Active Watch: titkosügynökök ülnek a szerkesztőségekben
2013. május 10. 17:03, utolsó frissítés: 17:04A sajtófigyelő ügynökség jelentésében a legsúlyosabb visszaélésnek a Román Hírszerző Szolgálat titkosügynökeinek jelenlétét tekinti a szerkesztőségekben.
Az Active Watch 2012-re vonatkozó, sajtószabadságot vizsgáló jelentésében a tavalyi évet a román sajtó átpolitizálásának éveként emlegeti. A jelenséget az USL és az államfő között zajló politikai háború, az államelnök leváltását célzó referendum, illetve az önkormányzati és a parlamenti választások számlájára írja. A sajtófigyelő ügynökség jelentésében a legsúlyosabb visszaélésnek azonban a Román Hírszerző Szolgálat titkosügynökeinek jelenlétét tekinti a szerkesztőségekben. A sajtófigyelő civil szervezet a jelentését a FreeEx programja keretében készítette el. Bemutatójára szimbolikus helyszínen,
a SRI székháza előtt került sor.
2012-ben Románia a Riporterek Határok Nélkül - a szervezetnek az Active Watch is tagja - sajtószabadságot vizsgáló listájának a 42. helyét foglalta el, olyan országok után következve, mint például Spanyolország (36), Franciaország (37), Lettország (39), de megelőzve olyan EU-s országokat, mint például Magyarország (56), Olaszország (57), Görögország (84) vagy Bulgária (87).
Az Active Watch jelentés összesítette azokat a történéseket, amelyek a sajtószabadságra negatívan hatottak. A legsúlyosabb ezek közül annak a beigazolódása, hogy titkosügynököket épített be a SRI a szerkesztőségekbe. Erre konkrét bizonyíték is létezik: a Pagina de media szerint a Cotidianul portál birtokába jutott egy SRI-s irat, amelyből kitűnik, hogy a Jurnalul National lap szerkesztőségébe Sofia Teodorescu fedőnevű
titkosügynök épült be,
akinek az volt a feladata, hogy a SRI-t érintő készülő sajtóanyagokról tájékoztassa feletteseit: a jelentés a cikkeket író újságírókról, a cikk megjelenésének kontextusáról, az összes érintett személyről, a szerkesztőségi hangulatról jelentsen megbízóinak, egy lehetséges SRI ellen intézett "sajtótámadás" kivédése érdekében.
A sajtó tevékenységének kérdéskörét illető további súlyos adalékra is figyelmeztet az Active Watch. Jelentésben azt írja, néhány újságíró és civil aktivista ellen politikai rendőrségi akciók zajlottak az elmúlt év folyamán.
A sajtófigyelő ügynökség továbbá súlyosnak tartja, hogy magas funkcióban levő politikusok a titkosszolgálatok és az ügyészség közbelépését követelték bizonyos kritikákat megfogalmazó személyek elhallgattatása érdekében. További fekete pontként értékelték az utcai tüntetések és sportarénákban zajló tiltakozások erőszakos és önkényes feloszlatását. Nehezményezte, hogy
a médiaintézményeket politikai fegyverként
használták tulajdonosaik - ez utóbbi jelenség az önkormányzati és parlamenti választás és a referendum tétje miatt még inkább érzékelhető volt, mint a korábbi években. A jelentés negatívumként értékelte, hogy a sajtó egy jelentős része leplezetlen politikai partizánakciót folytatott, és hogy számos, a sajtóban tevékenykedő személy politikai pályára lépett.
A jelentés szerint a gazdasági válság hatására az újságírók kiszolgáltatottsága fokozódott: egyéb visszaélések mellett arra is volt példa, hogy a foglalkoztató megsértette az újságíró fizetéshez való jogát, például arra kötelezve a sajtósokat, hogy szerzői jogdíjas szerződések alapján dolgozzanak, ami nem biztosít védelmet a munkáltatóval szemben.
A jelentés készítői szerint riasztó jelenségnek számít, hogy az uszító, homofób és nacionalista nyelvezet visszatért a sajtóba, sőt az is előfordult, hogy egyes sajtósok kollégáikat kritizálták nyilvánosan.
Az elmúlt egy évben a PDL és az USL által képviselt ellenzéki és hatalmon levő politikai tábor felváltva próbált nyomást gyakorolni az Országos Audiovizuális Tanácsra, a közszolgálati televízió és rádió
politikai kontroll alatt működött.
A jelentés készítői szerint a közszolgálati televízió és a közszolgálati rádió élére a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) egyik volt vezetőjét, illetve egy volt szekusbesúgót neveztek ki. A dokumentum szerint mind Claudiu Săftoiunak (TVR) mind Ovidiu Miculescunak (SRR) a hírszerzéshez köthető a pályafutása: Săftoiu 2006-2007-ben, hat hónapig a SIE vezetője volt, míg Ovidiu Miculescu 1987-ben a Securitátéval együttműködési egyezményt írt alá a Securitate Irattárát Kutató Országos Tanács (CNSAS) szerint.
Radu Călin Cristea, a TRV ideiglenes vezérigazgatója, majd Claudiu Săftoiu is nyomásgyakorlással próbálta megtudni a tvrinfo.ro szerkesztőségétől, hogy milyen forrásból származik a Victor Ponta miniszterelnök plagizálására vonatkozó információ. "Ugyanakkor a trvinfo.ro-nak a vezetőség megtiltotta, hogy az államelnök leváltását célzó referendumról tudósítson, mindenféle nevetséges okot felhozva" - írják a jelentés szerzői.
Az állami intézmények a közérdekű információkhoz való hozzáférés korlátozásával kísérleteztek, illetve megpróbálták a társadalmat kizárni a döntéshozatali mechanizmusokból. A szabad véleménynyilvánítást bizonyos igazságszolgáltatási intézmények is súlyosan korlátozták az új Polgári Törvénykönyv előírásainak sajátos értelmezése révén.
A jelentés szerint tavaly az USL-párti és Băsescu-ellenes hangok domináltak a sajtóban, ennek az a magyarázata, hogy az USL fontos vezetői egész médiabirodalmakat tudnak magukénak. Például a Konzervatív Pártot alapító Dan Voiculescu és annak családja az Intact médiatrösztöt birtokolja, a Romania TV tulajdonosa Sebastian Ghiță PSD-szenátor. A Realitatea TV-t pedig a PSD-hez közel álló Cozmin Guşă birtokolja.
Másfelől a PDL sem maradt támogatók nélkül a sajtóban: Băsescu-párti sajtóként az Evenimentul Zilei-t és a B1TV-t jelölték meg a jelentés készítői.
Tavaly az államelnöki tisztséget gyakorló Traian Băsescu és Crin Antonescu is agresszíven lépett fel a kritikus hangot megütő sajtó ellen. Traian Băsescu felélesztette régebbi kijelentését, mely szerint a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) jelentésében a sajtót be kell sorolni
a nemzetbiztonságot veszélyeztető kockázatok közé,
Crin Antonescu pedig felszólította a titkosszolgálatot, hogy azonosítsa azokat a személyeket, akik Románia "országimázsának elrontásáért" felelősek.
A futball területén tevékenykedők sokszor agresszív hangnemben kritizálták, sértegették, fenyegették múlt évben a sajtó képviselőit, sőt egyesek odáig is elmentek, hogy erőszakos fellépésre uszítottak a tudósítók ellen.
Az USL tavaly nyári tevékenységét kritizáló újságíróknak valóságos sajtólincselést kellett elszenvedniük sajtós kollégáik részéről, akik azzal vádolták őket, hogy az USL elleni összeesküvésben vesznek részt.
A jelentés szerint a sajtószabadság azzal is sérül, hogy az idén elkezdődött alkotmánymódosítási munkálatok nem sajtónyilvánosak, és a civil szervezetek sem járulhatnak hozzá a munkálatokhoz.