Infografikával győzné meg az autonómiáról a románokat az EMNP
B. D. T. 2013. július 31. 16:16, utolsó frissítés: 16:17Leszámoltak a sérelmi logikával, az infografikát román nyelven a Kolozsvári Magyar Napokon is kiállítják. Mi a hasonlóság Erdély és Svájc között, és miért nem szerepelnek az elképzelésben a romák?
Erdély történelmi esélye címmel adott ki infografika-kampányanyagot az EMNP. Az idei Tusványoson egy „autonómialabirintusban” követhette végig az érdeklődő a történelmi hátteret, gazdasági, demográfiai adatokat, valamint az autonómia mellett szóló érveket fölvonultató, magyar nyelvű infografikát. Ennek román és angol verziója is elkészül, a románt várhatóan a Kolozsvári Magyar Napok keretében is fölállítják Kolozsváron, és mindenképp szeretnék a román média ingerküszöbét elérni a témával – tudtuk meg Ilyés Szilárdtól, a Bálványos Intézet ügyvezető elnökétől.
Az ötlet apropóját a román regionalizációs átalakítási törekvések adták; az infografika az EMNP föderalizmussal és regionalizációval kapcsolatos programját is megjeleníti. Erdélyre fókuszálunk, és egy olyan üzenetet próbálunk megfogalmazni, amely a románok fele is nyitott – tette hozzá Ilyés. Ez egy „jóindulatú felvetés”, és bíznak abban, hogy előbb-utóbb az erdélyi románságot is sikerül érvekkel érzékennyé tenni, „megpuhítani” a föderalizált Románia, illetve Erdély nagyrégió történelmi kisrégióit integráló szerkezete kapcsán.
Az infografika rengeteg információt tud tömören és közérthetően átadni, ezzel az újfajta, 21. századi eszközzel mutatjuk be Erdély múltját és jelenét, valamint egy lehetséges jövőképet – magyarázta Kató Lenke PR-szakértő, az infografikát készítő IJ Kommunikációs Kft. munkatársa (ez egy budapesti cég „sok erdélyi kötődéssel”). Mindenkit el szeretnének érni valamilyen formában, és megszólítani azzal a kérdéssel, hogy Erdélynek mi lenne jó – azt is, aki nem akar végigolvasni több tíz oldalnyi tudományos szöveget, mert mondjuk nincs rá ideje.
Több célcsoport van: az erdélyi magyarok, erdélyi románok, magyarországi magyarok és az európai polgárok. Ugyanazt az anyagot három nyelven jelenítik meg. Az elején felmerült egyfajta
magyar sérelmi logika szerinti megközelítés
is, de azt gyorsan elvetették, hiszen „nem lehet Erdélyt így megoldani”, és a román célközönséget is taszította volna ahelyett, hogy végignézik és elgondolkodnak rajta.
Az ötletet és arculatot a cég, a tartalmi részt a Bálványos Intézet szállította, azaz annak egyetlen működő pillére, a Mensura Transylvanica politikai elemzőcsoport (Bakk Miklós, ifj. Toró Tibor, Szilágyi Ferenc, Hunyadi Attila, Fall Sándor), a projekt az EMNP védnöksége alatt és megrendelésére jött létre – mondta el Ilyés. A kivitelezést bukaresti cég végezte, román munkatársaik rakták össze a tusványosi labirintust.
Tömören és vázlatszerűen, de több érvcsoport is megjelenik az infografikában. „Egyrészt azt a méltánytalanságot szeretnénk szóvá tenni és terveink szerint kiküszöbölni, hogy Erdély a román nemzetállam megalakulásától gyarmat szerepet tölt be, folyamatosan kiszipkázzák a pénzt a régióból, és Románia más régióit tartják el belőle, jól megfontolt politikai szándékkal. Erre adunk egyfajta megoldási javaslatot” – magyarázta Ilyés. Ugyanakkor van egy idővonal-rész is, ami négyes kategorizációban követi végig a történelmi eseményeket, itt az volt a törekvés, hogy megjelenítsék a történelmi autonómiákat, ezek gyökerét az erdélyi történelemben.
Külön színnel jelölték azokat az évszámokat, amelyek a történetileg decentralizált, befogadó Erdélyhez köthetők, valamint a centralizációs törekvéseket; kifejezett szándékuk volt, hogy
ne román-magyar ellentétpárban gondolkodjanak,
és olyan eseményekre fektessék a hangsúlyt, amelyek a románok számára is pozitívumként értelmezhetők, pl. az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozat.
„Miért is ne gondolkodnánk abban, hogy ezekre a gyökerekre egyfajta alternatív politikai megoldást építsünk? Bevezetjük az autonómia fogalmát, elmondjuk, mit is értünk ezalatt. Mindvégig a partiumi és székelyföldi autonómia motoszkál a fejünkben, meg a személyi elvű autonómia megvalósulási lehetőségei Közép-Erdélyben, de azért fókuszálunk egész Erdélyre, mert szeretnénk, ha a románság is föderális Romániában kezdene gondolkodni, illetve a föderális Románia nagyrégióján, Erdélyen belül hagyományokkal rendelkező, különböző fokú autonómiákat élvező kisrégiókban” – magyarázta Ilyés Szilárd.
Bemutatják azt is, hogy ez nemcsak egy légből kapott, naiv ötlet, Európa-szerte léteznek autonómiaformák. „Elismerjük, néhol hatásvadász az összehasonlítás. Feltesszük a kérdést, ha Svájcban sikerült, hogy több nemzet harmonikusan egymás mellett éljen prosperáló módon, akkor miért ne lehetne Erdélyben is ugyanezt megvalósítani, és kissé humoros formában összevetjük a kettőt” – tette hozzá.
Svájc megölte az utolsó szabadon élő medvéjét, ez igaz, de Bern mellett van egy szép medvepark, és a címerekben is szerepel a maci – indokolták meg az összehasonlítás egyik alapjaként feltüntetett medve jelenlétét a kivitelezők.
Hol szerepelnek az elképzelésben a romák?
Az infografikán nincs nyomuk – vetettük fel a bemutató végén. A készítők az „egyéb” kategóriára mutattak, majd magyarázták, hogy a hivatalos népszámlálási adatokban, amit alapul vettek, kicsi a roma népesség aránya.
„Megfordult a fejünkben, hogy belefoglaljuk, viszont a romák területileg nagyon diszperzáltak, nem tudni, hogyan oszlanak meg pontosan Erdélyben, másrészt én nem tudok arról, hogy valamiféle intézményesült, közös identitásformában kezdték volna megjeleníteni magukat. Az is kérdés, a cigány nyelv mennyire egységes, mindenki által beszélt-e, és a közösség tudja-e artikulálni a saját követeléseit, mert azt szeretnénk elkerülni, hogy helyettük találjuk ki, nekik mi a jó. A németekről feltételezzük, hogy van egy erős és pontos elképzelésük arról – ha még egyáltalán közösségként megfogalmazzák ezt –, hogy hogyan szeretnének itt élni közösségként meg egyénileg, ugyanígy a szerbeknek is megelőlegezzük ugyanezt, a románokról és magyarokról elég erős és pontos információink vannak” – magyarázta Ilyés Szilárd.
Ugyanakkor szerinte a felvetés jogos, és személyes véleménye az, hogy a probléma nagyobb teret kap majd a román közéletben, és idővel a romák is fogják artikulálni politikai érdekeiket és kulturális elképzeléseiket, bár ott van az a veszély, hogy akár román, akár magyar részről
megpróbálják „meghekkelni” ezeket a törekvéseket.
„Ezért mondom, hogy jó lenne, ha ők autentikus módon megfogalmaznák, kik is ők, milyen elképzeléseik vannak saját önszerveződési formáikra vonatkoztatva, és persze akkor minden további nélkül ott a helyük a struktúrában, legalább olyan erővel, mint az erdélyi magyarságnak” – tette hozzá.
Október közepén várhatóan Sepsiszentgyörgyön is kiállítják a román nyelvű verziót egy autonómiakonferencia alkalmából. A konstrukció könnyen szétszedhető és összerakható, készül hozzá animáció is angol nyelvű narrációval, román és magyar felirattal. „Aki nem akar végigbogarászni egy hosszú infografikát, egy háromperces animációt viszont megnéz, és minél több emberhez el tudunk így jutni” – magyarázta Kató Lenke.
Az infografikát nemcsak bejárható labirintus formában, hanem szórólapként is terjesztik, az angol nyelvű változatot el akarják juttatni az Európai Parlament minden képviselőjéhez. A Tusványoson felállított magyar verzió 2 millió forintba került.