Péter László: közeledhet egymáshoz az RMDSZ és az USL
kérdezett:Kertész Melinda 2012. július 30. 17:59, utolsó frissítés: 2012. július 31. 14:04A legsötétebb forgatókönyv szerint az USL nem az RMDSZ-szel kollaborál a választások után, hanem Diaconescu Néppártjával alakít kormányt, majd a régiók átszervezése során megbünteti a magyar megyéket.
A népszavazástól elmaradozó tömeget mi motiválta arra, hogy ne menjen szavazni? Mekkora azoknak az aránya, akik Băsescu mellett állnak, de úgy gondolták, hogy a távolmaradásukkal segítenek a leginkább az elnökön? Egyáltalán hogyan rétegződik a távol maradó tömeg?
Péter László: - Demokráciában mindenkinek joga van a választásoktól, népszavazásoktól távol maradni. Kivételt azoknak az államoknak a lakossága képez, ahol a részvétel társadalomtörténeti indokok miatt kötelező, mint például Belgiumban, Görögországban vagy Litvániában.
A politikai aktivitás tekintetében durván a következő szegmenseket lehet megkülönböztetni: a politikailag nagyon aktívakat (ők a pártok kemény választói magját képezik, elkötelezettek, lojálisak és militánsak, másokat is mobilizálhatnak), a politikailag relatív aktívakat (akik rendszerint elmennek szavazni, de véleményeiket alakíthatják is az események hatására), a figyelő közönséget (ők adott esetben aktivizálhatóak megfelelően célzott és kalibrált üzenetekkel, ha adott kérdésben érintettek) és a politikailag inaktív, anonimok tömegeit.
Nos, a távol maradók között mindenképpen ott vannak a mindenkori politikai inaktívak, ők “örökös” passzívak, de újabb fejleményként ott van az egyik fél - Băsescu híveire gondolok - egyébként nagyon aktív kemény magja: ők a PDL felhívásának tettek eleget. Aztán a két csoport között ott vannak azok, akik egyébként részesei a politikai folyamatoknak, de a mostani tétet nem érzékelték, nem aktivizálódtak: ők a kemény mag körül bolyongó sokaság. Érdekes fejlemény ez. A motivációk tekintetében a “Băsescu-híveket” a bojkott-felhívás tartotta otthon; aztán nyilván vannak olyanok, akik az egész politikai rendszerből kiábrándultak vagy a felfüggesztés módját kifogásolták (ezek amúgy el szoktak menni választani, figyelik a médiát, tudatosabbak, iskolázottabbak is, és városiak, a jelek szerint Erdélyben többen vannak - ők most “proteszt-távolmaradók”.
Ott vannak “a magyarok” is, akiknek egy része nem volt érintett a kérdésben, illetve - vélhetően kisebb hányadban - akik Orbán Viktor tanácsára hallgattak.
A távolmaradók közül hány százalék lehet Băsescu-párti?
- A helyhatósági választások eredménye, illetve a Băsescuban bízók (vagyis a bizalmi indexei) átlaga szerint a teljes választókorú népesség olyan 12-19 százaléka támogatja.
Közel nyolcmillió ember szavazott, 87,5%-uk Băsescu ellen, ezzel együtt nem sikerült leváltani az államfőt. Mekkora frusztrációt okoz a referendum kimenetele a választók körében? Várható-e az, hogy az emberek utcára vonulnak?
- Majdnem nyolcmillió ellenszavazat irdatlan nagy szám! Ez egy nagy népességet jelent, amely (maga számára) egyértelmű véleményt nyilvánított. Rendes demokráciában nem lehet ettől eltekinteni, hiszen erősen erodálja bármelyik politikai szereplő legitim alapját (a legitimitás egy vezető jogosságába vetett hit, nem azonos a törvényességgel, annak előfeltétele, ezt Weber óta tudjuk). Ezzel valamit kezdeni kell, lehetőleg a politikai osztály kvázi-összefogásával. Mert a pro-kontra arány erősen egyensúlytalan...
De egy erősen érzelmi-affektív klímában artikulált, konkrét személyekre szabott politikai keretben erre nagy esély nemigen van - amint ez a politikusok nyilatkozataiból is kiderül - így aztán majdnem természetes, hogy a választók ezen szegmensének negatív “kollektív érzelmei” legyenek... Az, hogy hogyan csapódik le mindez, az elsősorban két tényezőtől függ: a politikusok viselkedésétől, és a médiától. A politikusok esetében Băsescu reakciója kapitális, mert ha a tömegek közül az aktívabbja úgy érzi, hogy az elnök őket lenézi, megveti, és nem békülni akar, akkor kis médiasegédlettel a feszültség növekszik, majd egyszer könnyen kirobbanhat, akárcsak a télen.
Antonescu azt ígérte a referendum előtt, hogy ha Băsescu államfő marad, akkor kilép a politikából. Betartja az ígéretét?
- Jó kérdés. Szerintem nem. Nem csak azért, mert - ahogy a választók mondanák, “nálunk senki sem tartja be az adott szavát”, hanem azért, mert okoskodhat így is: megvan az USL morális győzelme, a menesztés melletti szavazatok fölénye óriási, kevés hiányzott az “ötven plusz egy”-ig, a reálisan létező (a mintegy 15-16 millió és nem a listán szereplő) népesség több mint fele igennel szavazott. Nagyon fontos továbbá, hogy a pártapparátus és az USL oldalán álló gazdasági elit sem nagyon hagyná. Végül, ott van a politikában érvényes aranyszabály is: nem érzület-etikai alapon politizálunk, hanem a hatékonysági elvek szerint. De kiderül...
Hogy fog az elkövetkezőkben viszonyulni a több alkalommal is nacionalista hangnemet megütő USL a magyarsághoz?
- A nacionalizmus politikai eszköz, ennek most egy szoftosabb verzióját be is dobták. De más a kampányidőszak, és más a normál időszak. A kérdésben több forgatókönyv is esélyes, éppen a már említett érzelmi-affektív alapon való “vendetta-politika” miatt (amiben az ellenfél megsemmisítése a cél).
Egy extrém pesszimista forgatókönyv szerint az USL valahogy mégis “trónfosztó” lesz (kizsarolt Alkotmánybírósági döntés, azon az alapon, hogy Orbán befolyásolta a végső eredményt, amit nehezen tud a PDL leépíteni, vagy megismételt népszavazás, esetleg valami csavaros parlamenti döntés), akkor az USL az őszi választási kampány szellemében fokozza a nacionalista diskurzust, nem kollaborál az RMDSZ-szel, esetleg vendetta alapon a választások után a Dan Diaconescu féle Néppárttal alakít kormányt, majd a területi-adminisztratív reform során megbünteti a magyar megyéket.
Egy mérsékelten pesszimista forgatókönyv szerint felszínen marad a szoftosabb nacionalista retorika, de egy valamiféle közeledés alakul ki az RMDSZ-szel, hiszen egyes parlamenti döntéseknél erre mindenkinek szüksége van.
Ha a bizakodó szkripteket nézzük, akkor az USL megkísérli a magyarokat az elnök kiiktatása érdekében valahogyan felhasználni, aztán kiderül. Erre látnék nagyon rövid távon esélyt. Tény - legalábbis számomra - hogy pillanatnyilag mindez az USL-n múlik, annak érdekein.