2020. november 29. vasárnapTaksony
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Fidesz-RMDSZ viszony: hidegháború után együttműködés

kérdezett:Kelemen Attila Ármin 2013. október 15. 15:35, utolsó frissítés: 15:35

A Fidesz-RMDSZ viszony normalizálódásáról és a csángó oktatásról kérdeztük Répás Zsuzsannát. Hány külhoni szavazat kell, hogy sikeresnek értékeljék a választójog kiterjesztését?


A múlt héten a Studium Alapítvány megalakulásának 15. évfordulójára szervezett marosvásárhelyi ünnepségen részt vett Répás Zsuzsanna is. A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár ekkor válaszolt kérdéseinkre.


Beszédében aggodalmát fejezte ki a marosvásárhelyi interetnikus állapotok miatt. Politikusként milyen kiutat lát a jelenlegi állapotból, amikor a magyarok egyféle kulturális gerillaharcba kényszerülnek a román polgármesterrel?

– Marosvásárhely most frontváros. A magyarságnak nagyon komolyan helyt kell állnia ahhoz, hogy megőrizze mostani jelenlétét. Ez a harc sok fronton zajlik a MOGYÉ-tól kezdve a kulturális rendezvényeken át – láttuk a Vásárhelyi forgatagot – a politikai élet minden rezdüléséig. Ha kellő elszántság és kitartás lesz a vásárhelyi magyarságban, az állapotoknak csendesülniük kell. Ki kell bírni ezt az időszakot, ez tekintélyt ad, és megteremti majd az elfogadást.

Mintha az a hidegháború, ami az RMDSZ és a Fidesz között zajlott és különféle stádiumokon ment keresztül, enyhült volna. Helytálló a diagnózis?



– Belülről nézve is így néz ki, aminek nagyon örülök. A legnagyobb erdélyi politikai erő és a magyar kormány között jó munkakapcsolatnak kell lennie. Voltak korábban problémák, de Kelemen Hunor elnökségével elindult az a párbeszéd, ami a korábbi feszültségek oldását jelenti. Szépen megyünk tovább ezen az úton. Optimista vagyok és úgy látom, hogy egyre jobban megy előre ez az együttműködés.

Ez még a párbeszéd, vagy már az együtt dolgozás stádiuma?

– Ezekben a hetekben vannak a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottsági ülései, amelyek a november elejére tervezett ülést készítik elő. Itt olyan együttműködéseket tudunk megtárgyalni és elindítani, amelyek konkrétumokat jelentenek. Nagyon fontos, hogy közösen indíthassunk olyan programokat, amivel az oktatást tudjuk elősegíteni, de ott van a gazdasági együttműködés vagy a hungarikumok ügye is – nagyon sok területe van az együttműködésnek.

Hogy értékeli, a Fidesz autonómia-támogatási retorikája és a kettős állampolgárság intézménye nincs ellentmondásban?

– Szakpolitikusként úgy látom, hogy ebben semmi ellentmondás sincs. Az állampolgárság ugyan kifejez egy kötődést egy adott államhoz, de az elsődleges állampolgárság az, amiben az illető tartózkodik. Ha például valaki svéd-francia kettős állampolgár, aki Franciaországban él, Svédország nem nyújthat neki mondjuk konzuli védelmet. A romániai magyarok esetében a román állampolgárokhoz való viszony nem változik attól, hogy magyar állampolgárok lettek.

Vigyük el az abszurditásig a kérdést. Tételezzük fel, hogy minden romániai magyarnak meglesz a magyar állampolgársága. Lesznek olyan helyek Romániában, hogy akár 90% fölötti a magyar állampolgárok aránya...

– Nem értem, hol van itt ellentmondás, mert ők a román állam viszonylatában román állampolgárnak számítanak. Az autonómia arról szól, hogy ezek az emberek Romániában szeretnének maradni, itt szeretnének élni. Azért gondoljuk azt, hogy egy többség akkor fogja jól érezni magát, ha a kisebbség is jól érzi magát. Ehhez el kell fogadni azt, hogy bizonyos területeken autonómiát kell adni. De ezt a viszonyrendszert nem változtatja meg a magyar állampolgárság.

Valószínűleg vannak előzetes számítások azzal kapcsolatban, hogy hány romániai magyar kettős állampolgár él majd a magyar szavazati jogával. Hány százalékkal számol a Fidesz?

– A magyar államigazgatás története során soha nem szembesült egy olyan feladattal, mint amilyen félmillió kérelem kezelése. Ez hihetetlen nagy feladat. Nem tudtuk, hogy milyen mennyiséget leszünk képesek feldolgozni. Sokan azon a véleményen voltak, hogy az igénylésekben lesz egy felfutás, aztán meg szépen lecseng az egész. Mi azt látjuk, hogy annak ellenére, hogy a harmadik év végén tartunk, egyáltalán nem csökken a kérelmezők száma. Persze az is nagyon fontos, hogy ezek az emberek akarnak-e szavazni. Erről nincs felmérésünk, de a tapasztalatom azt mutatja, hogy azok számára, akik korábban vették fel az állampolgárságot, fontosabb a közéletben való részvétel is. És mivel ezek az emberek aktívabbak a közéletben, valószínűleg nagyobb arányban szavaznának, mint ahogy a teljes lakosságban, vagyis az ő esetükben a szavazati igény akár 70-80%-os is lehet.

Az egy másik próbája lesz a magyar közigazgatásnak, hogy hogyan szervezzük meg a levélben való szavazást. Ilyet még senki sem csinált, hogy kap egy levelet, amiben szavazhat. Lesznek, akiknek ez könnyen megy, de lesznek, akiknek nehézségeik lesznek. A szokatlan, az újdonság, a fizikai akadályok nagyon le fogják húzni a szavazatok számát. Jelentős különbség várható aközött, hogy hányan szeretnének, és hányan fognak is szavazni.

Mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél többen szavazzanak, nagyon nehéz megbecsülni, hogy hány szavazat lesz, de egy százezer feletti számot nagy sikerként értékelnék.

Másfél éve került át a csángó projekt az RMPSZ-hez, ami akkor elég vitatott volt. A jelenlegiek fényében jó döntés volt?

– Az eddigi három és fél éves tevékenységem egyik legnagyobb próbája volt. Bennem is sok kérdés és kétség volt ezzel kapcsolatban. Az, ami máig történt, és amit az RMPSZ le tudott tenni az asztalra, az jelenti számomra a megnyugtató választ. Mi azt látjuk, hogy amióta az RMPSZ átvette a programot, a program bővült. Húsz-huszonöt százalékkal több gyerek vesz részt az oktatásban, négy új faluban tudtuk elindítani az oktatást. Olyanok, akik korábban kiléptek a programból és önállóan szervezték meg az oktatást, most visszaléptek a programba. Mindezt a korábbi költségek kétharmadából hozza ki az RMPSZ.

Mindemellett ott van a megfelelő minőség-ellenőrzés és a magasabb szakmai színvonal, úgy, hogy a programban résztvevő oktatók is kiszámíthatóbb bérezéssel, magasabb jövedelemmel vesznek részt a programban. Ami a számokat illeti, két forrásból tevődik össze a program támogatása, és ebből tevődött össze korábban is. Az egyik, amit a magyar kormány ad, a másik a keresztszülői támogatások. Ez összesen eddig 150 millió forintot tett ki. Most 90 millió forintból tudunk több gyereket elérni, magasabb szakmai színvonal mellett.

Az oktatás területén melyek voltak az utóbbi időszakok területei, ahova új forrásokat tudtak bevonni?

– Ahova a nemzetpolitikában plusz forrást be tudtunk vonni, az a felsőoktatás. A Sapientia támogatása és a Rákóczi Főiskola támogatása Kárpátalján. Délvidéken a Magyar Nemzeti Tanács programjaira, kifejezetten felsőoktatási programra nyújtottunk nagyobb nagyságrendű támogatást, és ez az összes délvidéki felsőoktatásban tanuló magyar gyermeket érinti.

Várható a közeljövőben fontosabb új program is?

– 2011. novemberében a MÁÉRT elfogadott egy olyan stratégiai dokumentumot, amely egy közép-hosszútávú, 15-20 éves perspektívába illesztve méri fel a határon túli magyarság mostani helyzetét és vázolja fel azokat a kitörési pontokat, cselekvési helyzeteket, amelyek által segíteni lehet azt, hogy a külhoni magyar közösségek megmaradjanak, gyarapodjanak. Ezek alapján az a feladatunk, hogy konkrét cselekvési terveket indítsunk el. Bármilyen irányban is vizsgáltuk, az oktatás a főterület. 2012-ben elindítottuk a külhoni magyar óvodák évét, idén a külhoni magyar kisiskolások évét. Most novemberben a MÁÉRT értekezleten fogunk beterjeszteni egy javaslatot, hogy milyen legyen az új tematikus program, amire külön anyagi forrásokat áldozunk, és amelyről magyarországi és külhoni szakértőkkel egyeztetünk. Erről azért nem mondhatok részleteket, mert a MÁÉRT-nak kell elfogadnia.

Emellett szeretnénk specifikus programokat elindítani azért, hogy minél több szülőt győzzünk meg arról, hogy magyar iskolába járassa gyerekeit, hogy megértsék azt, miért fontos ez a gyerekek és közösség számára.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS