Székely: előrehozott választási kampány volt a névjegyzék-hercehurca
2012. augusztus 21. 17:56, utolsó frissítés: 2012. augusztus 22. 15:59Az USL végig tudta, hogy Băsescu visszatér. Az utóbbi hetek a népszavazási bukta elkenéséről és az elnök ellentáborának a megszerzéséről szóltak – így a szakértő.
Egy Facebook-bejegyzésben ön azt írta, nem meglepő az Alkotmánybíróság döntése, a testület nem is dönthetett volna másképp. Mivel indokolná ezt a megállapítást?
Székely István: – Jogi értelemben a népszavazás eredménye teljesen egyértelmű volt. Van ennek egy módszertana: a Belügyminisztérium a Központi Választási Bizottsággal közölte a választói névjegyzékben szereplő, szavazásra jogosult személyek számát. Ez volt az a bizonyos 19,3 millió személy, amely alapján a bizottság érvénytelennek minősítette a népszavazást. A döntést utólag semmilyen formában nem lehet felülbírálni, utólagosan játékszabályokat nem lehet módosítani.
Ha az USL ezt mindvégig tudta, mire volt jó ez a színjáték?
– Előrehozott parlamenti választási kampány részesei voltunk. Az a tábor, amely Băsescu leváltására szavazott, 7,5 millió személyt számlál, tehát népesebb, mint akik az önkormányzati választásokon az USL-t támogatták. Ezt a Băsescu-ellenes tábort próbálták az USL körül stabilizálni. Másrészt valahogyan árnyalni kellett a népszavazási buktát, hiszen a Băsescu leváltása kudarcot vallott. Ponta plágium-ügyét se felejtsük el, az is korlátozta a kormány mozgásterét.
Erre volt jó a kormányátalakítás, ahol elsősorban azt a két személyt váltották le, akik összefüggésbe hozhatók voltak valamilyen formában a népszavazási kudarccal. Ioan Rus belügyminiszter például egyszerűen elfelejtette a választói névjegyzékben lévő személyek listájának aktualizálását. Nem volt fontos, mert úgy indultak neki ennek a referendumnak, hogy nincs érvényességi küszöb. Pedig nyugodtan lehetett volna aktualizálni, hiszen a polgármesterek abszolút többsége USL-s.
Egy másik közkeletű félreértés szerint az EU erőszakolta rá a román politikumra az érvényességi küszöböt, holott az EU csak Alkotmánybíróság határozatának betartását várta el: ha az AB úgy döntött, hogy kell küszöb, akkor ezt tiszteletben kell tartani. Az európai nyomásgyakorlás a jogállami keretek megtartásáról szólt.
Szerintem az USL világosan tudta, hogy ennek mi lesz a kimenetele: Pontának az elmúlt napokban tett nyilatkozatai is erről szóltak. Külföldön például arról beszélt, hogy ő együtt tud működni Băsescuval, ha az államfő tiszteletben tartja az alkotmányt.
Ponta nyilatkozatával kapcsolatosan egyébként a sajtó megint félreírt, mert amikor a miniszterelnök értékelte a választói névjegyzék úgymond átvilágítását, akkor nem azt mondta, hogy 3,5 millióval csökkenteni kell a listán szereplő személyek számát, hanem azt, hogy van 35 ezer elhunyt, akiket kétségtelen, hogy ki kell húzni a listáról. Ezen kívül van még ugye 3 millió személy, aki külföldön tartózkodik, és további félmillió, akinek lejárt a személyi igazolványa. Azonban egy szóval nem mondta, hogy ezeket ki lehet venni a névjegyzékből, hiszen ennek törvényes alapja nincs.
Ugyanakkor jogi értelemben mindenki számára világos volt, hogy a népszámlálásnak semmi köze nincs a választói névjegyzékhez. Tehát teljesen mindegy, hogy a népszámlálás mit állapít meg, a választói névjegyzék nem a népszámlálás alapján áll össze. Ha jogilag képzett emberek ilyesmiket állítanak, akkor azt csak azért teszik, mert valamiért érdekük fűződik hozzá, hogy ezt az egész értelmezést tovább görgessék. Ezért állítom, hogy előrehozott választási kampány részesei voltunk az elmúlt hetekben.
Az Alkotmánybíróságon 5-4-es szavazataránnyal eddig patthelyzet volt. Vajon hogyan lett ebből a szavazatszámból 6-3? Valószínű, hogy itt valaki átszavazott azok közül, akiket a mostani hatalom jelölt, lehet, hogy az ő tudtukkal. Az végül is senkinek sem lett volna jó, ha a testület nem tud dönteni.
Milyen hatással lehet az USL-n belüli erőviszonyokra ez a bukás?
– Jó kérdés. Én azt feltételezem, hogy ennek az eredménynek ismeretében döntöttek a kormányátalakításról. Már akkor világos volt, hogy mi lesz a végkifejlet, Ponta pedig Rust és Margát tette felelőssé a kudarcért. Ugyanakkor Pontának ott van a plágium-ügye és amúgy is ezer sebből vérzik, de azt gondolom, hogy a választásokig mindenképpen kihúzza. Az kérdés, hogy ő lesz-e a következő kormány miniszterelnöke, hiszen Nyugaton egy ilyen üggyel senki nem lehet sikeres.
Mennyire örülhet ennek a nyereségnek Băsescu?
– Băsescu örülhet, de nem felhőtlenül. Láttuk a felmérésekben, hogy Băsescu támogatottsága valamennyivel nőtt. Ez különösképpen nem érdekes tekintettel arra, hogy további elnöki mandátumot nem vállalhat. Elvileg pártjának lehet húzóembere, bár most azért ellene a választók igen nagy aránya mozdult meg. Ahhoz azonban le kellene mondania, és pártja élére állnia, ami nem tűnik logikus lépésnek.
Az USL támogatottsága 5 vagy 6%-ot csökkent. Igaz, még mindig 60% fölött van, és most úgy látszik, ez kitart a választásokig. Persze, addig még sok minden történhet – úgy tűnik, hogy Băsescunak még van valamennyi befolyása annak eldöntésében, hogy éppen melyik politikusnak veszik elő a korrupciós ügyét.
Băsescu fel tud-e mutatni akkora politikai erőt, hogy valamelyest segítsen a jobboldalnak nagyobb népszerűségre szert tenni a választásokig?
– Úgy vélem, Băsescu erre meghatározó módon nem képes. Azt gondolom, hogy a PDL célja ismét az, ami eredetileg volt: megakadályozni, hogy az USL 51%-ra tegyen szert. A PDL növekedési lehetőségei szerintem behatároltak, de elő lehet venni Diaconescut, és Ungureanut, aki mögé lehet valamiféle pártot tenni. Segítségükkel a politikai mezőt szét lehet tördelni, és így meg lehet próbálni 51% alá nyomni az USL-t.
Szerintem elsősorban annak van valószínűsége, hogy az USL-nek a 2008-as választási törvénnyel is meglesz a parlamenti többsége. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy ha Băsescu a következő hónapokban valamiféle elhúzódó gerillaháborúba bonyolódik az igazságszolgáltatást és az ügyészséget felhasználva, akkor ez megkérdőjelezhető.