"Bevándorlók" bűnöznek Gyergyószentmiklóson?
Kertész Melinda 2013. január 23. 11:47, utolsó frissítés: 13:01A polgármester háromfajta intézkedés gyakorlatba ültetésében lát lehetőséget arra, hogy az együttélési szabályokat be nem tartó, törvénysértő személyeket megfékezzék.
Egyre fogy a gyergyószentmiklósi lakosság türelme a városban feszültséget keltő, garázdálkodó, állításuk szerint többnyire roma etnikumú személyek által okozott problémákat illetően, azonban a gondok orvoslása, úgy tűnik, egyelőre várat magára. Egyed Zsolt, a roma kérdés megoldását szorgalmazó gyergyóiak képviselője egy dokumentumot nyújtott át múlt héten a város polgármesterének. A dokumentum támogatói hangsúlyozzák, nem cigányellenesek, hanem rendpártiak: „A társadalmi rendet aláaknázó, destruktív elemek mozgásterét kívánjuk beszűkíteni, és nemzetiségtől függetlenül minden jóakaratú, építő szándékú embert a közösség tagjának tekintünk.” – írják, majd azt ecsetelik, hogy milyen gondokkal kell nap mint nap megbirkóznia a gyergyószentmiklósi lakosoknak.
Leírják, a rendbontók ribilliót csapnak, éjjelente kerül sor csendháborításra a lakónegyedekben, egymás közötti vitájukat hangosan, másokat zavarva folytatják le, ilyen alkalmakkor gyakran vétlen személyek javaiban, valamint a köztulajdonban tesznek kárt.
Emellett iskolába, edzésre, játszótérre igyekvő, onnan hazatérő gyerekeket zaklatnak, fenyegetnek, tízóraijukra, értékeire vadászva támadják meg, fenyegetik őket – áll még a dokumentumban, amely továbbá az ócskavas-lopásokra, a télen napi szinten elkövetett falopásokra és rombolásokra is kitér. „Agresszívan kéregetnek, fenyegetően lépnek fel a bevásárlóközpontok közelében, közterületen. Sokszor megesett, hogy a bevásárlókosár tartalmát „vámolták meg”, elutasítás esetén köpködéssel, rugdosással válaszoltak. Sok esetben az anyagi kár is jelentős, de az eltulajdonított, megrongált javak eszmei értéke,
a fenyegetettség által keltett stressz
negatív hatása még nagyobb” – derül ki a lakosságot ért sérelmeket taglaló dokumentumból, amelyhez több tucat panaszt is csatoltak, ezekben a lakosok az őket vagy családtagjaikat ért közvetlen sérelmekről, atrocitásokról saját szavaikkal is beszámolnak. A dokumentum szerint a törvénysértéseket nem a gyergyói illetőségű, hanem a bevándorló, Gyergyószentmiklóson bejelentett lakhellyel nem rendelkező romák követik el.
Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere megkeresésünkre elmondta, Gyergyószentmiklóson a cigány-probléma nem újkeletű, így az önkormányzat sem most kezdett ezzel az üggyel foglalkozni, már négy éve folyamatosan keresi a megoldásokat: például kedden, a délelőtt folyamán is ezzel a problémával foglalkozott. Beszámolt: személyesen is részt vett egy megbeszélésen, amelyet azért szerveztek, hogy a romák képviselőivel közösen megoldást találjanak az állandósulni látszó feszült állapotok orvoslására. Az önkormányzat képviselői és a civilek mellett a találkozón jelen volt a helyi rendőrség vezetősége is.
„Próbáltuk nyomatékosan elmondani nekik, hogy számukra is fontos felzárkózni a közösségi normákhoz, de a cigány-vezetők ugyanúgy reagáltak, mint a többi, a polgármesteri hivatal által szervezett megbeszélésen” – mondta a polgármester, és hozzátette, soha nem történt meg az áttörés kommunikációs szinten, és ez alkalommal sem volt másként. Szerinte a megszorításokat, szigorításokat továbbra is alkalmazni kell, erélyesen kell fellépni azokkal szemben, akik megszegik az együttélés törvényeit. Egyelőre
háromfajta intézkedés
gyakorlatba ültetésében lát lehetőséget arra, hogy az együttélési szabályokat be nem tartó, törvénysértő személyeket megfékezzék: a közösségi rendőrség létszámának növelésében, az illegális épületek következetes lebontásában, és a személyazonossági igazolványok kibocsátási folyamatának a szigorúbb követésében látja az előrelépés lehetőségét.
Mezei János kifejtette, a közösségi rendőrség kötelékébe további négy személyt készülnek alkalmazni annak érdekében, hogy sikeresebben tudjanak fellépni a lakosságot megfélemlítőkkel, meglopókkal, illetve a koldulókkal szemben. Elmondta, emellett az önkormányzat kiemelten foglalkozik az illegális építkezések visszaszorításával is. „Polgármesterré választásom óta folyamatosan intézkedtünk: 37 illegálisan felépített cigányházat bontottunk le, közösségi rendőrséget hoztunk létre a probléma kezelésére. Számos törvényszéki eljárás indult, legyen szó akár illegális ingatlan-építésről, akár egyéb vétségekről. A nyár folyamán 215 lovat hajtottunk be, mivel gazdáik tilosban legeltették őket” - vázolta.
A polgármester elmondta, a személyazonossági igazolványok kibocsátása ügyében is szigorítottak: a nyáron egy bizottságot hoztak létre, amelynek feladata szigorúan ellenőrizni a dokumentumok kibocsátási folyamatát annak érdekében, hogy csak az kapjon személyazonossági igazolványt,
akinek ez jár,
mert így eltanácsolhatják a gyergyószentmiklósi lakhellyel nem rendelkező letelepedőket.
„Találkoztam már olyan esettel is, amikor egy bizonyos személy egy gyergyószentmiklósi, és egy más városban utólag szerzett személyazonossági igazolvánnyal is rendelkezett. Most már létezik egy országos program, amely lehetővé teszi, hogy az ilyen eseteket kiszűrjük” – mondta a polgármester, aki szerint a roma-probléma nem Gyergyószentmiklós-specifikus, a többi székelyföldi település is hasonló gondokkal küszködik.
Egyed Zsolt megkeresésünkre elmondta, a keddi megbeszélés lényege nem a romák felelősségre vonása volt: a jelen levő roma vezetőket arra kérték meg, hogy a közösségük felé közvetítsék az elhangzottakat, és magyarázzák el nekik, hogy változtatniuk kell magatartásukon. A romák képviselői viszont azt mondták, hogy nem tudják kontrollálni a közösséget, szerintük nem a gyergyói romák, hanem
a bevándorlók okoznak problémát,
ők azok, akik kéregetnek, feszültségeket keltenek. Egyed elmondta, a lakosság és ő maga személyesen is bízik a közösségi rendőrség munkája eredményességében, reméli, javulni fog általuk a gyergyószentmiklósi közbiztonság. Ismételten hangsúlyozta, az általa vezetett akció, amely egy Facebook-csoport keretében is nyilvánosságot kapott – nem romaellenes, nemzetiségtől függetlenül minden jóakaratú, építő szándékú embert a közösség tagjának tekint, azt szeretné elérni, hogy Gyergyószentmiklóson magyar, román és roma nemzetiségű emberek egyaránt békében éljenek egymás mellett.