Elfogadhatatlan a székelyföldi kis- és közepes gazdálkodók számára az új átalányadó
Sólyom István 2013. február 01. 09:33, utolsó frissítés: 2013. február 10. 16:39Ha nem változtatnak az új adószabályozáson, a mezőgazdasági szektor érintettjei és képviselői szerint sok háztáji gazdaság számára nem marad más lehetőség, mint az önfelszámolás.
Székelyföldszerte hatalmas felháborodást váltott ki a gazdatársadalom tagjainak körében a mezőgazdasági tevékenységekre kirótt átalányadó. Az érdekképviseleti szervezetek, a szakma és az RMDSZ szerint is a sürgősségi kormányrendelettel a családi gazdaságok, a mezőgazdasággal foglalkozó magánszemélyek hátrányos helyzetbe kerülnének.
Az új adóalapok és az új adókiszámítási mód ráadásul pánikhangulatot keltett a gazdák körében, mindenféle híresztelések kaptak szárnyra az új adók mértékét illetően. A mezőgazdaságból élők napok óta arról beszélnek, hogy inkább a vágóhídra viszik a szarvasmarháikat, semmint kifizessék a megnövekedett adóterheket.
Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő szerint mezőgazdasághoz nem értő politikusok találták ki az új adóterheket, amelyek országszerte több mint 600.000 gazdát hoznak nehéz helyzetbe. A februárban már foganatosítani kívánt kormányrendeletre a parlamentnek is rá kell bólintania, így a gazdaszervezetek reménykednek abban, hogy a parlamenti vita során sikerül meggyőzni a törvényhozókat a jogszabály visszásságairól.
„Még a tetűt is megadóztatják”
Egy, a Transindexnek nyilatkozó Hargita megyei állattartó gazda szerint ha nem változtatják meg a kormányhatározatot, akkor számos kis- és közepes gazdaságot kénytelenek lesznek felszámolni, mert a kormány ezzel a jogszabállyal kizárólag a nagygazdákat és a multikat támogatja.
„Sok fiatal gazda előtt elhúzták a mézesmadzagot az úgynevezett 141-es pályázat kapcsán. Jómagam is sikeresen pályáztam egy ötéves ütemterv alapján, évenként 1500 euró támogatást kapok. A támogatás felvételéhez ráadásul céget kellett alapítsunk. Az ötéves ütemtervet már túlteljesítettem, pályázhatnék egy évi 40 ezer eurós támogatásra, de nem tehetem, mivel annak idején a 141-est megpályáztam, és a kettő kizárja egymást. Ezt akkor még nem lehetett tudni. Ráadásul itt van az új átalányadó, ami végképp ellehetetleníti a helyzetünket” - fogalmazott keserűen forrásunk.
Hozzátette: ha nem változtatnak az elképzelésen, sok gazdaság kénytelen lesz bezárni. „Ha a tetűt is megadózzák, akkor nincs más lehetőség, mint eladni a teheneket, hogy ne haladja meg a létszámot. Nesze neked vidékfejlesztés és felzárkóztatás” - mondta.
Elfogadhatatlan ebben a formában a szabályozás
Hargita Megye Tanácsa időközben rendkívüli tanácsülést tartott a héten, amelyen felkérték a vidékfejlesztési és mezőgazdasági szakbizottságokat, hogy egyeztessenek a gazdaszervezetekkel és a megyei tanáccsal, valamint az RMDSZ Hargita megyei törvényhozóival közösen döntsenek a tiltakozás formáiról. Borboly Csaba szerint külön problémát jelent, hogy fölösleges hisztériakeltés zajlik. „Hosszú idő után a mezőgazdaságból élők elkezdték látni az alagút végét. Hargita megyében a tavalyi évhez képest 10 százalékkal nőtt a szarvasmarha-állomány, beindult egy pozitív folyamat a mezőgazdaságban. Most ezek az emberek bizonytalanságban vannak tartva, hisz mindenki a szóbeszédekre alapozva azt hallja, hogy lesz egy jelentős mértékű adóemelés” - mondta a megyei tanács elnöke. Megjegyezte: a pletykák szintjén sokkal negatívabb kép van felfestve, ezért közleményt adnak ki a gazdák és a lakosság felé, hogy tisztázzák, nem kell minden híresztelésnek „felülni”.
Borboly szerint tény, hogy a kormány adózási szándékai hátrányos helyzetet teremtenek. „Európában a kisgazdaságokat mindenhol segítik, nem sanyargatják. A kormányrendeletet a parlamentnek is jóvá kell hagynia, bízunk benne, hogy sikerül módosítani az adózási szabályokon a parlamenti vitában, és nem a nagy latifundiumok érdeke fog érvényesülni” - összegzett a politikus.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke, Hargita megye tanácsának MPP-s képviselője a Transindexnek elmondta: álláspontjuk az, hogy a mezőgazdaság és a mezőgazdasági kis- és középtermelők nem adóalanyok. „Annyi közjót termelnek, hogy ha egyenleget vonnánk a között, hogy mennyi közjót termel a gazda, és mennyit kellene kifizessen neki a társadalom a tájfenntartásért, a környezeti problémák megoldásáért, akkor valószínű, hogy az egyenleg negatív lenne a gazdasági haszon javára” - fogalmazott.
>> A táblázat nagy méretben itt tekinthető meg >>
Sebestyén Csaba hangsúlyozta, minden lehetséges fórumon jelezték a döntéshozók felé, hogy elfogadhatatlan számukra ez az adómódosítás, de álmukban sem gondolták volna, hogy ilyen „merényletet” követ el a kormány. Az RMGE elnöke hozzátette: a megyében sok kisgazda érintett, pánikhangulat tört ki, különösen azt követően, hogy sokan félre is értelmezték a jogszabályt. „Kértem a megyei tanácsot, hogy közlemény formájában forduljon a kormányhoz, kifejezve egyet nem értésünket. A megyei tanács elnöke messzemenően támogatta a javaslatot” - mondta.
Furcsaság furcsaság hátán
Sándor Kálmán mezőgazdasági termelő, a Biolact mezőgazdasági szövetkezet elnöke lapunknak úgy nyilatkozott, csak reménykedni tud abban, hogy a parlament módosítja a kormányhatározatot. „Egyrészt a meghatározott általános jövedelem, a terményenként és állatonként meghatározott átlagjövedelem, ami után adózni kell, nem tesz különbséget a között, hogy a gazda az illető terményfélét hol termeli. A román alföldön vagy a hegyvidéki zónában? Egyformán van meghatározva a hektáronkénti jövedelem, ami után adózni kell. Az alföldön elérik a 6-7 tonnás átlagtermést búzából, míg nálunk 2-2,5 tonnát csupán, ennek ellenére ugyanazt a hektáronkénti adót kell kifizetni. Holott az üzemanyagot, a műtrágyát, a vegyszert mi is ugyanannyi pénzért vesszük meg, mint ők” - magyarázta.
A szövetkezeti elnök szerint a jogszabály egy másik furcsasága a szarvasmarhák adózása kapcsán tapasztalható, ugyanis a szöveg mindvégig tehenekről beszél. „Ha valakinek 100 hízómarhája van, akkor az után nem kell adózni, de tíz tehén után igen?” - tette fel a kérdést. Sándor Kálmán ugyanakkor javasolta, hogy az RMDSZ a parlamenti vita során álljon ki a félig önfenntartó gazdaságok adómentessége mellett. „El kellene érni, hogy az ebbe a kategóriába eső gazdaságok élvezzenek adómentességet, mert ezek többnyire saját, családi fenntartásra termelnek. A mennyiség, amit a piacra visznek, minimális” - mondta. Úgy vélte, a kormányhatározat nem volt kellőképpen átgondolva.
„Igaz, 2014-től benne van, hogy ezeket az átlagjövedelmeket a megyei mezőgazdasági igazgatóságok fogják meghatározni. Ott figyelembe kellene venni a nemzeti vidékfejlesztési tervben lévő táblázatot, ami az egyes termények egyes közigazgatási egységeken belüli termelési potenciálját határozza meg. Vannak olyan települések, ahol egyes terményeket meg sem említenek, és akkor az adózásnál esetleg ezt is figyelembe kellene venni” - zárta a szövetkezeti vezető.
A témában jövő héten kezdődnek Bukarestben a szakbizottsági egyeztetések, ezt követően pedig a plénum elé kerül a kormányhatározat.