2023. március 22. szerdaBeáta. Izolda
8°Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mit kell tudni a hivatkozásról és a plágiumról?

S.I. 2012. július 19. 13:31, utolsó frissítés: 13:39

Egy ország ízlelgeti a plágium fogalmát, még a zöldségpiaci forgatagban is tisztában vannak azzal, hogy e furcsa szónak és a Victor Ponta körüli felhajtásnak köze van egymáshoz. Miről is van szó?


Mi a plágium?

A plágium a latin plagiare szóból ered, jelentése gyermeket vagy rabszolgát rabolni. A plagiuarius jelentése emberrabló, lélekkufár. A Magyar Értelmező Szótár szerint a plágium szellemi tolvajlás, más művének közlése saját név alatt, a mű alapgondolatának vagy részleteinek felhasználása a szerzőre való hivatkozás nélkül.


Ez így túl általános. Egész pontosan mi minősül plágiumnak?

Plágiumnak minősül minden olyan más szerzőtől átvett tartalom felhasználása, amelynek forrását az írásbeli vagy szóbeli munkában a szóban forgó munka szerzője nem jelzi egyértelműen. Ilyen tartalom lehet más szerzőtől származó kézzel írott, internetről származó, elektronikus, szóbeli, bármilyen adatrögzítőn tárolt, illetve egyéb forrásból átvett szó és gondolat, adat, statisztika, fénykép, stb.



Plágiumnak minősül az is, ha valaki sajátjaként tüntet fel olyan munkát, amelynek más a szerzője. Az eredeti munka szerzőjét csak abban az esetben nem kell feltüntetni, ha az illető ismeretlen, de ebben az esetben is jelölni kell ennek tényét.


Mire kell figyelni egy szakdolgozat megírásakor, hogy még véletlenül se kövessünk el plágiumot?

Bármilyen tudományos igényességet feltételező munkának meg kell felelnie általános, logikai és megismerési kritériumoknak. A tudományos munka során pedig elengedhetetlen, hogy más művek szerzőinek a megállapításaira, következtetéseire, felfedezéseire, állításaira hivatkozzunk. E folyamat során a szakmai előírások betartásával idézhetünk vagy átvehetünk részleteket egy másik műből.


Mikor van szükség idézésre, és melyek ennek a pontos szabályai?

Az idézés nem jelent egyebet, mint egy másik szerző szövege egy részének felhasználását saját dolgozatunkban. Általában két ok miatt szoktunk idézni: vagy azért, hogy értelmezzünk egy szöveget, vagy azért, hogy saját fejtegetésünket alátámasszuk. Az idézésnek kétféle módja lehet: szó szerinti vagy tartalmi, más néven parafrázis. A szó szerinti idézés esetében az idézett szöveget idézőjelek közé kell tenni, a hivatkozásban pedig a forrás pontos oldalszámát is fel kell tüntetni. Fontos, hogy az idézet lehetőleg ne legyen több 4-6 sornál.

Parafrázist többnyire az olvasmánycédulák, jegyzetek készítésekor írunk. Ekkor más szavakkal megismételjük, kivonatoljuk az általunk hivatkozott szerző gondolatait, amelyeket dolgozatíráskor felhasználhatunk. Ilyenkor arra kell figyelnünk, hogy a lemásolt rész valóban megfelel-e a parafrázis követelményeinek, vagy pedig idézet idézőjel nélkül, ami plágiumot jelent.

A plágiumnak e formája meglehetősen gyakori a szakdolgozatokban, hisz a diákok ugyan megemlítik egy lábjegyzetben, hogy kire hivatkoznak, de a bírálóknak, vagy a szemfüles olvasóknak feltűnhet, hogy a parafrazálni kívánt szöveg valójában szó szerint átvett idézet idézőjelek nélkül.

Akkor lehetünk biztosak abban, hogy a parafrázis nem plágium, ha a szöveg sokkal rövidebb, mint az eredeti. Ennek legegyszerűbb módja, ha úgy írunk meg egy parafrázist, ha nincs előttünk az eredeti szöveg. Ha sikerül, egyben azt is jelenti, hogy megértettük a szöveget.


Mi az átvétel?

Átvételnek minősül a nyilvánosságra hozott mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja. Ez többnyire fél oldalnál hosszabb idézetekre vonatkozik.


Szakdolgozatban vagy tanulmányban a felhasznált forrásokra a szabályok szerint hivatkozunk. Melyek a hivatkozás szabályai?

Legfontosabb, hogy annyi adat szükséges, amellyel egyértelműen meghatározható az idézés forrásdokumentuma. Módszereit tekintve három változata fordul elő: első adatelem és dátum, idézések jegyzetben és sorszámozott idézés. A megrendelésre készült tanulmányok, cikkek esetében a megrendelő határozza meg a hivatkozás típusát és formai követelményeit.


Hogyan tüntessük fel a felhasznált szakirodalmat?

Az idézetekre, parafrázisokra való hivatkozás esetén már a jegyzetekben utalni kell a művekre, ám elengedhetetlen a záró bibliográfia jelenléte. A záró bibliográfiát témától függően úgy kell elrendezni, hogy lehetővé váljék az elsődleges és a másodlagos források, a megbízható és a kevésbé szavahihető tanulmányok megkülönböztetése és azonosítása. Az irodalomjegyzék célja, hogy felismerhetővé tegye az idézett műveket, könnyítse meg a megtalálásukat, és hogy megmutassa, tisztában vagyunk a tudományterület szabályaival. Annak, aki nem akar sokat bíbelődni a bibliográfia készítéssel, de mégis egy remekbe szabott irodalomjegyzéket szeretne a dolgozata végén látni, ajánljuk a Scholar's Aid elnevezésű programot, amely a kiváló megoldásokat ötvözi a gyorsasággal. Érdemes kipróbálni.


Létezik a plagizálásra vonatkozó állami szabályozás?

Igen, a legtöbb országban a parlament törvényt alkot a szerzői jogokról és az azzal kapcsolatos visszaélések szankciójáról. Ez Romániában az 1996/4-es számú, a plagizálásra vonatkozó törvény (LEGE nr.8 din 14 martie 1996, privind dreptul de autor şi drepturile conexe, Textul actului publicat în M.Of. nr. 60/26 mar. 1996). A plágiumgyanú beigazolódása esetén az egyetemi diplomát vagy a tudományos fokozatot kiállító intézmény visszavonja azt a plagizáló személytől.


Az utóbbi időszakban számos neves külföldi és hazai közéleti személyiség keveredett plágiumgyanúba, amelyek beigazolódása következtében többnyire lemondtak az általuk betöltött funkcióról. Kik a legnevesebbek?

Érdekes, hogy a plágiumügyek terén a németek viszik a prímet. A legnagyobb visszhangot Karl-Theodor zu Guttenberg német védelmi miniszter ügye váltotta ki, de említhetnénk Matthias Pröfrockot, a waiblingeni tartományi gyűlés kereszténydemokrata képviselőjét vagy a liberális Silvana Koch-Merin volt EP-alelnököt, akiknek plagizálás miatt visszavonták doktori címeiket. 2012-ben megfosztották doktori címétől az iráni származású, szabad-demokrata német politikust, Bijan Djir-Sarait is, mert „A németországi pvc-ágazat ökológiai korszerűsítése" c. dolgozatának jelentős részét más szerzőktől vette át anélkül, hogy megjelölte volna a forrást.

Életrajzírói szerint Martin Luther King doktori dolgozatának mintegy egyharmadát mások munkáiból kölcsönözte, és mások szövegét használta fel például az "I Have a Dream" c. beszédében, szó szerint átvéve egyes mondatokat.

Idén februárban a cseh miniszterelnök kabinetvezetőjét vádolta meg a prágai sajtó, amely szerint Jana Nagyová diplomamunkájában több oldalas idézetek vannak a munkaügyi és népjóléti minisztérium elemzéseiből, forrásmegjelölés nélkül.

Joseph Biden, az USA alelnöke azért mondott le az 1988-as amerikai elnökválasztásokon való indulásról, mert kiderült, hogy a jogi egyetem egyik vizsgáján csoporttársa dolgozatát másolta le. Beszédeit ráadásul Robert F. Kennedy szenátor egykori szövegeinek szó szerinti felolvasásával tartotta meg.

Magyarországon Schmitt Pál bukott bele plágiumügyébe, amikor hosszas huzavona után a Semmelweis Egyetem doktori tanácsa azt javasolta, hogy az államfőt fosszák meg doktori címétől, mert 1992-es doktori disszertációja túlnyomórészt más szerzők műveinek szinte szó szerinti fordítása.

Romániában Victor Ponta kormányfő doktori dolgozatát árnyékolta be plágiumgyanú. A Nature brit tudományos ismeretterjesztő folyóirat szerint ugyanis a miniszterelnök a Nemzetközi Büntetőbíróságról szóló doktori disszertációjának több mint a felét másolta. Az Országos Etikai Tanács a napokban dönt arról, hogy a dolgozat megfelelt-e a tudományos idézés kritériumainak.


Hol hibázott Schmitt Pál és Victor Ponta?

Mindketten azonos hibát követtek el, azaz szövegrészeket vettek át megjelölés és hivatkozás nélkül. Ponta és Schmitt is azzal védekeztek, hogy a bibliográfiában feltüntették az átvett szövegek szerzőit, és hogy ez a „módszer” a dolgozat megírásának idején elfogadott volt. Ugyanakkor az idézésre vonatkozó előírások nem szoktak gyakran változni, hisz azok a szakma alapvető kellékei, amelyek több évszázada elfogadottak.


Az internet széles körű elterjedésével gyerekjáték elkészíteni egy tudományosnak kinéző munkát. Hogyan szűrik ki az egyetemek ezeket a hamisításra irányuló kísérleteket?

Igaz, hogy az internet jelentősen megkönnyítette a tisztességtelen módszereket alkalmazó diplomagyárosok dolgát, ám ezzel egy időben a plágiumkereső programok is nagy fejlődésen mentek keresztül. Ennek egyik legismertebb magyar képviselője a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete által fejlesztett KOPI Plágiumkereső, amely ráadásul ingyenes. Adatbázisa a Wikipedia összes magyar, angol, német és francia szócikkén keres, és felismeri a szó szerinti magyarra fordítást is. Sőt, a rendszer akkor is megtalálja a magyar Wikipédiából átvett anyagokat, ha azok nem szó szerint szerepelnek a műben.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS