2020. aug. 12. szerdaKlára
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Intézetben felnőtt fiatalok segítenek társaiknak: a Gyeri-klub helyi csoportokat indít

B. D. T. B. D. T. 2013. június 07. 12:29, utolsó frissítés: 12:29

Fontos, hogy ne "felülről" induljanak a programok, mert akkor a kívánttal ellenkező hatást váltják ki; például nem lehet kötelezővé tenni egy önismereti tréninget.


Helyi szinten, más megyékben is elindulnak a kolozsvári Gyeri-klubhoz hasonló csoportok – jelentették be a szervezők. Az intézményben felnőtt, Kolozsváron egyetemen tanuló fiatalok önsegítő csoportja 2012 augusztusában megnyert egy pályázati támogatást a Fiatalok Lendületben uniós program keretében. A „Youth for Youth”, vagyis fiatalok a fiatalokért program célja, hogy az intézményekből kikerült fiatalok támogassák a még intézményben élő gyerekeket vagy fiatalokat.

A kolozsvári csoport fiataljai főképp Kovászna és Hargita megyéből származnak, ezért ezekben a megyékben mutatták be a projektet, és toboroztak résztvevőket az ottani fiatalok közül az első műhelytalálkozóra, amelyet nemrég Kolozsváron szerveztek meg. A műhely programját az intézetben felnőtt fiatalok speciális igényeinek megfelelően építették fel. A résztvevők Rosca Zsuzsanna pszichoterapeuta vezetésével önismereti tréningen vettek részt, László Éva pszichológus kommunikációs csoportfoglalkozást tartott, a párkapcsolati műhelyt Petrow Ljubomir pszichoterapeuta vezette. A World Vision munkatársa, László Edit szociális munkás pedig a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre készítette fel a fiatalokat.

„Az egyhetes műhely olyasmit hozott a résztvevő fiatalok életébe, amiben eddig nem volt részük. Megoszthatták életörömeiket, gondjaikat. Válaszokat kaphattak kérdéseikre. Meghallgathatták és megoszthatták gyermekotthonos jó és rossz élményeiket, melyeken együtt sírtak vagy nevettek. Az információszerzésen kívül életre szóló barátságokat is kötöttek. Amikor elérkezett a búcsú pillanata, sokuk


megkönnyebbülve tért haza, nehéz gyermekkori terheit lerakva.



A fiatalok könnyes szemmel távoztak, és volt, aki azt mondta, nem szeretne hazamenni” – írja projektbeszámoló közleményében Szász Rozália, a Gyeri-klub vezetője.



Mivel az intézményekben sokszor nem fektetnek kellő hangsúlyt a fiatalok továbbtanulási kedvének erősítésére, a motiválásukra, és ezek a hátrányos helyzetű gyerekek, fiatalok általában lemaradnak a tanulásban a családban felnőtt társaikhoz képest, ezért kimondottan hiánypótló a Gyeri-klub projektje, mivel azt célozza, hogy az intézményben felnőtt egyetemisták akár a saját példájukon keresztül megértessék a fiatalokkal, hogy ők is képesek lehetnek felsőoktatásban tanulni, információkat nyújtanak nekik a lehetőségekről, és segítik őket a céljaik megvalósításában.

Mivel a korábbi iskolai kudarcok, rossz élettapasztalatok miatt ezeknek a fiataloknak az önértékelése alacsony, nagy hangsúlyt fektettek az önismereti tréningre a kolozsvári műhelygyakorlaton. A résztvevők visszajelzéseiből kiderült, hasznosnak tartották, és igény van a folytatásra is.

A kolozsvári Gyeri-klub fiataljai ellátogattak Sepsiszentgyörgyre és Csíkszeredába is a megyei gyermekvédelmi igazgatóságokhoz, ahol bemutatták a műhely eredményeit a rendszerben élő többi fiatalnak és szakembereknek. A találkozókon megfogalmazódott az igény, hogy


helyi szinten is jó lenne hasonló tevékenységeket szervezni.

A fiataloknak minél több egyéni foglalkozásra lenne igényük, ám mivel a családi ház típusú otthonokban is legtöbb 4-5 nevelő jut tizenvalahány gyerekre, erre nincs lehetőség. A szociális munkások, akiknek foglalkozniuk kellene velük, egyes esetekben a hozzájuk tartozó gyerekek nevét sem tudják, sokan főleg a papírmunkával foglalkoznak – az lenne a cél, hogy a jövőben ez változzon – mondta el Szász Rozália a BBTE szociális munkás karán egyetemistáknak tartott előadásában. Hogyan lehet javítani a nevelő vagy más szakemberek és a gyerekek kapcsolatán? Nagyon fontos a bizalom kialakításához a közvetlenség, ha leülnek beszélgetni, a gyerek vagy fiatal ne azt érezze, hogy ő alárendelt – tette hozzá.

Az anya, szülő szerepét egy szakember sem pótolhatja, de a gyerekeknek, fiataloknak el kell magyarázni, még ha ez így is van, a nevelő vagy szociális munkás azért van ott, hogy segítsen, neveljen, jót akar neki – magyarázta a leendő szakembereknek a Gyeri-klub vezetője. A gyerekek részéről esetenként tapasztalható agresszív, udvariatlan viselkedés hátterében lévő okokat fel kell tárni, belegondolni, megbeszélni a gyerekkel – tette hozzá.

László Éva pszichológus, a kar oktatója azt hangsúlyozta, mennyire fontos a saját élettörténet feldolgozása a gyerekekkel, fiatalokkal – sokan nem tudják, miért vannak a rendszerben, miért történnek velük a dolgok, miért költöztetik őket egyik intézményből a másikba. Olyan eset is akad, hogy


a gyerek a saját születésnapját sem tudja,

vagy nem tud arról, hogy vannak testvérei. Minden gyerekről elvileg iratcsomót állítanak össze, jellemzések készülnek róla, adatai vannak – ám nem szabad elfelejteni szociális munkásként, hogy minden ilyen „doszár” mögött egy élet van, és annak az embernek joga van tudni a saját történetét: ez nagyon fontos az énkép és identitás kialakulásának szempontjából is.

A Kovászna és Hargita megyei igazgatóságok vezetői felajánlották segítségüket a fiatalok által kezdeményezett tevékenységek kivitelezésének megvalósításában. Elindultak csoportok, a fiatalok például közösen kezdték ünnepelni a születésnapokat, ám nagyon fontos lenne, hogy ne autoriter módon viszonyulva, felülről induljanak bármiféle programok, mert akkor a kívánttal ellenkező hatást váltják ki; például nem lehet valakit kötelezni arra, hogy önismereti tréningen vegyen részt, azt mindenkinek saját döntésétől kell függővé tenni, hogy be akar-e kapcsolódni vagy sem a hasonló foglalkozásokba – hangzott el a találkozón.

Személy szerint is nagyon jó kezdeményezésnek tartja a kolozsvári Gyeri-klub projektjét a Kovászna Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság igazgatóhelyettese. A fiatalok lelkesek, most már rajtuk múlik, ez a szándék kitart-e, és hogy milyen formában indítják el a tevékenységeket – mondta megkeresésünkre Szász Katalin Melinda. Hozzátette,


az igazgatóság nem beavatkozóként, hanem támogatóként viszonyul

a projekthez, teret adott a bemutatóknak, segített abban, hogy az információ eljusson a fiatalokhoz. Amennyiben a Kovászna megyei klub majd jelzi, hogy segítségre lenne szüksége, továbbra is lehetőségeik függvényében támogatják a fiatalokat.

Az önismeret az a készség, amit a gyerekek valóban nem sajátíthattak el a rendszerben, ezért – a Gyeri-klubtól függetlenül, a Caritasszal közösen – a felmerült igényekre válaszolva terveznek önismeret-fejlesztő tréninget szervezni azoknak a 18 éven felüli, rendszerben élő fiataloknak, akik ezt igénylik – közölte. A fiataloknak esetenként ugyan fenntartásai vannak a rendszerből eredő kezdeményezésekkel, programokkal szemben, és elég nehéz ezeket leépíteni, ám már volt egy találkozó a fiatalok és a Caritas szakembere között. Elsősorban a 18 éven felüli fiatalok központjában lakókat céloznák meg, ám ha onnan nem gyűl össze elég résztvevő, más intézményekben lévőkre is kiterjesztenék.

Nem mindenki nyitott az ilyesmire, a részvételt nem is lehet kötelezővé tenni – szögezte le az igazgatóhelyettes. Úgy véli, ha eddig a rendszer nem is biztosított ilyen lehetőséget, fontos lenne, hogy legalább most, a rendszerből kikerülés előtt alkalom nyíljon az önismeret-fejlesztésre. (Az intézetben felnőtt fiatalok 26 éves korukig maradhatnak a gyermekvédelmi rendszerben és kapják a támogatásokat, amennyiben továbbtanulnak; a nagykorú, nem továbbtanuló fiataloknak viszont el kell hagyniuk a rendszert – szerk. megj.)

Nagy szükségét látnánk Hargita megyében is a fiatalok klubtevékenysége beindulásának – nyilatkozta a Transindexnek Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője, aki szintén támogatásáról biztosította a Gyeri-klubot. Fontos, hogy igényüknek megfelelő szórakozási lehetőségük legyen, ugyanakkor


viszonylag ellenőrzött környezetben,

nem bárokban és kocsmákban találkozzanak – tette hozzá. Az igazgatóság támogatja a klubok beindulását, de nem föltétlenül venné kezébe az irányítást, hiszen akkor kevésbé lenne hiteles – viszont ha azt látják, hogy az önszerveződés nem indul be, akkor ők indítják be a klubokat. Jobb lenne viszont, ha a fiatalok maguknak szerveznék meg, ők találnák ki a tevékenységeket – véli az igazgató.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS