézkedéseket elemezte.
Az európai keretstratégia célja, hogy a projektközpontú, egymástól független beavatkozások helyett egyfajta átfogó stratégiai szemléletet szorgalmazzon, amely a négy kulcsterület mindegyikével integráltan és összehangoltan foglalkozik. Ezt a stratégiai szemléletet kérték számon a beküldött dokumentumok készítőin is. Az értékelők figyeltek arra, az európai keretstratégiában specifikált strukturális követelményeket – az összes érintett résztvevő bevonása, egy szilárd alapokon álló monitoring rendszer megalkotása, egy országos kapcsolattartással foglalkozó intézmény/országos kapcsolattartó (national contact point) létrehozása, az alapvető jogok védelmének biztosítása – az országos stratégia megalkotói figyelembe vették-e. Vizsgálták azt is, az ország hogyan használná az EU-s alapokat e célból; a kirendelt források elégségesek-e, hogy hatékony és fenntartható legyen a stratégia megvalósítása.
Egy-egy országról összefoglaló gyorsjelentés készült, amely a legfontosabb tervezett intézkedéseket és a Bizottság által beazonosított hiányosságokat is tartalmazza.
A romániai stratégia hiányosságai
Románia esetében a Bizottság megjegyzi, míg az Európai Tanács több mint 1,8 millióra becsüli a romák számát az országban, a stratégiában 730-970 ezer főről esik szó. A román kormány december 16-án küldte el a Bizottságnak az országos stratégiát.
A Bizottság nehezményezi, hogy a helyi és regionális hatóságokkal csak korlátozottan került sor párbeszédre a stratégia és a cselekvési terv kidolgozásakor; a civil társadalommal csupán formálisan konzultáltak. Viszont külön figyeltek a gyerekek helyzetére, illetve a diszkrimináció jelenségének tudatosítására a lakosságban. A romániai romastratégia utal ugyan EU-s alapok felhasználásának szándékára (a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapokból), ám nem említ konkrét összegeket.
A romániai romastratégia talán legnagyobb hiányossága az integrált megközelítés elmulasztása. A Bizottság szerint úgy lehetne javítani rajta, ha a prioritásokat tisztázzák, az általános és specifikus célok között kapcsolatot teremtenek, konkrét cselekvési irányt és időszerű intézkedéseket javasolnak, továbbá részletesen kidolgozzák és leírják az egyértelműsített célokat, felelősségeket, a hozzájuk rendelt költségvetési tételeket, a megbízható megfigyelési és kiértékelési rendszert.
Mivel a strukturális alapoknak nagy szerep jut a beazonosított prioritásokra fókuszáló projektek támogatásában, Románia számára nagyon fontos kell legyen abszorpciós képességének jelentős növelése – hangsúlyozza a jelentés. A stratégia továbbfejlesztése céljából ajánlják, a gyakorlatba ültetési és monitorizálási szakaszban a kormány szorosan működjön együtt a regionális és helyi hatóságokkal, valamint a roma civil szervezetekkel.
Oktatás: nincsenek egyértelmű célok
A pozitív elemek közé sorolják a roma gyerekek iskola előtti oktatásban való részvételének bátorítását, az iskolai mediátorok képzését, a romani nyelvet tanító tanárok kiképzését és alkalmazását célzó rendelkezéseket; a középiskolában és egyetemi oktatásban a roma diákoknak fenntartott helyeket; a roma tanfelügyelők hálózatának kialakítását; az iskolai szegregáció elleni határozott intézkedéseket.
Ám sajnálatos, hogy a stratégiában nem biztosított az alapszintű iskolai oktatás minden roma gyermek számára – szól a bírálat. A stratégia nem azonosít be egyértelmű célokat a romák oktatásának eredményei tekintetében, és nem alapoz megfelelő adatokra.
Szükséges lenne a roma gyerekeket megcélzó programokat kapcsolni az általánosan a hátrányos helyzetű csoportoknak címzett programokhoz, valamint összehangolni a oktatási infrastruktúra általános fejlesztésének terveivel. Támogatni kéne a képzett oktatási mediátorok munkaerőpiaci elhelyezkedését.
Foglalkoztatás: külön kéne figyelni a vidékiekre
Pozitív elem, hogy 60 ezerrel növelnék a foglalkoztatott romák számát, 25 ezerrel a foglalkoztatott roma nők számát; bátorítanák a romákat vállalkozások indítására, mezőgazdasági tevékenységre, illetve hagyományos termékek előállítására; ösztönöznék az infrastrukturális beruházásokat, a roma munkavállalók alkalmazását, kedvezményes kölcsönöket.
Ám a cél nem mérhető össze a munkanélküliség mértékével. Több figyelmet kellene fordítani a munkanélküliség csökkentésére (különösen a nők és fiatalok esetében); a roma népesség képzettségének fejlesztésére; a feketemunka „kifehérítésére”; a rövid távú helyett a hosszú távú munkavállalás bátorítására. Specifikusan figyelni kellene a vidéki települések problémáira, a hátrányos helyzetű kisrégiókra, a szegregált negyedekre, településrészekre. Fel kellene vetni a munkahelyteremtés lehetőségeit vidéken is, és más ágazatokban, nemcsak a mezőgazdaságban.
Egészségügy: többet kellene tenni, többekért
A romániai stratégia beazonosítja a legfontosabb kihívásokat: az egészségügyi személyzet hiánya a vidéki településeken, illetve a romák egészségi biztosításának hiánya. Növelni akarják a romák hozzáférését az egészségügyi közszolgáltatásokhoz, és növelnék az egészségügyi mediátorok számát. Pozitív elem az is, hogy tuberkulózis-megelőzési, illetve a gyerekek beoltását célzó kampányokat szerveznének a roma közösségekben.
A javasolt intézkedések üdvözlendők, ám méretükben és hatályukban is elégtelenek – szögezi le a jelentés.
>> Részletes elemzésünk a romániai romastratégia egészségügyre vonatkozó elemeiről >>
>> Romastratégia: kényszer-házifeladat Romániának? >>
Sokkal hatékonyabban kellene fellépni a romák egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésének növelése érdekében, és a biztosítással rendelkezők számát is emelni kellene. Határidőket, célokat, mutatókat és költségvetési eszközöket kellene meghatározni.
Lakhatás: azonosítsák be a mélyszegénység-gócokat
A tervezett intézkedések – szociálislakás-építés, szociális lakások romáknak, vagy 10 ezer km-nyi helyi és regionális út fejlesztése – üdvözlendők ugyan, a stratégia mégsem nyúl megfelelően a szociális lakáshoz való hozzáférés kérdéséhez. Itt is a hatékony gyakorlatba ültetést lehetővé tévő részletes határidőket, célokat, mutatókat és költségvetési eszközöket hiányolja a Bizottság.
Javítana a stratégián, ha beazonosítanák a mélyszegénységben élő közösségeket, és egyedi intézkedéscsomagokat dolgoznának ki a különböző helyzetek figyelembe vételével.
Összegzés: általános feladatok
Az Európai Bizottság policykat javasolt tehát a kiértékelőkben, amelyeket az érintett tagállamoknak figyelembe kell venniük. Főként a jelentős roma populációval rendelkező tagállamok számára elengedhetetlen, hogy rendszeres párbeszédet folytassanak a Bizottsággal és az érintett felekkel; biztosítsák, hogy a romastratégia és akcióterv koherens legyen az EU törvényeivel és közpolitikáival, valamint a saját jelenlegi helyzetükkel, beleértve a fontosabb közpolitikáikat és közszféra-reformjaikat; figyelembe kell venniük a gazdasági válság hatásait is; biztosítaniuk kell a saját és európai források hatékony felhasználását; a stratégia konkrét gyakorlatba ültetését népszerűsítsék és figyelemmel kövessék – áll a jelentésben.
A tagállamoknak biztosítaniuk kell azt is, hogy a stratégia megvalósítása koherens a regionális és helyi tervekkel. A helyi hatóságok nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy változás következzen be, és teljes mértékben be kell vonni őket, amikor a stratégiát átnézik és gyakorlatba ültetik. A Bizottság továbbra is bátorítja a tapasztalatcserét és networkingot a regionális és helyi hatóságok közt.
Be kell vonni a civileket és magukat a romákat
A civil társadalmat és elsősorban a roma szervezeteket nem szabad a változás passzív befogadóiként kezelni, hanem aktív szerepet kell biztosítani nekik – hívja fel a tagállamok figyelmét az Európai Bizottság. E szervezeteknek kritikus szerepük van a roma emberek bevonásában, és a többség és kisebbség közti bizalom erősítésében.
A tagállamoknak kötelességük biztosítani a civil társadalom részvételét a saját romastratégiájuk újraértékelése, gyakorlatba ültetése és monitorizálása folyamatában – szögezi le az EB-jelentés.
A költségvetésnél is kötelező tétel
A Bizottság elvárja, hogy a tagállamok elegendő pénzt szánjanak a romastratégia megvalósítására. A 2014-2020-ös költségvetési időszak tervezésénél, a strukturális és vidékfejlesztési alapok elosztásánál figyelembe veszik a tagállamok e téren előirányzott projektjeit.
A Bizottság által javasolt kohéziós keret-közpolitika (Cohesion Policy Framework) tartalmaz egy minimum-juttatást a társadalmi befogadás előmozdítására és a szegénység visszaszorítására; emellett hozzáférhetőbbé teszi a pénzalapokat, és prioritássá emeli a marginalizált közösségek integrációját célzó befektetések támogatását, ám feltételül támasztja az európai keretstratégiákkal összhangban lévő országos stratégiák meglétét.
Az országos reformprogramokat (National Reform Programmes) az Európai Szemeszter keretében tüzetesen megvizsgálják abból a szempontból is, hogy összhangban vannak-e az országos romastratégiákkal – figyelmeztet az Európai Bizottság.
Az Európai Szemeszter egy 2011-ben bevezetett, a gazdasági és pénzügyi politikák közös, uniós szintű tervezésének és koordinációjának eszköze; lényege, hogy a tagállamok konvergenciaprogramját, országos reformprogramját és költségvetési tervezetét a Bizottság minden év első felében – idén május 30. a határidő – kiértékeli, és esetleges módosításokat javasol. Az ún. CSR-ekre (Country Specific Recommandations) az Európai Tanácsnak is rá kell bólintania.
Az elkövetkező években a tagállamoktól a Bizottság elvárja, hogy szisztematikusan, minden évben megfelelően foglalkozzanak a romák társadalmi befogadásával az országos reformprogramjaikban. Az EU Alapjogi Ügynöksége uniós felmérést végez és szorosan együttműködik a tagállamokkal, hogy segítsen megalapozott országos monitoring rendszerek kidolgozásában.
A Bizottság továbbra is támogatja a tagállamok mobilizációs kapacitását, létrehozza a tagállamok nemzeti kapcsolattartóinak hálózatát, amelyen belül tájékoztatják egymást az országos intézkedések eredményeiről, megoszthatják a jó gyakorlatokat, és kölcsönösen ellenőrizhetik egymás stratégiái gyakorlatba ültetését. A Romák Befogadásának Európai Platformja továbbra is fóruma lesz minden érdekelt félnek, hogy eszmecserét folytasson a felmerülő kérdésekről.
A Bizottság évente kiértékeli a tagállamok romastratégiáit, jelentést tesz róluk az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak.
A tagállamoknak garantálniuk kell a diszkriminációellenes törvénykezés hatékony alkalmazását határaikon belül. Az EU faji egyenlőségi direktívájának alkalmazásáról készülő 2013-as jelentésben a Bizottság kiemelt figyelmet szentel a romák integrációjával kapcsolatos jogelemeknek.
>> Romastratégia-kiértékelés >>
A romák helyzete 11 uniós tagállamban
Az EU alapjogi ügynöksége (FRA) és az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP), a Világbank és az Európai Bizottság felmérést készített 11 tagállamban – Franciaországban, Olaszországban, Portugáliában, Bulgáriában, a Cseh Köztársaságban, Görögországban, Spanyolországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában – a romák és a közelükben élő nem romák életkörülményeiről és hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos tapasztalatairól:
"Az ördög a részletekben rejlik"
Az Európai Bizottság általános értékelését Strasbourgban sajtótájékoztatón ismertetve Viviane Reding alapjogi biztos azt hangoztatta, hogy a tagállamoknak "konkrétabb intézkedések, határozott célok, elkülönített finanszírozás, illetve megbízható nyomon követés és értékelés révén fokozniuk kell erőfeszítéseiket".
"Az ördög a részletekben rejtőzik" – figyelmeztetett Reding. Kiemelte: vannak olyan országok – Románia és Bulgária – ahol a munkaerőpiacra belépő fiatalok egyötöde roma, és ezek az államok egyszerűen nem engedhetik meg maguknak, hogy ezek a fiatalok elvesszenek. Ugyanakkor üdvözölte, hogy minden tagállam eleget tett a kötelességének, és elkészültek a stratégiák, amelyeket azonban tovább kell fejleszteni és gyakorlatba ültetni. Optimista vagyok, mert minden tagállam bekapcsolódott, ez egy kezdőpont, nézzük meg, egy év múlva hogyan értékelhetjük a fejleményeket – mondta. Újságírói kérdésre Románia kapcsán az egészségügyi mediátorokat és a roma nyelvtanárokat említette jó gyakorlatként, ugyanakkor hangsúlyozta, az országnak hatalmas erőfeszítéseket kell még tennie e területen.
A társadalmi befogadásért is felelős Andor László biztos egyebek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a roma közösségek előtt álló kihívások tagállamonként nagyon eltérőek. Sajnos, csak kevés tagállam stratégiája fókuszál integrált módon a négy kulcsterületre – mondta.
>> A sajtótájékoztató videófelvétele megtekinthető itt >>
A tájékoztatón jelen volt Járóka Lívia (Fidesz), az Európai Parlament egyetlen roma képviselője is, aki bejelentette, hogy az EP már dolgozik a témára vonatkozó következő jelentésen. Hangoztatta annak fontosságát is, hogy a romákat bevonják a programok végrehajtásába és az ellenőrzésébe. Aláhúzta, hogy miközben elsősorban gazdasági tervekről van szó, továbbra is szükség van a diszkrimináció elleni fellépés külön hangsúlyozására.
Járóka szerint meg kell találni a legjobb projekteket, amelyek valódi hatást érnek el a közösségek életében, és azokat támogatni, és jó gyakorlatként népszerűsíteni.
Magyarország azon 12 tagállam közé tartozik, amelyek rendelkeznek világosan megjelölt – tagállami vagy uniós forrásból – elkülönített költségvetéssel, és konkrét összegeket állapítottak meg a romaintegrációs politikai intézkedések céljára – írja az MTI.
Reding úgy fogalmazott, hogy "a papíron kidolgozott stratégiák messze nem elegendőek", és "a tagállamok politikájában olyan kézzelfogható eredményeknek kell megjelennie, amelyekkel javul az Európában élő 10–12 millió roma élete". Utalt Reding az EU Alapjogi Ügynökségének jelentésére is, amelynek eredményeiről úgy vélte: fel kell rázniuk az unióban az illetékeseket. A felmérés szerint a romák átlagosan rosszabb körülmények között élnek, mint a közvetlen környezetükben élő nem romák, és továbbra is hátrányos megkülönböztetés sújtja őket.
Járóka Lívia a sajtótájékoztatón azt is kiemelte: biztosítani kell, hogy a romaintegrációban érintett civil szervezetek politikai és gazdasági szempontból függetlenül működhessenek, profi csapattal dolgozzanak, és hatékonyan költhessék el a rendelkezésükre bocsátott forrásokat. Hangoztatta annak fontosságát, hogy EU-n kívüli országok, mindenekelőtt a balkáni államok is bekapcsolódjanak az európai stratégiába. Az Európai Parlament is ellenőrzi az országos stratégiák végrehajtását – szögezte le a magyar képviselő.