Újabb névadás-botrány van kibontakozóban Marosvásárhelyen
S. Z. 2013. június 14. 14:45, utolsó frissítés: 14:45Közvitára bocsátotta a Maros megyei tanács a Kultúrpalota és a Városháza egy-egy termének elnevezését. A magyarok szerint nem kell név.
Nyilatkozatháború tört ki, miután a Maros megyei tanács megszavazta: bocsássák közvitára Marosvásárhely két szimbolikus jelentőségű épülete, a Kultúrpalota és a volt Városháza egy-egy termének az elnevezését.
A Kultúrpalota nagytermének és a Városháza nagy gyűléstermének eddig nem volt neve. A június 7.-én kelt határozat indoklása szerint a névadásra azért van szükség, mert „idén ünnepeljük a Kultúrpalota 100. évfordulóját és azt, hogy a Közigazgatási Palota fontos szerepet tölt be Marosvásárhely megyei jogú város és Maros megye lakosainak életében”. Úgy tudni,
az ötlet Ciprian Dobre liberális tanácselnöktől származik.
A tanácselnök eredeti elképzelése szerint a névadást nem is bocsátották volna közvitára, hanem egyszerűen csak elnevezték volna George Enescuról és Bartók Béláról, valamint Bernády Györgyről és Emil Dandeáról a szóban forgó termeket.
A javaslat azután „puhult fel”, miután Dobre tervéről informálisan konzultált az RMDSZ-szel. Kelemen Márton, a Maros megyei tanács RMDSZ-frakciójának vezetője a Transindexnek elmondta, a kérdést a szövetségen belül megvitatták, és így alakult ki az az álláspont, hogy ha egyáltalán szükség van a termek elnevezésére, akkor azt közvitára kell bocsátani.
Az RMDSZ álláspontja az, hogy nem szabad olyan elnevezést elfogadni, melyet a marosvásárhelyiek nem éreznek magukénak – fogalmazott diplomatikusan Kelemen.
Egyébként a marosvásárhelyi sajtóban megszólaló politikusok túlnyomó többsége – pártállástól függetlenül – amellett érvel, hogy a magyar közösségnek mindenképpen véleményt kell nyilvánítania névadás-ügyben, azt kell elmondani, hogy
névadásra semmi szükség.
Az RMDSZ Területi Állandó Tanácsa például arra biztatja a marosvásárhelyi magyarokat, hogy éljenek a lehetőséggel, mondják el határozott véleményüket a szervezett közmeghallgatáson.
„Nem támogatunk olyan határozatot, amely megosztja Marosvásárhely lakosságát. Felkérjük a marosvásárhelyi magyarokat, hogy ezt erősítsék meg a közmeghallgatáson is: őrizzük meg ezeket az épületeket abban a szellemben, ahogy 100 évvel ezelőtt Bernády György polgármester megálmodta és megépítette!” – áll a TÁT felhívásában.
Hasonló szellemű nyilatkozatot adott ki az EMNP is: „amennyiben ebben az ügyben sor kerül a lakosság véleményének meghallgatására, az Erdélyi Magyar Néppárt is arra biztatja a marosvásárhelyi lakosokat, civil szervezeteket, hogy írásban nyilvánítsanak véleményt a Bernády György által felépített épületek eredeti szellemének megőrzése érdekében.”
Ami a közvita procedúráját illeti, a megyei tanács 30 napig várja a lakosság részéről írásban benyújtott javaslatokat. Azokat aztán a tanácselnök és szakapparátusa összesíti, majd
az esélyes verziókat szavazásra bocsátja.
A megyei tanácsban uralkodó erőviszonyok miatt azonban nem lehet biztosra venni, hogy a magyar álláspont kerekedik majd felül. Ha a névadásról való szavazás etnikai törésvonalak mentén történik majd, a tanácsosok mintegy harmadát kitevő RMDSZ-frakció biztosan alulmarad.
Bár ezt hivatalosan senki nem ismeri el, a két terem névadásának köze lehet a 2-es számú általános iskola Bernády Györgyről való elnevezésének a hercehurcájához. Ez a marosvásárhelyi közösség régi kérése, azonban ezidáig mindig elakadt valahol az elnevezési folyamat, egészen a tegnapi városi tanácsi ülésig, amelyen 13-an szavaztak a Bernády név felvétele mellett, illetve 9-en tartózkodtak, így végre megszületett a hivatalos döntés.
Kelemen Márton kérdésünkre tagadta, hogy létezne direkt kapcsolat a termek névadása és a Bernády-ügy között.