Még mindig nem az emberi jogok betartásának példaképe Románia
Kertész Melinda 2012. június 01. 13:01, utolsó frissítés: 15:12Hátrányosan megkülönböztetik a nőket, romákat, fogyatékkal élőket; az ortodox egyház fittyet hány a törvényre; a rendőrség úgy gondolja, saját belátása szerint pofozkodhat: az amerikai külügy emberjogi jelentése.
Szexuális kizsákmányolás, munka céljából elkövetett emberkereskedelem, kényszerített kéregetés, a romák társadalmi szintű diszkriminációja, az országvezetés legfelsőbb szintjéig terjedő korrupció – nem egy harmadik világbeli államban, hanem 2011 Romániájában előforduló esetek ezek, amelyekre az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma hívja fel a figyelmet múlt héten kibocsátott, emberi jogokra vonatkozó országjelentésében. Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma által összeállított országjelentést szemlézzük.
>> Az országjelentés itt érhető el >>
Tavaly több jelentés is született arról, hogy a rendőrség és a csendőrség rosszul bánt és bántalmazott romákat és elítélteket. Az igazságszolgáltatás részrehajlónak bizonyult, de az is előfordult, hogy politikai befolyás alatt állt. A börtönbeli körülmények továbbra sem tettek eleget a követelményeknek. A restitúció nagyon lassan haladt és a kormány nem hatott oda, hogy a görög-katolikus egyház visszakapja a kommunizmus éveiben a karhatalom által elkobzott tulajdonát.
Folyamatos jelentések láttak napvilágot a nők diszkriminációjáról, az ellenük és a gyerekek ellen elkövetett erőszakról. Nyomtatásban jelentek meg antiszemita hangvételű cikkek, nem ment ritkaságszámba a zsidóellenes, rasszista, idegengyűlölő és nacionalista nézetek szórása az interneten.
A hatóságok sok esetben nem nyújtottak megfelelő segítséget a fogyatékkal élő személyeknek, elhanyagolták az állami intézményekben élő fogyatékosokat.
Továbbra is problémát jelentett az LGBT közösséghez tartozók és a HIV/AIDS-fertőzöttek – különösen a gyerekek – diszkriminációja. Az új munkatörvénykönyv eltörölte az országos szintű szakszervezeti tárgyalásokat lehetővé tevő jogszabályt és gyengítette a munkavállalók tárgyalási pozícióját a munkaadóval szemben - sorolja a Romániában észlelt problémákat az amerikai külügy jelentése.
Hogyan viselkedtek a rendfenntartó erők?
A hatóságok nem hamarkodták el a visszaéléseket elkövető hivatalosságok felelősségre vonását, a rendőri erőszak miatt indított perek vontatottan haladtak, és a legtöbb esetben a vádlott felmentésével végződtek.
A civil szervezetek és a média jelzéseire alapozva a külügyi jelentés rámutat, a rendőrök rossz bánásmódban részesítettek és tettlegesen bántalmaztak fogvatartottakat, előzetes letartóztatásban levő személyeket, romákat. A dokumentumban továbbá jelzik, hogy szellemi fogyatékos, intézményekben nevelkedő gyerekekkel bánt rosszul az őket felügyelő személyzet, illetve állami gondozásban levő gyerekeket úgy büntettek gondozóik, hogy hosszú időre bezárták őket.
Börtönbeli körülmények
A börtönökben uralkodó körülmények sok esetben nem tettek eleget a nemzetközi elvárásoknak - állítják a jelentés írói. A fogvatartottakat gyakran bántalmazták a társaik, vagy éppen a börtönbeli személyzet, a fogdák vezetőségei pedig igyekeztek az ilyen eseteket eltussolni.
Noha az Országos Börtönadminisztráció szerint a 36 229 férőhelyes fegyházrendszerben múlt év végén 30 694 személyt tartottak fogva - közöttük 1376 nőt és 447 kiskorút, mégis helyszűkéről ír a külügyi jelentés: az EU-s szabályzás által javasolt, egy főre számított 43 négyzetméteres területet ugyanis nem tudták biztosítani a fogvatartottaknak.
A fogvatartottak jogainak tiszteletben tartásával foglalkozó civil szervezetek szerint Románia tett némi előrelépést a négy – zárt, részben zárt, részben nyitott és nyitott – fogva tartási rendszer bevezetése terén - állapítja meg az amerikai külügy jelentése.
Restitúció, a kemény dió
Az Egyesült Államok éves jelentése emlékeztet, hogy a kommunizmus idején elkobzott ingatlanok esetében 2001-2003 között lehetett benyújtani a visszaigénylési kérést. Összesen 202 267 ingatlan-visszaigénylési kérést regisztráltak, a restitúciós ügynökség 123 122 kérést megoldottként tartott számon tavaly augusztus végén.
Az elbírált kérések közül 44 697-et elutasítottak a hatóságok, 52 426 esetben az elkobzott ingatlanhoz hasonló tulajdont kaptak meg a visszaigénylők, 5609 esetben természetben juttatták vissza a tulajdont, és kárpótlást is fizetett az állam. A tulajdonosok összesen 17 210 esetben kapták vissza természetben a visszaigényelt javakat.
A visszaigénylőket képviselő szervezetek arról tájékoztatták a jelentéskészítőket, hogy a helyi hatóságok késleltették a restitúciós folyamatot, vagy megtagadták azoknak az ingatlanoknak a természetbeli visszaszolgáltatását, amelyek esetében a megyének vagy a városnak valamilyen érdekeltsége volt. Problémát jelentett ugyanakkor, hogy az ortodox egyház több esetben nem volt hajlandó felszabadítani és átadni a görög-katolikus egyháznak olyan ingatlanokat, amelyek visszaszolgáltatásáról jogerős ítélet született.
Kukkoló állami szervek
A lehallgatásokra vonatkozó törvényes keret problémáira hívták fel az amerikai külügyi jelentés készítőinek figyelmét a civil szervezetek, akik szerint a jogszabály bizonyos kiskapukat kínál fel a nyomozóknak, ezzel visszaélésekre ad lehetőséget.
A törvény ugyanis egyrészt előírja, hogy a hatóságoknak jogukban áll bűnügyi és állambiztosságot veszélyeztető ügyekben lehallgatni a gyanúsítottakat. A büntető törvénykönyv (BTK) szerint a lehallgatáshoz az ügyészeknek kötelező egy erre vonatkozó felhatalmazást kérniük a bíróságon. Azonban bizonyos esetekben, amikor fennáll annak a veszélye, hogy a felhatalmazás megszerzésére fordított idő veszélybe sodorja a nyomozást, a lehallgatást engedély nélkül is el lehet kezdeni, de legfennebb 48 órán belül a bíróságtól be kell szerezni a dokumentumot.
Dinu Patriciu üzletember múlt év februárjában pert nyert a SRI ellen, amely felhatalmazás nélkül hallgatta le a telefonját. A SRI-t a bíróság 50 ezer lejes kártérítésre kényszerítette.
De mi van a szólásszabadsággal?
Az amerikai külügyminisztérium jelentésében úgy értékeli, a tavalyi év folyamán a kormányzat általában tiszteletben tartotta a szólásszabadságot és a sajtószabadságot. Az újságírók és a magánemberek szabadon kritizálhatták a hatóságokat, többek között az ország legfelsőbb szintű vezetőit is. A civil szervezetek aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatosan, hogy még mindig léteznek törvények, amelyek korlátozzák a szólásszabadságot: példaként a Románia zászlója, címere és himnusza becsmérléséért járó börtönbüntetést említették.
Sajtószabadság, tavaly
Noha a média aktívan működött és a véleménynyilvánításra korlátozások nélkül kerülhetett sor, számos sajtóorgánum politikusok és a politikumhoz közel álló üzletemberek tulajdonában áll, ezért a sajtóorgánumok diskurzusa sokszor ezek nézeteit tükrözte.
A jelentés kiemeli, tavaly több ízben is előfordult, hogy újságírókat zaklattak vagy sértettek meg politikusok. Például május 31-én Gheorghe Bunea Stancu Brăila megyei tanácselnök több újságírót is durván sértegetett, amiért ezek munkáját kritizálták, és azzal fenyegetőzött, hogy visszavonja a megyei tanács üléseiről való tudósításra vonatkozó sajtóakkreditációjukat.
Korrupció: az ország fő bűneinek egyike
Előzetes becslések azt mutatják, a Korrupcióellenes Ügyosztály 2002-es megalakulása óta tavaly sikerült lezárni a legtöbb közép- és magas szintű korrupciós ügyet. A DNA összesen 1091 - ezek közül 536 magas állami beosztású - személyt küldött bíróságra tavaly, míg két évvel ezelőtt 937 személy ellen sikerült vádat emelnie. Tavaly többek között két parlamenti képviselő, egy államtitkár, egy állami ügynökség vezetője, a restitúciós ügynökség alelnöke, egy megyei tanácselnök, és egy megyei tanácselnök-helyettes, két bíró, három ügyész, 231 rendőr, 63 határrendész, 11 pénzügyőrségi felügyelő, 29 polgármester, 6 alpolgármester, egy szakszervezeti vezető, négy generális és 38 egyéb, állami intézményi igazgató is szerepelt a vádlottak között. Tavaly az 1091 korrupciós ügy közül 29 esetében született végleges döntés.
Még hosszú út áll a női emancipáció előtt
A nők elleni erőszak és diszkrimináció nem tekinthető elszigetelt esetnek Romániában, a nők leggyakrabban családon belüli erőszaktól szenvednek. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint a probléma súlyosságát többek között az okozta, hogy az ország vezetőségének nem sikerült a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó törvényeket megfelelően érvényesítenie.
Az amerikai külügy jelentésének megállapítása szerint a nemi erőszakot elkövetőket gyakran nem vonják felelősségre, mivel a bűnvádi eljárás beindításához az áldozatnak egy orvosi igazolást kell benyújtania, emellett procedurális bonyodalmak hátráltatják vagy lehetetlenítik el a folyamatot.
Például a rendőrség vagy az ügyészség bizonyítékok birtokában sem kezdeményezheti a nemi erőszakot elkövető felelősségre vonását, tehát ha az áldozat visszavonja a panaszt, akkor az agresszor ellen nem indulhat bűnvádi eljárás. A nemi erőszakot elkövető házastárs elítélését akadályozza az a törvényes előírás, hogy egyedül a feleség nyújthat be panaszt a rendőrségen, ezt helyette nem teheti meg senki. A nemi erőszak háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, súlyosbító körülmények esetében a büntetés 5-től 18 évig terjedhet. Tavaly 2320 nemi erőszakra vonatkozó feljelentést regisztrált a rendőrség, ebből mindössze 714 eset került bíróságra, 672 esetben hozott ítéletet a bíróság, 42 per még mindig zajlik. Az ügyészek 1606 esetben ejtették a vádakat.
A jelentés szerint a családon belüli erőszak elleni törvény gyakorlatba ültetése nehézkes volt, mert nincs összhangban a büntető törvénykönyv előírásaival, és nem teszi lehetővé a távolságtartási rendelet kibocsátását. Noha a családon belüli erőszak esetében sokkal súlyosabb büntetést szab meg a törvény, a bíróságoknak nagyon kevés ilyen jellegű ügyben kellett határozatot hozniuk: sok esetben a per zajlása alatt a felek kibékültek, vagy a bírósági eljárás kezdete előtt ejtették a vádakat. Tavaly Romániában 53 családon belüli erőszak áldozatainak menedéket nyújtó központ működöt, a szórás nem volt egyenletes, így az ország bizonyos részeiben teljes egészében hiányzott ez a szolgáltatás.
A családtervezés és a reprodukciós jogok szempontjából a roma nők hátrányos helyzetben vannak, noha az egészségügyi minisztérium ingyenes fogamzásgátló szereket bocsátott a vidéki lakosok, az egyetemisták és munkanélküliek rendelkezésére. Az Országos Statisztikai Hivatal legújabb, 2009-es statisztikája szerint a várandós nők 98,5%-a részesült szakorvosi ellátásban szüléskor, 82,5%-uk részesült terhességkísérésben. A roma nők nem jutottak hozzá ezekhez a szolgáltatásokhoz tájékozatlanság, etnikai diszkrimináció, egészségügyi biztosítás hiánya vagy szegénység miatt. A civil szervezetek rámutattak, nem létezik egy országos stratégia a reprodukciós jogokat illetően, ugyanakkor óriási hiányosság, hogy nem létezik szexuális oktatás a közoktatásban. Ennek egyenes eredménye, hogy ezer élve született csecsemőből 39 15 és 19 év közötti anya gyereke.
Noha a törvényes keret létezik, a hatóságok nem fordítottak jelentős figyelmet ezek gyakorlatba ültetésére, így sok nőket érintő probléma megoldatlan maradt. Kevés nő volt döntő pozícióban a magánszektorban, így a nők átlagkeresete elmarad a férfiakétól a gazdaság számos területén.
Bizonyos, az INS és a Világbank által készített felmérések szerint a nők 10-15%-kal kevesebb pénzt kaptak tavaly ugyanazért a munkáért. A munkaügyi minisztérium közlése szerint a nők az oktatás illetve a munkapiachoz való hozzáférés terén, szociális, kulturális és politikai téren is hátrányos helyzetbe voltak, így kiszorultak a döntéshozásban való részvételből is. A külügy jelentése szerint a nők többnyire olyan területeken dolgoznak, ahol a fizetések alacsonyabban, például a közszférában. A nők és a férfiak közötti szakadékot a sztereotípiák és a hagyományok is mélyítik.
A gyerekek esetében is felhívta egy sor problémára a figyelmet a külügyminisztérium, egyik legfontosabb problémaként azt jelölve meg, hogy a születések regisztrációja nem volt általános gyakorlat, így sok gyerek nem férhetett hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz.
A gyerekek regisztrációja sok esetben azért nem történhetett meg, mert a szülők nem rendelkeztek személyazonossági dokumentumokkal, vagy azért, mert a gyermek külföldön született, ahol a szülők illegálisan tartózkodtak.
A gyerekek bántalmazása komoly probléma továbbra is, amit az súlyosbít, hogy a társadalmi tudatosság alacsony szintű maradt ezzel a problémával szemben. A média számos tudósítást közvetített intézményekben vagy saját családjukban nevelkedő, illetve nevelőszülőkre bízott gyerekek bántalmazásáról vagy elhanyagolásáról. A tavaly, az első kilenc hónapban 8431 gyermekbántalmazási esetet regisztráltak, 829 fizikai, 953 pszichológiai, 388 szexuális bántalmazásnak bizonyult, 170 esetben munka céljából történő kizsákmányolás, 51 esetben bűnözésre való felbujtás bűntényét regisztrálták a hatóságok. A legtöbb, 5912 esetben a gyerek elhanyagolását állapították meg.
2011 első kilenc hónapjában 1092 gyermeket hagytak a szülészeteken, a civil szervezetek jelezték, sok esetben állami gondozásban nevelkedő gyerekekről soha nem mondtak le hivatalosan a szüleik, ezért ezek a gyerekek nem adhatók örökbe. A külügyminisztérium megjegyzi, a hatóságok nem fejlesztettek ki egy olyan mechanizmust, amelynek segítségével beazonosíthatnák és kezelhetnék a bántalmazott gyerekeket.
A külügyminisztérium jelentése rövid bekezdésekben tárgyalja a kiskorúak között létrejövő házasságok, a gyerekek szexuális kizsákmányolása, a hajléktalan, illetve az állami intézményekben élő gyerekek témakörét. Megjegyzi, 730 utcán élő gyereket tartanak számon a hatóságok, de a civil szervezetek szerint a számuk háromszor ekkora. Szerintük a hajléktalan gyerekek számának csökkenése nem feltétlenül jelenti azt, hogy megoldódott a helyzetük, inkább arról van szó, hogy elérték a felnőttkort, azonban továbbra is az utcán tengetik életüket.
A fogyatékkal élő személyek esetében sem kielégítő a hatóságok hozzáállása, noha a törvényes keret lehetővé tenné a problémák kezelését. Noha a törvény kitér arra, hogy lehetővé kell tenni a közszállítási eszközök és épületek esetében a mozgáskorlátozottak számára a hozzáférést, a gyakorlatban kis erőfeszítéseket tesznek arra, hogy ez meg is valósuljon. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a tavalyi év során egyre több közintézmény vált megközelíthetővé kerekes székkel. Összesen 690 496 mozgássérült személyt tartottak nyilván, de csak 12,04%-uk rendelkezett munkahellyel.
A jelentés rámutat, a fogyatékkal élő személyek társadalmi szintű hátrányos megkülönböztetéstől szenvednek, példaként említve egy esetet, amikor megtagadták egy klubba való belépést egy kerekesszékben ülő személytől.
A szellemi fogyatékkal élők kórházi ellátásának minősége nem teljesítette a szakmai feltételeket, és messze alulmaradt a nemzetközi standardokhoz képest, illetve számos esetben sérültek a páciensek emberi jogai. Gigi Becali ismét bekerül a jelentésbe, ezúttal azért, mert egy újságíró sértegetése céljából pejoratív értelemben használta a fogyatékos (handicapat) szót.