2020. szeptember 26. szombatJusztina
Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város

Saját elnököt a Székelyföldnek!

[munkatársunktól] 2004. január 19. 13:46, utolsó frissítés: 13:46

Maratoni ülésen véglegesítette autonómia-tervét az SZNT. Kétszáz település küldöttei elfogadták, hogy az önrendelkező Székelyföldnek #b#majdan#/b# saját elnöke és rendőrsége legyen. Vita csak a SZNT-címertervek körül pattant ki.





"– Nem engedünk a negyvennyolcból, de nem engedünk a nyolcból sem! Nyolc székely székünkből egyetlen rögöt sem adunk senkinek" – e szavakkal köszöntötte a Székely Nemzeti Tanács küldötteit szombaton Sepsiszentgyörgyön Balla Barna. A sepsiszéki székelytanács elnöke a testület autonómia-tervet elfogadó ülése előtt szólalt fel.


Birtalan vezeti a SZNT-lobbicsoportot


A maratoni tanácskozásra, a Kovászna megyei könyvtár Gábor Áron termébe a szervezők közlése szerint kétszáz településről érkeztek küldöttek. Székelyföld autonómia-statútumának végleges tervezetét egyhangúlag szavazta meg a testület, állami elfogadtatásáért hat RMDSZ-képviselő fog lobbizni a parlamentben. A csoport élén Birtalan Ákos egykori környezetvédelmi miniszter áll.

A betegsége miatt már hónapok óta visszavonult Birtalan az SZNT vezetőinek felkérésére elvállalta a megbízatást, vagyis a statutum parlament elé terjesztését. A lobbicsoport további tagjai: Kovács Zoltán, Kónya-Hamar Sándor, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor és Vekov Károly.



Csapó törvénytervezetesített

Bevezetőként Sántha Imre lelkész, kézdiszéki elnök a Szózat eléneklése után Isten áldását kérte a tanácskozásra és azt hangsúlyozta, 2004 az autonómia éve kell legyen. A megalakulás óta (október 26.) eltelt időszakról Csapó I. József SZNT-elnök számolt be, s elmondta, hogy 95 módosító javaslatot épített be az autonómia-tervezetbe, a dokumentumhoz egyebek mellett preambulumot, azaz bevezetőt írt, amely törvénytervezet-jelleget ad a szövegnek.

A módosítások és kiegészítések között szerepel az is, hogy „a székelyföldi köztisztviselőknek ismerniük kell a magyar és a román nyelvet”. A tervezet kimondja, hogy „a helységnévadás kötelezően kétnyelvű legyen, legyenek magyar és román nyelvűek az utca- illetve helységnévtáblák, az útjelzők, a cégfeliratok és reklámtáblák.”

Ugyanakkor a dokumentum leszögezi, hogy „a statútum elfogadásától számított legkésőbb három éven belül a széki rendőrségi állomány minden tagjának ismernie kell a magyar és a román nyelvet.”


A székely elnököt négy évre választanák

Elnöke is lenne az autonóm Székelyföldnek a Csapó-terv szerint, a méltóságot négyéves mandátumra választanák a vidék lakói. A statutum SZNT hatáskörébe utalná a helyi rendőrséget is. Ami az oktatási intézményeket illeti, a tervezet szerint a magyar tannyelvű intézményekben a mostani gyakorlattal ellentétben a magyar kultúra, történelem és földrajz tárgyakat is oktatni kéne. Román nyelvet és irodalmat külön tankönyvekből tanulnának a székelyföldi diákok.



Csapó a tervezetről azt nyilatkozta a Mediafax hírügynökségnek, a szöveg azt bizonyítja, hogy az SZNT egy szóval sem sérti az ország területi egységét és állami fennhatóságát. "– A székelyföldi autonómia a közösségek belső önrendelkezési jogára, a szubszidiaritás, azaz a hatalommegosztás és az önkormányzatiság elvére alapoz" – magyarázta a volt RMDSZ-szenátor.


Csak a zászló kapcsán vitatkoztak

Az ülésen különösebb vita csak akkor alakult ki, amikor az SZNT jelképeinek, címer- és zászlótervének elfogadásáról kellett volna dönteni. Elhangzott az a javaslat, hogy a jelképeket előbb tanulmányozzák a széki tanácsok, és csak ezt követően hagyja jóvá a testület. Végül Szász Jenő alelnök, Székelyudvarhely polgármestere azt javasolta, legyen az SZNT címere a kék alapon napot és a holdat ábrázoló terv, amelyet Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató készített.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS