2020. október 31. szombatFarkas
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

A székelyföldi részvételtől függhet, hogy az RMDSZ eléri-e az 5%-ot

B. D. T. B. D. T. 2012. szeptember 28. 13:46, utolsó frissítés: 2012. szeptember 29. 21:08

Döntött a háromszéki RMDSZ-küldöttgyűlés: Klárik László indul a szenátori székért Albert Álmos helyett, a 22 éve képviselő Márton Árpád megvédte mandátumát.


A háromszéki RMDSZ jelölő küldöttgyűlésén szeptember 27-én Sepsiszentgyörgyön a résztvevők megszavazták a Kovászna megyei egyéni választókerületekben induló RMDSZ-jelöltek személyét.

A szenátorjelöltek közt Olosz Gergely indul a felső-háromszéki egyéni választókerületben, 290 szavazatot kapott. Az alsó-háromszéki jelöltségre hárman pályáztak, Albert Álmos (163 szavazat), Klárik László (221) és Kerekes Jenő (36), így Klárik indulhat az RMDSZ színeiben.

Kézdiszéken Fejér László (299), Sepsiszentgyörgyön Markó Attila (332), Orbaiszéken és Bodzavidéken Thiesz János (328) indul képviselőként, a sepsiszéki-erdővidéki jelöltségre pályázók közül Márton Árpád (307) kapott több szavazatot kihívójával, Pál-Szilágyi Zoltánnal szemben (153).

A szavazás előtt Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke megköszönte a mostani háromszéki képviselők – Olosz Gergely, Márton Árpád és Édler András -, valamint a szenátorok – Albert Álmos, Bokor Tibor – munkáját. A politika helyi, megyei és országos szintjei egymásra vannak utalva, csak együtt tudnak jól működni – hangsúlyozta az RMDSZ három pillérének fontosságát.





Képviselőjelöltek: gazdasági fellendülés, jogok, javak, jövő

A 355 küldöttnek szavazólapokat készítettek elő, amelyeken az öt képviselőjelölt közül négyet, a négy szenátorjelölt közül kettőt kellett választaniuk titkos szavazással. Előtte a jelöltek bemutatkoztak, elsőként Fejér László kézdivásárhelyi vállalkozó állt pódiumra.

Programjának főbb pontjai: Felső-Háromszék gazdasági fellendítése, vállalkozásbarát környezet kialakítása, a tisztességes vállalkozások támogatása az adócsalók helyett, a szakmunkásképzés megerősítése, a bálványosi út rehabilitálása, a Fortyogó újraindítása, a kézdivásárhelyi uszoda befejezése. Tisztességes munkaadók és becsületes munkavállalók kellenek a térségnek, és még több olyan külföldi beruházót kell idevonzani, mint amilyen a Valkes Kft. Kézdivásárhelyen – mondta.

Markó Attila a sepsiszentgyörgyi városi RMDSZ-szervezet jelöltjeként megköszönte a bizalmat, és hangsúlyozta, hogy bár Brassóban született, erdővidéki gyökerei vannak. Tizenegynéhány éves kormányzati munka áll a háta mögött, és továbbra is a romániai magyar közösség jogaiért, javaiért és jövőjéért akar tenni, hogy a magyarok Székelyföldön jól és itthon érezzék magukat – hangsúlyozta.

Szeptember 1. az Igazság Napja volt Sepsiszentgyörgyön; az én életemben minden nap az igazság napja – utalt a Mikó-ügyben ellene hozott ítéletre, majd hozzátette: „nem kívánok hős lenni, csak egyszerűen dolgozni szeretnék”.

A 22 éve képviselőként tevékenykedő Márton Árpád „A jövő nemzedékek sorsa a mi kezünkben van” címmel ismertette programját. A következő négy évben folytatni szeretné a megkezdett, még be nem fejezett munkát számos olyan törvény kapcsán, amelynek kidolgozásában részt vett: kisebbségi törvény, alkotmánymódosítási csomag, a fejlesztési régiók átrajzolásáról szóló tervezet. Ugyanakkor szorgalmaz egy igazságosabb nyugdíjtörvényt, a magyar nyelv regionális nyelvvé emelését bizonyos térségekben, illetve többek közt egy hegyiturizmus fellendítését célzó törvényt is szeretne benyújtani a parlamentbe.

Pál-Szilágyi Zoltán baróti helyi tanácsos románul kezdte beszédét, amivel sikerült is felráznia nemcsak a több száz küldöttet, hanem az első sorokban kornyadozó sajtósok figyelmét is felkeltette. Magyarra váltva, feltette a kérdést, hogy-hogy Brüsszelben anyanyelvükön szólalhatnak fel a képviselők, míg Bukarestben nem tehetik ezt meg? Belefáradtunk, a parlamenti vitán az autonómiáról szóló törvénytervezetről nem szólaltak fel az RMDSZ képviselői: itt állunk – bírált a fiatal jelölt.

Azt mondják, egy jelöltnek, aki „nem a legbelsőbb körökből” való, nincs esélye; új vagyok, újat akarok, és változás csak úgy lesz az RMDSZ-ben is, ha teret engednek azoknak, akik eddig nem szerepelhettek – jelentette ki. Felszólította az erdővidéki küldötteket, gondolják meg, most volna esély, hogy egy valóban erdővidéki képviselője legyen a térségnek. Célkitűzései között említette a magyar nyelv hivatalossá tételét Székelyföldön, valamint többek közt a területi autonómia és az állami magyar egyetem kiharcolását.

Thiesz János, Kovászna alpolgármestere elsősorban Orbaiszéket megcélzó képviselői programjának főbb pontjai: az életszínvonal növelése, infrastruktúra-fejlesztés, a feketegazdaság csökkentése, a faluturizmus fejlesztése a térségben.



Szenátorjelöltek: nagyobb helyi autonómia, jobb megélhetés

Albert Álmos szenátor 16 évi önkormányzati és 4 éves parlamenti munkát tudhat maga mögött, amelynek tapasztalatait a továbbiakban is szeretné kamatoztatni – mondta. A küldötteknek, önkormányzatok vezetőinek többek közt az érdekükben folytatott, folytonos parlamenti lobbimunkát és őszinte párbeszédet ígért, amennyiben ismét őt jelölik az alsó-háromszéki kerületben.

Egyik kihívója, Kerekes Jenő marosvásárhelyi születésű, Maksán és Dálnokon családorvosként dolgozó orvos volt, a Kovászna Megyei Orvosi Kamara elnöke. Vetített képes bemutatkozója nem nélkülözte az üdítőnek ható humort sem a Szakszervezetek Művelődési Háza nagytermében megrendezett küldöttgyűlésen. Egy gyerekkori biciklizős fotó volt az első kép, azt bizonyítandó, a jelölt már akkor elkötelezett volt a környezetkímélő járművek használata mellett.

Komolyabbra fordítva a szót, a szakember szerint a MOGYE-ügyben stratégiai váltásra lenne szüksége az RMDSZ-nek; a romániai GDP 7%-át az egészségügyre kellene fordítani; kétpillérű fenntartható nyugdíjrendszerrel kellene megelőzni az időskori elszegényedést. Bírálta a vizitdíj bevezetését, valamint a szerinte csődös Első Lakás programot, mivel utóbbi nem ad esélyt a kis jövedelmű fiatal szakembereknek. A szív- és érrendszeri megbetegedések az első számú elhalálozási ok Kovászna megyében is, ezért szorgalmazza egy intervencionális kardiológiai osztály létrehozását a megyében. (A sajtó képviselői egyébként leginkább Pál-Szilágyi Zoltán és Kerekes Jenő bemutatkozását értékelték, a két újoncét, akik – legalábbis a szavazatszámok alapján – a legkevésbé győzték meg a küldötteket.)

Klárik László
megyemenedzser, aki végül a legtöbb szavazatot kapta a három jelölt közül az alsó-háromszéki választókerületi jelöltségért folytatott küzdelemben, az önkormányzatok jogköreinek kiszélesítését és megerősítését, a nagyobb helyi autonómia kivívását szorgalmazta.

Olosz Gergely
, akinek nem akadt az RMDSZ-en belül kihívója a felső-háromszéki szenátori választókerületben, megköszönte a négy évi parlamenti képviselői mandátumot. A következő években a megélhetési és munkahelyteremtési kérdések kerülnek előtérbe, amelyekre reális és megvalósítható válaszok kellenek – hangsúlyozta.

A burgonyaimport tisztességtelen előnyhöz juttatja a külföldi termelőket a belföldiekkel szemben, ráadásul sokan hamis „háromszéki pityókaként” adják el az olcsóbb, rosszabb minőségű külföldit – ezt meg kell akadályozni, akár úgy is, hogy a prefektúra elé öntjük a székely pityókát – szögezte le Olosz, aki szerint van esély arra, hogy az RMDSZ ismét a mérleg nyelve legyen a parlamentben, és kormányra kerüljön.



Székely: kimerültek a technikai alternatívák a magyar-magyar összefogásra

Székely István politológus, az RMDSZ főtitkár-helyettese a küldöttgyűlés elején röviden vázolta az RMDSZ előtt álló lehetőségeket és kihívásokat a december 9-i parlamenti választásokon. A székelyföldi részvétel függvénye lesz, hogy az RMDSZ eléri-e országosan az 5%-ot – vélte. Legnagyobb problémának azt látja, hogy a legutóbbi belpolitikai események mozgósító hatással voltak a román választókra, ám a magyarokra kevésbé, és ez azt jelenti, nem elég reprodukálnia a szövetségnek a négy évvel ezelőtti választási eredményt, mert több román fog elmenni szavazni – magyarázta.

A magyar-magyar összefogásról azt mondta: kívülről úgy tűnhet, mintha az RMDSZ nem akarná, pedig voltaképpen arról van szó, hogy nemcsak bizalmi, de technikai akadályai is vannak annak, hogy a három magyar párt összefogjon. Három párt szövetsége esetén a bejutási küszöb 9%, két párt esetében 8% lenne, ami jelen körülmények között teljesíthetetlen. Az MPP-nek az az ötlete, hogy a három párt részvételével hozzanak létre egy negyedik pártot, szintén technikai akadályokba ütközik, mert 1 hónap alatt nem lehet egy teljesen új pártot bejegyezni.

Az EMNP javaslata, miszerint pártszövetségként indulva is érvényes lenne az alternatív választási küszöb, nem egy kipróbált út, a törvény ebben a tekintetben ellentmondásosan fogalmaz, mint ahogy elemzők erre rá is mutattak - mondta Székely, aki szerint a választási bizottság állásfoglalása kellene tisztázza, vonatkozik-e a párszövetségekre is, hogy ha egyszerre három szenátori és hat képviselőházi egyéni választókerületben az élen végeztek, bejussanak a parlamentbe abban az esetben is, ha nem teljesítették a százalékos küszöböt.

Technikailag tehát az a lehetőség maradna, hogy az RMDSZ listáin induljanak az MPP és EMNP jelöltjei, ám mivel ezt a két kisebb párt nem akarta, a technikai alternatívák a magyar-magyar összefogásra kimerültek – vonta le a következtetést Székely.

Ehhez még csak hozzátevődik az, hogy hiányzik az összefogás bizalmi összetevője is, a helyhatósági választások előtti kampányban ugyanis több sebet ejtettek egymáson a különböző színekben induló jelöltek.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS