Mi történt a referendum óta eltelt időszakban?
S.I. 2012. augusztus 21. 13:05, utolsó frissítés: 14:11Az Alkotmánybíróság ma pontot tett a népszavazás érvényességének kimondása körül kialakult bohózat végére. Kronológiánkon most könnybe lábadt szemekkel nosztalgiázhat az elmúlt egy hónap történésein.
A referendum utáni első napokban Traian Băsescu és a PDL az Alkotmánybíróság gyors döntésére vártak, amely szerint az államfő felfüggesztéséről szóló népszavazás az elégtelen számú résztvevő miatt érvénytelen. A dolgok azonban hirtelen fordulatot vettek azután, hogy Ion Iliescu, Crin Antonescu majd az egész USL hangoztatni kezdte: Romániában a valóságban kevesebb választópolgár van, mint ahogy azt az adatok mutatják, amelyek alapján a népszavazást megszervezték.
A referendum után két nappal Iliescu már arról beszélt, hogy törölni kellene az állandó választói névjegyzékből azt a kétmillió román állampolgárt, akik külföldön élnek. A továbbiakban e közvéleménybe bedobott javaslat körül épültek ki a politikai szekértáborok, beleértve az Alkotmánybíróságot is, amely fennállásának húsz esztendeje óta
soha nem látott reflektorfénybe került.
A népszámlálás óta zajló politikai bolondéria egyetlen pozitív hozadéka, hogy a taláros testület, szemben az eddigi, többnyire passzív szerepfelfogásával, önálló aktorként kezdett viselkedni, beszállva ezzel a parlament, a kormány és az államfő vetélkedésébe. Ugyanakkor az intézményi autonómia felé történő hangsúlyeltolódás nem párosult határozott fellépéssel, így egy önazonosságát felvállaló, ám ettől megriadó testület döntésétől függött, hogy holnaptól ismét Traian Băsescunak hívják az államfőt.
Augusztus elseje után a politikai csatározás színhelye áttevődött az Alkotmánybíróságra, amelynek az USL által delegált tagjai az intézmény történetében először a PDL által jelölt bírákkal a széles közvélemény előtt konfrontálódtak.
Augusztus másodikán a főügyészség is beszállt a játszmába, amikor megnyitotta a referendum-ügyiratot, amelynek első áldozatai Ioan Rus belügyminiszter és Victor Paul Dobre a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszterek voltak, akik a rájuk nehezedő sokoldalú politikai nyomással indokolták lemondásukat. A hatodik és hetedik szereplőként az EB és a Velencei Bizottság is hallatta hangját, amelyek a román jogállamot, a demokráciát és az alkotmánybíróság függetlenségét féltették.
A következőkben részletesen összefoglaljuk a referendum utáni politikai eseményeket:
Július 29.: a Traian Băsescu felfüggesztéséről szóló népszavazáson a választópolgárok 43,24%-a jelent meg, az érvényességhez az állandó választói névjegyzékben szereplők relatív többsége kellett volna megjelenjen az urnák előtt. A Központi Választási Iroda (BEC) által közzétett eredmények szerint a referendum érvénytelennek bizonyult, azonban a PSD-s szenátor, Dan Şova hangoztatta: az USL számításai szerint 51-52%-os volt a részvétel. Traian Băsescu és a PDL ugyanakkor bejelentették, hogy a népszavazás érvénytelen. A felfüggesztett államfő úgy nyilatkozott, hogy erősebb, mint valaha.
Július 30.: a BEC bejelentette a hivatalos eredményeket. E szerint a népszavazáson az érvényességi küszöböt nem sikerült elérni. Az ország déli megyéiben és Moldvában jóval magasabb volt a részvétel, mint Erdélyben. A legalacsonyabb részvétel Hargita és Kovászna megyében volt. Az USL a magyar kisebbséget hibáztatta a kialakult eredmény miatt.
Ion Iliescu levelet küldött az Alkotmánybíróságnak, amelyben a mellett érvel, hogy a referendumot érvényesíteni kell, mert Romániában csak 14-15 millió választópolgár van, a 18,2 helyett. Victor Ponta bejelentette, hogy nem szerveznek újabb népszavazást, az USL az Alkotmánybíróságtól várja, hogy érvényesítse azt. Az USL-n belül ekkor veszik számításba azt a lehetőséget, hogy törölni kellene az állandó választói névjegyzékből a külföldön élő román állampolgárokat.
A kormánypártok levélben kérték a taláros testületet a népszavazás érvénytelenítésére, jelezvén, hogy a Traian Băsescu felfüggesztéséről szóló eljárás kezdetének időpontjában hatályban volt a 2012/41-es számú sürgősségi kormányrendelet, amely a referendum kapcsán nem írt elő érvényességi küszöböt.
Az USL azt is érvként hozta fel, hogy a népszavazási kampányban a PDL az urnáktól való távolmaradásra szólított fel. „A népszavazáson megjelenő 9 millió választópolgár nem 50%-ot, hanem 60%-ot jelent a valóságban” - ilyen és ehhez hasonló nyilatkozatokat tettek az USL politikusai.
A replikával Băsescu sem maradt adós. Szerinte a választók többsége, az a 10,5 millió ember, aki távol maradt, az ő menesztése ellen szavazott. A felfüggesztett államfő államcsínyt emlegetett, és kijelentette, hogy a elkövetőknek az igazságszolgáltatás előtt kell felelniük.
Július 31.: az USL és a parlament két házának elnöke a referendum érvényességének megállapítását kérték. Indoklásuk szerint a választási listákat felduzzasztották, és a résztvevők száma elegendő a kvórum biztosításához. Varujan Vosganian PNL-s szenátor elmondta, hogy az USL az Országos Statisztikai Hivatal (INS) adatai alapján arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy ellenőrizze a kvórumot. Elkezdődik a „valós Románia” és a statisztikai Románia” közötti vita.
A PNL-n belül viszály tört ki, Crin Antonescu ekkor heves bírálatokat fogalmazott meg a referendum lebonyolítóival szemben. A megyei pártvezetők kijelentik, hogy nemcsak ők a felelősek, Cristian Adomniţei, a PNL alelnöke pedig lemondott tisztségéről, arra emlékeztetve az ideiglenes államfőt, hogy ő is azt ígérte, távozik a bársonyszékből, amennyiben Traian Băsescu visszatér az elnöki hivatalba. A párton belül ekkor már többen szorgalmazzák, hogy Victor Paul Dobre tegyen meg mindent a választói névjegyzék „átfésüléséért.”
Crin Antonescu sajtótájékoztató keretében arra kérte az Alkotmánybíróságot, hogy a „valós számokat” alapul véve hozzon döntést, és ne a „bürokratikus adatokat” nézze, amelyeket a hatóságok hibájából fakadóan nem aktualizáltak. Traian Băsescu szerint az egyetlen illetékes intézmény, amely megállapíthatja, hogy hányan választójoggal rendelkező állampolgár van, az a Ioan Rus vezette belügyminisztérium. Victor Ponta kijelentette, hogy Băsescu illegitim.
Augusztus 1.: első alkalommal ült össze az Alkotmánybíróság, hogy megvitassa az USL fellebbezését, és hogy a népszavazás érvényességéről döntsön. Az ülést másnapra halasztották.
A testület elnöke, Augustin Zegrean bejelentette,hogy adatokat kértek a belügyminisztériumtól és az INS-től, ezek áttanulmányozása nélkül nem dönthetnek a kérdésben. Ezen a napon került sor a legellentmondásosabb történésre, amikor is az Alkotmánybíróság és a belügyminisztérium levélváltása újabb félreértéseket szült. Kezdetben a sajtó úgy tálalta, hogy az Alkotmánybíróság a választási listák aktualizálását kérte a kormánytól. Augusztus 6-án viszont a testület pontosított, és átiratban közölte, hogy nem a választói névjegyzék aktualizálását kérte, hanem azokat az aktualizált listákat, amelyek alapján a referendumot megszervezték.
A belügyminisztérium átirata szerint a választói névjegyzékben 18 292 514 választópolgár szerepel. A dokumentumot Ioan Rus belügyminiszter, Victor Paul Dobre a közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter és Ioan-Nicolae Căbulea belügyi államtitkár írták alá. Az átirat elküldése után a belügyminisztériumban találkozott Victor Paul Dobre, Ioan-Nicolae Căbulea és Manoloiu Constantin a lakosság-nyilvántartási hivatal vezetője. A találkozón Dobre arra utasította Manoloiu Constantint, hogy egészítse ki az átiratot. Az éjszaka folyamán megszületett a dokumentum, amelyet Constantin látott el kézjegyével. A helyesbítés szerint a belügyminisztérium nem vállalja a felelősséget a 18,2 millió főt számláló választói névjegyzékért.
Az ügyészség ekkor nyitotta meg a referendum-ügyiratot, amelyben Victor-Paul Dobret hivatás körében elkövetett visszaéléssel vádolták meg. A vád szerint a második átirat fiktív adatokon alapul, és annak egyedüli célja a választói névjegyzékben szereplők számának a csökkentése volt. Az USL-n belül ekkor jelentek meg az első felhangok, melyek szerint elvesztették a népszavazást, Toni Greblă meg egyenest kijelentette, hogy az „USL-nek nincs, amit tenni.”
Victor Ponta ugyanakkor arra kérte Ioan Rust, hogy aktualizálja az állandó választói névjegyzéket, és törölje abból azokat a személyeket, akik külföldön élnek. A belügyminiszter nem értett egyet ezzel az ideiglenes államfő és a kormányfő által meghozott politikai döntéssel.
Augusztus 2.: az Alkotmánybíróság bejelentette, hogy az egymásnak ellentmondó adatok miatt a referendum érvényességéről szóló döntés szeptember 12-re halasztja, ugyanakkor a testület egyöntetűen elutasította az USL fellebbezéseit. A választási listák aktualizálásáról szóló ellentmondásos alkotmánybírósági átiratot idézve a Ponta-kormány bejelentette, hogy mini-népszámlálást tart.
Crin Antonescu határozottan utasította Ioan Rust, hogy a belügyminisztérium az Alkotmánybíróság által meghatározott határidőig sokkal hatékonyabban végezze el a rábízott feladatokat. Eközben egy informális találkozón Victor-Paul Dobret arra kérték, hogy 1,6 millió személyt távolítson el a választói névjegyzékből, hogy a népszavazást érvényessé lehessen nyilvánítani. A tárca nélküli miniszter közölte, hogy közel félmillió választópolgárt már töröltek az állandó választói névjegyzékből. Ponta továbbra is mini-népszámlálásról beszélt, míg Băsescu arra emlékeztette a polgármestereket, hogy egy olyan úton haladnak, amelynek a végén egy cella várja őket. Az egyik alkotmánybíró szerint semmissé kell nyilvánítani a referendumot.
Augusztus 3.: az Alkotmánybíróság bejelentette, hogy a népszavazás érvényességéről szóló döntést augusztus 31-re halasztja. Eközben az ügyészség lefoglalta az állandó választói névjegyzékkel és a pótlistákkal kapcsolatos jegyzőkönyveket, míg Ioan Rus bejelentette, augusztus 24-ig mini-népszámlálást tartanak, amely során a lakosokat egy polgármesteri hivatali alkalmazott fogja felkeresni.
Victor-Paul Dobre és Ioan Rus találkozóján előbbi közli, hogy a kormányfő és ő megállapodtak abban, hogy lemond, amiért aláírta a 18,2 millió választópolgár számának megállapításáról szóló átiratot. Traian Băsescu szerint törvénytelen a külföldön élő román állampolgárok állandó választási névjegyzékből való törlése. A felfüggesztett államfő a lakosság-nyilvántartási hivatal vezetőjének is üzent amikor kijelentette, Constantin Manoloiu a népszavazás előtt vagy után, de hazudott.
Dan Şova azzal vádolta meg Emil Bocot és Mihai Răzvan Ungureanut, hogy kormányzásuk alatt elmulasztották aktualizálni a választói névjegyzéket és a választási listákat. Ekkor spekulációk jelennek meg a tekintetben, hogy Victor Ponta visszahívná Ioan Rust és Victor-Paul Dobret hivatalukból, ám a kormányfő tagadta, hogy kormányátalakításra készülne. A német belügyminiszter úgy nyilatkozik, hogy Románia schengeni csatlakozása újabb csúszást szenvedhet.
Augusztus 4.: Băsescu figyelmeztette Rus és Dobre minisztereket, hogy törvényes módon aktualizálják a választási listákat, úgy ahogy azt az Alkotmánybíróság kérte. Az ügyészség hivatali körben elkövetett visszaéléssel vádolta meg Victor-Paul Dobret. Crin Antonescu kijelentette, hogy Romániában ősszel nagyobb társadalmi feszültségekre és konfliktusokra kell számítani, mint az év elején. A kormányfő úgy nyilatkozik, hogy Ioan Rus választási listákról szóló állításai hamisak, két nap múlva pedig Rus nyomásgyakorlásra hivatkozva lemond a belügyminisztérium éléről.
Augusztus 5.: Traian Băsescu leszögezte, hogy semmilyen törvény nem engedélyezi a kormánynak, hogy törölje a választói névjegyzékből a külföldi románokat. Amint a lehallgatási jegyzőkönyvekből kiderült, az este folyamán Ioan Rus és Victor-Paul Dobre egy beszélgetést folytattak, amelyen Rus kijelentette, hogy nem akarja idős korát a börtönben tölteni.
Augusztus 6.: az Alkotmánybíróság közzétett egy átiratot, amelyben közölte, hogy az aktualizált állandó választási listákat kérte a belügyminisztériumtól. Ebből kiderült, hogy kizárható a listák aktualizálása egy mini-népszámlálás révén. Ugyanakkor nem világos, hogy az Alkotmánybíróság miért döntött úgy, hogy csak augusztus 31-én dönt az érvényességről, hisz világos, hogy nem volt szüksége annyi időre.
Ioan Rus és Victor-Paul Dobre bejelentette, hogy lemond. Rus elmondta, hogy a helyhatósági választásokon használt választási listákon 18 315 880 választójoggal rendelkező személy szerepelt, míg a referendumra aktualizált listán 18 294 515 személy maradt.
A PSD vezetése arról egyeztetett, hogy mindazokat a román állampolgárokat, akik külföldön életvitelszerűen tartózkodnak vagy külföldön bejegyzett lakcímmel rendelkeznek, törölni kell a választói névjegyzékből. A párt kétmillióra becsülte a számukat, míg a vezetőség azzal gyanúsította meg Ioan Rust és Victor-Paul Dobret, hogy túlságosan is baráti kapcsolatokat ápoltak a PDL-vel.
Az ügyészség bejelentette, hogy Constantin Manoloiut, a lakosság-nyilvántartási hivatal vezetőjét hivatalosan is közérdek elleni hivatali visszaéléssel vádolják. Időközben kormányalakításra kerül sor, hat minisztériumban váltanak vezetőt. Este az Alkotmánybíróság átiratot küldött a kormánynak, hogy egy hiba miatt egy lényeges bekezdés kimaradt a pénteki döntés indoklásából a referendum megszervezését illetően.
Augusztus 7.: a Hivatalos Közlöny publikálja az Alkotmánybíróság hibajegyzékét, amely kimondja, hogy az állandó választói névjegyzék minden 18. életévét betöltött román állampolgárt tartalmaz. Ezzel a paragrafussal a testület véget vetett minden mini-népszámlálásra vonatkozó USL-s törekvésnek. Victor Ponta bejelentette, hogy lemond a mini-népszámlálás megszervezéséről. Megjelennek az első kormánypárti bírálatok az Alkotmánybíróságra vonatkozóan. Erre válaszként Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosa és a Velencei Bizottság a politikai nyomásgyakorlásról mellőzésére szólított fel.
Az ügyészség folytatta a nyomozást a referendum-ügyben, a Központi Választási Bizottság elnökét, az INS igazgatóját, a lakosság-nyilvántartási hivatal aligazgatóját is kihallgatták az ügyészségen. Crin Antonescu szerint a kormányon és a kormányfőn a megfélemlítés jelei mutatkoznak. Ez az első negatív tartalmú nyilatkozata az ideiglenes államfőnek, amellyel Victor Pontát illette. Antonescu ugyanakkor hazugsággal vádolta Ioan Rust és kijelentette, hogy sohasem gyakorolt rá nyomást.
Ion Predescu, az USL által delegált alkotmánybíró úgy nyilatkozott, hogy nem volt tudomása a hibajegyzékről, és az nem törvényes, ha azt nem vitatja meg a testület. A kijelentés azért fontos, mert az Alkotmánybíróság ülései nem nyilvánosak.
Augusztus 8.: Tudorel Toader, USL-közeli alkotmánybíró szintén kijelentette, hogy nem volt tudomása a hibajegyzékről, és arra kérte Augustin Zegreán elnököt, hogy hívja össze a testület plénumát. Az ügyészség újabb bejelentést tett: ez alkalommal Nicolae Căbuleát belügyi államtitkárt vádolták meg közérdek elleni hivatali visszaéléssel.
Augusztus 9.: Mircea Duşa belügyminiszter és Radu Stroe közigazgatásért felelős tárca nélküli miniszter egy memorandumot küldött a prefektusoknak és a polgármestereknek, amelyben közölték az állandó választói névjegyzék aktualizálásának módszertanát. A végleges adatokat az Alkotmánybíróságnak küldik el, amely ezek alapján fog határozni a referendum érvényességéről. Acsinte Gaspar harmadik alkotmánybíróként szólalt meg, hogy vele nem egyeztettek a hibajegyzékről, és ő is a plénum összehívását kérte.
Augusztus 10.: az ügyészség Victor-Paul Dobre mentelmi jogának felfüggesztését kérte a parlamenttől. Radu Stroe bejelentette, hogy az Alkotmánybíróság hibajegyzéke hamisítvány.
Augusztus 11.: pengeváltás zajlott le Victor Ponta és José Manuel Barroso között. Az EB elnöke levélben sürgette a kormányfőt, hogy késedelem nélkül küldje el a választói névjegyzéket az Alkotmánybíróságnak, míg a miniszterelnök szerint Barrosót félretájékoztatták. Az amerikai külügyminisztérium bejelentette, hogy Philip Gordon államtitkár-helyettes személyében különmegbízottat küld Bukarestbe.
Augusztus 13.: a Legfelső Bírói Tanács (CSM) szerint a kormányfő nyilatkozatai megfélemlíthetik az igazságszolgáltatás intézményeit. Ioan Rus úgy nyilatkozott, hogy a felfüggesztett államfő menesztése mellett voksolt. A román diaszpóra közleményben adott hangot felháborodásának, és kijelentette: ha nem veszik vissza őket a választói névjegyzékbe, beperelik a román kormányt.
Augusztus 14.: Az Alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a kvórum részét képezik a külföldön élő román állampolgárok, ugyanakkor öt alkotmánybíró a referendum érvénytelenítését kérte.
Augusztus 15.: az Alkotmánybíróság előrehozta a referendum-döntés határidejét, a testület ez alkalommal augusztus 21-ét jelölte meg. Dan Şova és Victor Ponta ezután úgy nyilatkoztak, hogy a parlamentnek el kell fogadni az Alkotmánybíróság döntését és hamarosan véget ér a politikai krízis.
Augusztus 16.: Crin Antonescu magyarázatot követelt az ügyészségi vizsgálatok miatt.
Augusztus 17.: a CSM immár az igazságszolgáltatás függetlenségéért fejezte ki aggodalmát. Crin Antonescu egy tévéműsorban kijelentette, hogy egy elnökválasztáson nem Mihai Răzvan Ungureanutól és nem Sorin Oprescutól tartana a legjobban, hanem az Egyesült Államok külügyminisztériumától.
Augusztus 20.: Victor Ponta kijelentette, hogy a referendum érvényességére vonatkozó kérdésre csak az Alkotmánybíróság válaszolhat, és a döntést a kormány tiszteletben fogja tartani.