2022. november 27. vasárnapVirgil
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Nem igaz, hogy az erdélyi magyarság nem volt tájékoztatva a holokausztról

Kérdezett: Sipos Zoltán 2013. április 02. 14:43, utolsó frissítés: 14:43

A Kolozsváron megjelenő lapok rendszeresen közöltek híreket, kommentárokat a zsidóellenes intézkedésékről. Nagyi Enikő Orsolya a korabeli sajtót vizsgálta.


Mit tudott az észak-erdélyi magyar lakosság a zsidóellenes intézkedésekről? Igaz az a holokauszttal kapcsolatban gyakran elhangzó mentegetőzés, miszerint az erdélyi magyarok azért nem tettek szomszédaik, barátaik deportálása ellen semmit, mert nem tudták, mi vár rájuk? Erre a kérdésre keresett választ Nagyi Enikő Orsolya.

A BBTE újságíró szakának mesteris hallgatójaként korabeli kolozsvári sajtókiadványok zsidó vonatkozású írásainak szemléjével próbálta megválaszolni ezt a kérdést. Nagyi a dolgozatát a „Bajnokok Ligája” Társadalomtudományi Konferencián mutatta be, a Szociológus Napokon belül. Alább a kutatásáról mesél:


Hogyan kezdtél el foglalkozni ezzel a témával?

Nagyi Enikő Orsolya: – A holokauszt és a zsidóság helyzete a második világháború időszakában az egyetemi éveim alatt kezdett el foglalkoztatni, mind erdélyi, mind pedig európai viszonylatban. Tanulmányokat, könyveket olvastam a témában, ekkor döntöttem el, hogy magam is szeretnék ezzel foglalkozni, és a mesteri disszertáció jó alkalmat szolgáltatott a kutatás elkezdésére.





Pontosan miben állt a kutatásod?

– A kutatás során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mit tudott az észak-erdélyi magyar lakosság az 1940-1944 közötti zsidóellenes intézkedésekről, a zsidók ellen foganatosított rendeletekről, a zsidó közösség ellen elkövetett atrocitásokról, és hogy az észak-erdélyi zsidók sorsáról, gondjairól – általában véve – mennyire voltak a (vidéken, falvakban és ezzel szemben az észak-erdélyi városokban élő) magyarok tájékoztatva.

A kérdés megválaszolása végett a második világháború idején Kolozsváron megjelenő négy sajtókiadványnak (Magyar Nép című hetilap, valamint az Ellenzék, a Keleti Újság és a Magyar Újság napilapok) a témában megjelenő híreit vizsgáltam, elemeztem.


Hogyan foglalnád össze röviden a munkád eredményét?

– A vizsgált sajtókiadványok mindegyike folyamatosan cikkezett az említett eseményekről. A három napilap a Magyar Távirati Iroda (MTI) híreit vette alapul, és csak ritkán közölt véleményanyagokat, míg a néplap (Magyar Nép) nyilvánvalóan szélsőséges nézeteket vallott, minden lehetőséget megragadva az antiszemitizmus szítására. Számos gúnyos hangvételű, gyűlölködő, a zsidókat elmarasztaló cikket közölt. A több száz cikk tematikai feldolgozása hozzásegített a feltett kérdések megválaszolásához.


Tudtak-e tehát az erdélyi magyarok arról, ami a zsidókkal történik, vagy sem?

– Igen, mindenről tudtak. A napilapok és a Magyar Nép rendszeres és részletes híradásából megalapozottan következtethettem arra, hogy az észak-erdélyi városokban és a vidéken élő magyar lakosság a legteljesebb mértékben tájékoztatva volt a zsidókat érintő események felől, tudtak a különböző kormányintézkedésekről, a zsidóellenes törvényekről, rendeletekről, valamint a gettózásról.


Mi az oka annak, hogy ezek az évek máig nagyrészt kibeszéletlen, feldolgozatlan fehér foltot jelentenek az erdélyi magyarság számára?

– Úgy vélem, ennek összetett oka van, a holokauszt ugyanis mind a zsidóság, mind pedig a magyarság köreiben mindmáig kényes téma. A zsidók számára fájdalmas emlék, nyílt seb, amelyről nem jó beszélni. Magyar részről, úgy gondolom, a hallgatás a szégyennek, illetve a bűntudatnak tulajdonítható, amely abból adódik, hogy mindezt hagyták megtörténni.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS