2020. november 29. vasárnapTaksony
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Részvételi költségvetés Kolozsváron: márciusban kezdődnek a konzultációk

Sipos Zoltán 2013. február 14. 10:21, utolsó frissítés: 10:21

Kicsit homályos, kicsit kísérleti, de nagyon izgalmas a participative budgetingről szóló terv, amire a polgármesteri hivatal már rábólintott.


A közelmúltban elkészült a Kolozsvár részvételi költségvetéséről szóló terv, amire értesüléseink szerint a városvezetés már rá is bólintott. A hivatalos bejelentésre pénteken kerül sor, az első konzultációkat pedig már márciusban megszervezik.

Mint korábban ismertettük, a részvételi költségvetés (participative budgeting) lényege, hogy egy adott városnegyedben élő polgárok dönthetnek arról, hogy az önkormányzat milyen befektetéseket eszközöl a negyedben.

A kísérleti jellegű projekt a város legnagyobb negyedében, a Monostoron kezdődik. Amennyiben életképesnek bizonyul, akkor 2015-től a város egészére kiterjesztik.

A részvételi költségvetésről szóló tervet egy nyitott, nagyrészt helyi civilekből álló munkacsoport vázolta fel, tartalmát konszenzussal, esetenként kétharmados többséggel fogadták el. Szerkesztőségünk megszerezte a dokumentumot, annak tartalmáról rövid, a fő kérdésekre fókuszáló összefoglalót közlünk alább.



Mi a részvételi költségvetés?

A részvételi költségvetés rendszere a közvetett és közvetlen demokráciának az elegye, ahol a polgárok mind választott politikusaik révén, mind közvetlenül beleszólhatnak a helyi ügyek alakulásába. Fontos eleme, hogy nem pusztán konzultatív jellegű: a polgároknak döntéshozó jogkörük van.

Kolozsvár részvételi költségvetésének koncepciója úgy lett kidolgozva, hogy a hátrányos helyzetű csoportok igényeivel kiemelten foglalkozik. Hangsúlyt helyeznek a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek elsimítására, továbbá a résztvevők eltérő tanulmányi hátterének a kiegyensúlyozására.



Miért fontos ez?

A részvételi költségvetés célja a polgárok részvételének biztosítása a helyi szintű döntéselőkészítésben. A fenntartható fejlődést a helyi közösségek önszerveződésének támogatásával lehet biztosítani. További előnye, hogy a helyi adminisztráció munkája könnyebben áttekinthetővé válik az átlagember számára, a közintézmények demokratikus kontrollja pedig javul.


Miért hasznos a részvételi költségvetés?

A polgárok így könnyebben megérthetik, hogyan működik a városszintű költségvetési tervezés. Bárki beleszólhat a város költségvetéséről szóló döntéshozásba: befektetés-ötletekkel, vagy javítási elképzelésekkel jelentkezhet. A polgárok, illetve az önkormányzat megtanulnak párbeszédet folytatni egymással, és így a helyi szintű adminisztráció, a döntéshozási mechanizmusok átláthatóbbá válnak.


Hogyan működik?

Egy-egy negyed a lakosság számának, illetve az infrastruktúra fejlettségének a függvényében rendelkezik egy bizonyos pénzösszeggel. Ennek az összegnek az elköltésébe bárki beleszólhat, aki az adott városrészhez valamilyen módon kötődik: ott lakik, dolgozik, ott van üzlete, oda jár iskolába, illetve gyermekét oda viszi óvodába, iskolába.

A források elköltésével, beruházásokkal kapcsolatos döntéshozatal mindenki számára nyitott, a résztvevők értékeitől és a rendelkezésükre álló forrásoktól függetlenül.


Hol szervezik a közvitákat?

A közvitákat semleges helyeken (pl. iskolákban) szervezik meg. Itt döntik el a résztvevők, melyek közösségük számára a prioritások, a problémákat hogyan lehet megoldani. A felmerült problémák megoldásait később, egy külön testületben elemzik, prioritás szerint rendezik. Ide szintén a közösség delegál képviselőket.


Menetrend

A részvételi költségvetést három fázisban ültetik gyakorlatba. Kísérletként a Monostor negyedben már az idén elindulnak a közviták: a negyedekben tartott meghallgatásokat alakítanák át. A rendszert folyamatosan megfigyelik, finomhangolják, így 2014-re várhatóan sikerül kidolgozni a befektetések és szükséges javítások listáját.



Ha a rendszer működőképesnek bizonyul, 2014-re az egész városban kiterjesztenék a participatív költségvetés gyakorlatát, hogy a 2015-ös költségvetést már az egész városban ezzel a módszerrel készítsék el.


Miért éppen a Monostor?

Ebben a negyedben él Kolozsvár lakosságának körülbelül egyharmada. A negyedbeliek az átlaghoz képest fiatalabbak, itt a legnagyobb arányú a 18 évnél fiatalabb lakosság. Mivel sok lakás diákoknak van kiadva, az utóbbi években megháromszorozódott a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma.

Ugyanakkor lakosságának nagy része továbbra is a könnyűiparban, illetve kereskedelemben és szolgáltatási szektorban dolgozik. Több forgalmi csomópont és nagy áruházak találhatók itt: ez a negyed kiválóan mintázza Kolozsvár összetettségét, így, ha a kísérlet itt sikeresnek bizonyul, akkor valószínűleg gond nélkül ki lehet terjeszteni az egész városra.


Szereplők

A kolozsvári polgármesteri hivatal biztosítja a participatív költségvetés kidolgozásához szükséges adminisztratív eszközöket. A helyi tanácsnak a költségvetés végrehajtásának döntéshozó szerveként szintén fontos szerepe van: itt lesznek az ötletekből konkrét befektetések.

A participatív költségvetés tanácsa szervezi meg a közvitákat, ahol a lakosok által delegált személyek, a civil szervezetek és az önkormányzat képviselői a szükséges befektetéseket vitatják meg. Ugyancsak ez a tanács elemzi, hogy jogi, gazdasági és fejlesztési szempontból mennyire kivitelezhetőek az egyes ötletek.

Az egész folyamatban egy néhány főből álló menedzsment-csapat közvetít a szereplők között. Ugyancsak ők felelnek a közösséggel való folyamatos kommunikációért. A participatív költségvetés igazgatótanácsa egyfajta tanácsadó testületként működik: azt felügyeli, hogy a folyamat megfeleljen az előre meghatározott elveknek és céloknak.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS