Tovább erősítheti az USL-n belüli konfliktusokat az Alkotmánybíróság döntése
S.I. 2013. június 28. 08:54, utolsó frissítés: 12:28A romániai magyarság csak nyerhet azzal, ha késik, vagy elmarad az alaptörvény-módosítás, hisz így elejét lehet venni a közigazgatási átszervezésnek - mondta Illyés Gergely politológus.
Az Alkotmánybíróság döntése, hogy a népszavazási küszöb 50-ről 30%-ra való lecsökkentése nem sérti az alaptörvényt, ha azt csak egy év múlva kezdik alkalmazni, felerősítheti az USL-n belül meglévő konfliktusokat. A testület határozata a romániai magyarságra nézve pozitív fejlemény is lehet, az RMDSZ pedig amúgy sem szorgalmazta az alkotmánymódosítást – mondta a Transindexnek Illyés Gergely politológus és Máté András Levente parlamenti képviselő.
Erősödő törésvonalak
Az Alkotmánybíróság döntése érvrendszerében hasonlít arra, amikor az egyéni kerületes választási rendszer bevezetéséről szóló törvényt utasították el. Akkor is arra hivatkoztak, hogy választások előtt egy évvel nem lehet módosítani ilyen fontos jogszabályt, és most is ugyanezt mondták, hogy egy évnek el kell telnie a módosítás és az ennek alapján szervezett referendum között. Ez azt jelenti, hogy ha az USL valóban ősszel tervezné elfogadni az alkotmánymódosításról szóló törvényt, akkor harminc napon belül kellene népszavazást kiírni, és annak érvényességéhez 50%-os részvétel szükségeltetne – magyarázta a döntés hátterét Illyés Gergely.
„Mostani tudásunk szerint ez a részvétel nagyon nehezen jönne össze, nagy valószínűséggel érvénytelen lenne az alkotmánymódosítás. Úgy tűnik, hogy ezért egy évvel el kell halasztani nemcsak az alkotmánymódosításról szóló népszavazást, de az erről szóló törvényt is. Ráadásul mivel az alkotmánymódosító javaslatok között a régió fogalmának bevezetése is szerepel, ezért a régióátszervezés is csúszik” - sorolta a politikai elemző. Hozzátette: kérdés, hogy az USL egyáltalán véghez tudja-e vinni ezt a folyamatot, hisz az utóbbi hónapok fejleményei abba az irányba mutatnak, hogy a PSD egyre inkább háttérbe szorítja a PNL-t, és a kormányban is megszabadulnának tőlük. „A döntés, ami az alkotmánymódosítást legalább egy évvel elhalasztja, szerintem felerősíti a két nagy párt közti konfliktusokat, és nagyon fel fognak erősödni a PSD-PNL ellentétek” - fogalmazott.
Erős emberek hatalmi érdekei diktálnak
Megjegyezte, már az Alkotmánybíróság döntését megelőzően voltak olyan jelek, hogy főként a PSD nem is gondolja annyira komolyan az alkotmánymódosítást. „Ha jól megnézzük, az alkotmánymódosítás a mellett, hogy kiüresíti az elnöki jogköröket, sok újat nem hoz a román politikai rendszerben. Kérdés, kinek érdeke az elnöki jogkörök teljes kiüresítése, olyan körülmények között, hogy a jövő évi elnökválasztásokon a PSD-nek minden bizonnyal külön elnökjelöltje lesz. És a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint jó eséllyel fogja megnyerni a választásokat egy szociáldemokrata jelölt” - vázolta az elemző.
illusztráció: Egyet nem értés két személy között, lolloj via Shutterstock
Más kérdés a régióátszervezés, amely esetében inkább közigazgatási átszervezésről kell beszélni – mondta Illyés, mert ahhoz, hogy az EU-s alapokat jobban felhasználja az ország, nem a jelenlegi régiók megőrzése lenne a célszerű. „Jelenleg pedig épp e felé haladunk. Így az az érv sem állja meg a helyét, hogy most valamiről lemaradunk az EU-s strukturális alapok tekintetében. A közigazgatási átszervezésnek pedig nem a magyarság a legnagyobb kerékkötője, hanem az USL-n belüli helyi erős emberek, akik féltik hatalmi pozícióikat: igazából belső konfliktusokról beszélünk. A folyamatot tehát a pártokon belüli erőcsoportok akadályozzák, vagy szeretnék késleltetni” - jegyezte meg.
Jól is elsülhet
Kérdésünkre, hogy a romániai magyarságra nézve milyen következményei lehetnek az alkotmánymódosítás esetleges elmaradásának, Illyés Gergely elmondta: a tervezet valóban tartalmaz fontos rendelkezéseket, amelyek kedvezőek lehetnek a magyarság számára, de ez még csak egy tervezet. „Egyrészt azt el kell fogadnia a parlamentnek, másrészt azt gondolom, hogy sokkal több minden is belekerülhetett volna a dokumentumba. Ha az alkotmánymódosítás mégsem valósulna meg, azzal sem veszíthet nagyot a romániai magyarság. Pozitív fejlemény is lehet, hisz ez esetben a régióátszervezésnek is jó eséllyel elejét lehet venni” - vélte a politikai elemző.
A népszavazási küszöb kapcsán a politológus elmondta: a magasabb, 50%-os jelenlét az indokolt, mert egy referendumon nagyon fontos kérdésekről döntenek az állampolgárok. „Tegyük hozzá, probléma van a választói névjegyzékkel is, hiszen jóval több személy szerepel a listán, mint amennyi valójában Romániában él. Tehát a lista korrekciója be kellene következzen, érthetetlen, hogy miért nem végzik el ezt a feladatot a kormánypártok, akik mindig kifogásolják, hogy túl sok személy van a névjegyzékben, és e miatt nem lehet népszavazást tartani. Egy év alatt semmi nem történt ebben a kérdésben, hisz a névjegyzék továbbra is tartalmaz olyan neveket is, akik nemhogy nem élnek Romániában, hanem lehet, hogy már nem is élnek. Pedig egy valós névjegyzéken alapuló 50% mást jelentene, mint amit jelenleg jelent” - zárta Illyés Gergely.
Az RMDSZ sem akarta igazán
Az RMDSZ-nek nem szerepelt a mostani prioritásai között az alkotmánymódosítás, ezt az USL szorgalmazta – válaszolt megkeresésünkre Máté András. Az alkotmánymódosító bizottság RMDSZ-es tagja elmondta: sikerült néhány olyan módosítást bevinni a szövegtervezetbe, ami a nemzeti kisebbségek számára is megfelel, de továbbra is fenntartják a régió fogalmával kapcsolatos aggályaikat, és ragaszkodnak azokhoz a módosításokhoz, amelyeket elvetett a testület. Kérdésünkre, hogy látja, elmaradhat-e az alkotmánymódosítás, a képviselő úgy válaszolt: „Ha megmarad az USL jövő júniusig, akkor lehetséges, ha nem, akkor teljesen kizártnak tartom.”