2021. október 17. vasárnapHedvig
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Egyszerre hisznek felsőbb hatalomban és a horoszkópban a románok

2013. szeptember 30. 14:40, utolsó frissítés: 14:42

96 százaléknyi istenhívővel Európa legvallásosabb országai közé tartozunk, mégis arra panaszkodnak, hogy nincsenek már "igazi" vallásosok. De a hívők sem mind egyformák.


Idei felmérések alapján értekezik a romániai vallásosságról a Dilema Veche lapban Vintilă Mihăilescu antropológus, annak apropóján, hogy pl. a CCSB, az IMAS és az INSCOP Research által publikált, vallásosságra vonatkozó adatok csak rövid ideig kavarták fel a közvéleményt, pedig – lévén, hogy Európa legvallásosabb országai közé tartozunk – érdemes lenne az adatok mögé nézni egy kicsit.

A cikkben idézett adatok szerint a romániaiak


96 százaléka hisz Istenben,

viszont csak egyötödük jár minden héten templomba, egyharmaduk csak ünnepekkor, 10 százalékuk pedig sohasem. Ezen adatok fényében elég meredek Romániát a legvallásosabb országok között emlegetni, mivel Cipruson a hívők egyharmada vallotta azt, hogy hetente megy templomba, a francia protestánsoknak pedig egynegyede.



A cikk kitér arra is, hogy Romániában a vallásosság szépen együtt él a babonákkal. Az emberek 45 százaléka követi a horoszkópot, 20 százalékuknak van valamilyen kabalája vagy talizmánja, és a bukarestiek 41 százaléka volt már olyan szertartáson, amelyen valamilyen rontást vettek le róla (descîntat). A szerző megjegyzi, hogy egyfelől a ”posztmodern babonákban” való hiedelem világszerte növekszik, másfelől viszont Romániában ez a


”falusi kereszténységből”

is gyökerezik, amely mindig is egyesítette a hivatalos vallásosságot az ősi rítusokkal.

Ami a vallás és a politika, vagy a vallás és a tudomány kapcsolatát illeti: a hívők kétharmada gondolja azt, hogy egy politikus nem alkalmas közszereplői feladat betöltésére, ha nem hisz; illetve azt, hogy az embert Isten teremtette. Így a (deklarált) vallásosság mind az államigazgatásba, mind az oktatásba képes beleszólni.

A szerző azt javasolja, érdekes lenne pontosabban felmérni, mit is jelent a 96 százaléknyi hívő: ideszámolnak-e mindenkit, aki már nem hisz, de korábban hitt, Istenben hisz-e, vagy csak egy felsőbb hatalomban, esetleg csak a halál utáni élet valamilyen formájában? Egészen biztos, hogy a hívőket nem lehet egy egyértelmű kategóriának venni, például mérhető az a különbség, hogy a romániaiak 76 százaléka hisz a mennyországban, de csak 61 százalék a pokolban,


és 54 százalék az ördögben.

A felmérések kapcsán többször elhangzott, hogy csökken az “igazi” hívők száma, de valójában az egyházba és főleg a papokba vetett bizalom csökken. Sokan azon siránkoznak, hogy a románok már nem olyan vallásosak, mint “régen”, csak azt nem nézi meg senki, hogy mit is jelent a “régen”, és hogy az egész világon nincs már olyan helyzet, mint “egykor” – emeli ki a szerző. Az adatok szerint inkább a vallásosság visszatéréséről – ha kicsit más formában is – kell beszélnünk, így nem is a laicizálódás a valódi “veszély”, hanem attól kell tartanunk, hogy az egyház még inkább képes lesz beleszólni az állam ügyeibe.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS