2020. aug. 5. szerdaKrisztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

„Famaffia” Hargita megyében: mindenkinek érdeke hallgatni

2013. június 28. 16:50, utolsó frissítés: 2013. július 01. 12:36

Legfelsőbb szintű politikai védelmet élveznek az illegális fakitermelők. A helyi rendőrök nem csak szemet hunynak, segítik is munkájukat – állítja egy jelentés.


Szervezetten lopják a fát Hargita megyében: a jól szervezett „famaffia” tagjai legfelsőbb szintű politikai védelmet élveznek. A maffia legfőbb védelmezője Radu-Sandu Moldovan rendőrparancsnok, aki viszont Mircea Dușă volt prefektus, jelenlegi védelmi miniszter protezsáltja – áll abban a jelentésben, amit Hans Heidrich, az Asociația Sighișoara Durabilă (SD) megbízásából az EcoReporter2 projekt keretén belül készített.

A Hargita megye öt településén – Kászonaltízben, Szentegyházán, Csíkrákoson, Gyergyóalfaluban és Maroshévízen – végzett helyszíni munkát a Fundația pentru Parteneriat (FPP) valamint a CEE Trust finanszírozta.


Több szinten profitálnak a falopásokból

A jelentés polipszerű, rendkívül szerteágazó érdekeltségeket tárt fel: úgy tűnik, a törvénytelen fakitermelésből több szinten profitálnak, emiatt nagyon sokan érdekeltek abban, hogy a törvénytelen tulajdon-visszaszolgáltatások és erdőirtások ügyét eltussolják.



>> A jelentés .pdf formátumban itt letölthető >>

Bár a helyiek bőséges információval rendelkeznek a falopásokról, jogi lépések szinte sosem történnek ezekben az ügyekben, vagy ha igen, azok sikertelenek. A jelentés kiemeli, hogy bár „alsóbb szinteken” jellemzően helyiek, tehát székelyek dolgoznak, felsőbb szinteken már inkább a román nemzetiségű hivatalnokok mozgatják a szálakat.


Mindenki benne van

A törvénytelen erdőirtásokban, illetve a tettesek védelmében szerepük van a helyi tanácsoknak, a polgármestereknek, a megyei tanácsoknak, az Állami Erdőügynökségnek (Romsilva), a prefektúrának, a rendőrségnek, a Belügyminisztérium titkosszolgálatának (DGIPI), az ügyészségnek, a Korrupcióellenes Ügyészségnek (DNA), a törvényszékeknek, az adóhatóságnak (ANAF), a politikai pártoknak, a parlamentnek valamint a kormánynak.



A „famaffia” kulcsfigurái közt meg van nevezve Melles Előd, a Gyergyói Erdészeti Hivatal vezetője (törvénytelen birtokbahelyezések és erdőirtások, fiktív faültetések, fenyegetés), Cătălin Mutică, a Hargita megyei Romsilva igazgatója (az erdőirtók védelme, orvvadászat) Constantin Strujan volt Hargita megyei prefektus (adócsalás), Valer Dorneanu, a képviselőház volt elnöke, volt ombudsman, jelenleg alkotmánybíró (maroshévízi falopásokról szóló „súlyos” dossziék eltüntetése, állami javak Mircea Dușă embereinek kezére való játszása), valamint Majeczki Izabella, a Gyergyószentmiklósi Bíróság volt főügyésze (büntetőeljárás sorozatos leállítása, «NUP» azokban az ügyekben, melyekben Melles Előd, Pál Árpád RMDSZ-képviselő valamint Mircea Dușă szerepel).



Volt kommunista verőlegény a fatolvajok fővédnöke

A famaffia védelmezője a Hargita megyei rendőrfőkapitány, Moldovan Radu-Sandu, aki 1989 előtt milicistaként több tucat csíkszeredai fiatalt bántalmazott brutálisan. Sandu mögött az erdőmérnök végzettségű Mircea Dușă áll; a jelentés szerint gyanítani lehet, hogy a Maroshévíz melletti Ostor patak partjáról kitermelt több száz hektárnyi erdő eladásából származó mintegy 4 millió eurónak legalábbis egy része a Szociáldemokrata Párt (PSD) kasszájába vándorolt, a 2008-as választási kampányt finanszírozandó.

A helyszíni beszámolókból körvonalazódik a „famaffia” munkamódszere, illetve nyilvánvalóvá válik, hogy a Hargita megyei törvénytelen fakitermelések nem egy-két „ügyeskedő” vállalkozó, erdész és gátertulajdonos számlájára írhatóak. A hatóságok nem csak szemet hunynak, de adott esetben tevőlegesen segítenek is a faanyag elszállításában, és megakadályozzák, hogy a fakitermelők a vádlottak padjára kerüljenek.


A visszaszolgáltatásnál kezdődik

A helyi hatóságok sokszor elutasítják bizonyos erdőterületek visszaszolgáltatását – annak ellenére, hogy a visszaigénylők bizonyítani tudják igénylésük jogosságát. Ha vissza is kapják erdőiket a tulajdonosok, az sokszor más helyen található, mint az államosított erdőterület. Ennél még súlyosabb, hogy egyes esetekben jogtalanul helyeznek birtokba befolyásos személyeket, a prefektúra pedig nem hajlandó jóvátenni a jogtalan helyi döntéseket, attól félve, hogy az pozitív precedenst teremt.



A fakitermelő cégek sokszor több fát vágnak ki, mint amennyire engedélyt kapnak. Legalább egy esetben az is előfordult, hogy a cég más tulajdonos erdejéből termelte ki a faanyagot, anélkül, hogy engedélyt kért volna, vagy utólag kárpótolta volna őt. Arra is van példa, hogy a kitermelt faanyagot más személyek területein keresztül szállítják, nagy pusztítást okozva ezeken a területeken.


Az erdészet és a rendőrség is szemet huny

Az erdészek törvénytelenül, néha elhunyt személyek nevére vagy utólag adnak ki fakitermelési engedélyt. Arra is volt példa, hogy egy erdész elismerte, tettestárs volt egy falopásban – ennek ellenére törvényszéki kapcsolatai révén elérte, hogy ne fizessen kártérítést.

Az is előfordul, hogy a lopott fát szállító kamionok fuvarlevelére aláírást hamisítanak. A lopott fát rendszerint éjszaka szállítják; a helyi rendőrség szemet huny a nagy szállítmányok fölött – a jelentés szerint videofelvétel is létezik arról, hogy egy ilyen szállítmányt rendőrautó kísért.



Arról is tudni, hogy egy ízben, amikor a lopott fát elszállították, az ügyeletes rendőr egy vendéglő szeparéjában múlatta az időt – a számlát a fatolvajok fizették. Olyan beszámolók is akadnak, miszerint a helyi rendőrök heti 10 ezer lej „vámot” szedtek a fával megpakolt kamionoktól, vagy pedig az alacsonyabb rangú rendőröket utasították, pontosan mely teherautókat nem szabad megállítani.


A piti fatolvajok ellen keményen fellépnek

Míg a faanyagot „nagyban” kitermelők védelmet élveznek a hatósági zaklatásokkal szemben, úgy tűnik, a kis falopásokat szigorúan büntetik. Egy csángó gazdát például 1000 lejre büntettek azért, mert szekerében néhány farönköt találtak.



Hogy ne legyen nagyon feltűnő a hatóságok együttműködése a „famaffiával”, rendszeresen bűnbakokat keresnek. Úgy tűnik, egyes rendőrök bűnvádi dossziék „kitalálására” illetve „eltussolására” szakosodtak, annak függvényében, hogy a feletteseiknek mi az érdeke. Egyes bírók 10 ezer eurót kapnak azért, hogy elítéljenek egy-egy bűnbakot.


Rendőrök mint gáter- és kamiontulajdonosok

A gáterek egy része törvénytelenül működik. A lopott fát rendszerint éjszaka dolgozzák fel, emiatt ezekben a falvakban gyakoriak az áramingadozások. A gátertulajdonosok közt vannak alvilággal kapcsolatban álló személyek, rendőrök, erdészek. A rendőrök, ha nem is profitálnak direkt módon a gáterekből, gyakran az innen „ajándékba” kapott fából építik meg a házukat. A jelentés szerint arra is van példa, hogy egy rendőrnek faanyag szállítására alkalmas kamionja legyen.

A Hargita megyei rendőrfőkapitányságon vezető beosztásban dolgozó, ám viszonylag fiatal, 35-40 éves rendőr impozáns házak tulajdonosa. Tudni lehet ugyanakkor, hogy a rendőrfőkapitányságon virágzik a nepotizmus: Moldovan Radu-Sandu rendőrfőkapitány több rokona döntéshozó pozícióban dolgozik.


A jobbérzésű rendőröket vegzálják

Azokat a rendőröket, akik elutasítják a „famaffiával” való együttműködést, neadj'Isten fel is lépnek ellene, saját feletteseik lehetetlenítik el. Az adminisztratív kekeckedések mellett a rendőröket lehallgatják, követik és „barátilag figyelmeztetik”. Emiatt sok jobbérzésű rendőr idő előtt nyugdíjba vonult, de az is előfordult, hogy koholt vádak miatt 2 évnyi letöltendő börtönbüntetést kapjon egy, a falopások ellen fellépő rendőr.



A lakosság persze hiába fordul a rendőrséghez panaszával: előfordult, hogy a rendőrőrsön a rendőr nyíltan védelmébe vette a falopással vádolt személyt, máskor nem voltak hajlandóak átvenni a panaszostól a nyilatkozatot, formai hibára hivatkozva.


A település határánál megáll a járőr

A jelentés egy olyan esetről is tud, amikor egy járőr nem volt hajlandó felmenni a Madarasi Hargitára tetten érni a fatolvajokat: megálltak a település határánál és azt mondták, a törvény nem teszi lehetővé, hogy tovább menjenek.

Voltak, akik egyenesen a rendőrfőkapitánytól és helyettesétől, a többek között falopási ügyek kivizsgálásával megbízott Radu Gheorghetól kértek kihallgatást; a kihallgatások azonban informális beszélgetésekbe torkolltak, a panaszosok pedig kénytelenek voltak üres, általános ígéretekkel távozni.

A képviselőházhoz, illetve a különféle minisztériumokhoz összesen mintegy 700 oldalnyi, a Hargita megyei „famaffia” tevékenységéről szóló dokumentum lett elküldve. Heidrich megjegyzi, hogy bár sok képviselő nagyon tájékozottnak tűnt a témában, országos szinten semmi nem történt a probléma orvoslására. Mi több, a 2000-es és 2004-es választási kampányok során a képviselőház visszaélésekkel foglalkozó bizottságától „famaffiára” vonatkozó dokumentumok tűntek el.

A jelentés nagyrészt szemtanúk, kárvallottak beszámolóira, tényfeltáró újságcikkekre épül. Bár sok esetben az állítások nincsenek kellő dokumentációval alátámasztva, a szerző kérésre azokat kiadja.

A jelentés végén Hans Heidrich kifejti: a Hargita megyei problémák valószínűleg nem egyediek. Feltételezhető, hogy az ország más területein – például az Erdélyi Szigethegységben is – létezik és hasonló módon működik a „famaffia”.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS