2024. április 14. vasárnapTibor
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Mi foglalkoztatja az erdélyi magyar fiatalokat?

2013. október 30. 08:02, utolsó frissítés: 11:36

Egyre később alapítanak családot és vállalnak gyereket az erdélyi magyar fiatalok, felértékelődött körükben a tanulás, egyre többen végeznek egyetemet.


A felmérés legfontosabb eredményei:

- mindenkinek van mobilja
- kihaltak a digitális írástudatlanok
- korábban szereznek szexuális tapasztalatokat
- később vállalnának gyereket, de többet
- egyre kevesebben dolgoznának Magyarországon
- a tévézés és rádiózás a leggyakoribb szabadidős tevékenység, az RTL Klub a nyerő


- Kányádi, Tamás Gábor és Dancs Annamari a példaképek
- nő az angolul beszélők aránya
- továbbra sem érdekli őket a politika, de az RMDSZ-re szavaznának



Egyre később alapítanak családot és vállalnak gyereket az erdélyi magyar fiatalok, felértékelődött körükben a tanulás, egyre többen végeznek egyetemet – derült ki Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok kedden bemutatott kutatásjelentéséből, amelyben három, egy 2001-ben, egy 2008-ban és az idén készült kutatás adatait hasonlították össze, azt szemléltetendő, hogy miként vélekednek a fiatalok a különböző témákról, milyen értékrenddel, tervekkel rendelkeznek, és ezek a szempontok hogyan változtak egy bő évtized alatt.


Az Erdélyi Magyar Fiatalok felmérés készítői rákérdeztek olyan témákra is, mint például a fogyasztói szokások, a közéleti cselekvés, a szabadidő-használat, vagy a migrációs gyakorlatok. A kutatás harmadik komponense az anyagi és a társadalmi helyzetet meghatározó tényszerű adottságok, például a nyelvtudásra vagy a lakáskörülményekre kérdeztek rá a felmérés készítői.

A felmérés 18-35 éves erdélyi magyar fiatalok körében, reprezentatív mintán készült a Kós Károly Akadémia Alapítvány és a brüsszeli székhelyű Európai Tanulmányok Központ (Center for European Studies - CES) felkérésére.
Az adatfelvétel mindhárom felmérés esetében reprezentatív mintán, Hunyad megyén kívül az összes erdélyi megyére kiterjedt. Az utóbbi két felmérés során kutatott korosztály azonos, a 2001-es kutatás azonban a 15-29 éves fiatalokra terjedt ki. Az eredmények összehasonlítása során a felmérés készítői a 2001-es felmérésből csak a 18-29 évesek válaszait vették figyelembe. A szociológusok a demográfiai adatok tükrében megállapítják, a 2013-as vizsgálati populációban a korábbi két felmérésben résztvevőkhöz képest magasabb a székelyföldiek, a falusiak, a tömbben élők, az idősebb korosztály (25-35 évesek), a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, az egyedülállók és a gyermektelenek aránya. Ezeket a társadalmon belüli változásokat a kutatók a kapott eredmények értékelésekor is figyelembe vették.


A fiatalok anyagi helyzete

A mobiltelefonnal rendelkezők aránya a 18-29 évesek körében 30-ról 94-re nőtt 2001 és 2008 között, mára a fiatalok szinte kivétel nélkül rendelkeznek mobiltelefonnal.


A számítógéppel rendelkezők aránya is hasonlóképpen növekedett, 2001-ben a fiatalok 15, 2008-ban 71, 2013-ban pedig 91%-uk számolt be arról, hogy háztartásában van számítógép vagy laptop. A saját vagy más tulajdonában levő autót használók aránya 14-ről 43, majd 57%-ra nőtt. A saját lakással rendelkezők aránya 44-ről 57%-ra nőtt 2008 szeptembere és 2013 áprilisa között. A kutatók szerint a magyarázat nagy valószínűséggel abban keresendő, hogy a 2007-2008-ban vásárolt nagy számú ingatlan számottevő része csupán a 2009-2010-es periódusban került jogilag is a vásárlók tulajdonába.


A gépkocsi-tulajdonosok számának bővülése is nagy valószínűség szerint az autóárak jelentős csökkenésének tulajdonítható, 2008-ról 2013-ra 35-ről 51%-ra nőtt azon válaszadók aránya, akik saját autóval rendelkeznek. Figyelemre méltó, hogy 2013-ban a 18-35 éves magyar fiatalok szinte kivétel nélkül rendelkeznek mobiltelefonnal (99%), 89%-uk személyi számítógéppel, 86%-uk otthoni internetcsatlakozással, kétharmaduk digitális fényképezőgéppel, és 59%-uk arról számolt be, hogy a telefonja rendelkezik internet-kapcsolattal.


Milyen problémákkal küszködnek a fiatalok?

A kutatásól az derül ki, hogy a fiatalok életvitelét erőteljesen befolyásolta a gazdasági válság. A munkanélküliség, a pénztelenség, az alacsony keresetek, illetve a kilátástalan jövő az a három probléma, amelyet az erdélyi magyar fiatalok az idei felmérés során említettek, ezek a kérdések értékelődtek fel az elmúlt 5 évben. Míg 2008-ben a megkérdezettel 37%-a említette a két legsúlyosabb probléma között a munkahelyek hiányát, ezek aránya 2013-ra 60%-ra emelkedett.






A pénztelenséget, az alacsony keresetet említők aránya 29-ről 41-re, a kilátástalan jövőt megjelölők aránya pedig 13-ról 18%-ra növekedett. A kutatók rámutatnak arra, hogy az olyan, 2008-ban előtérbe került immateriális problémák, mint a „kulturálatlanság”, az „igénytelenség”, a „családi értékek megrendülése”, az „erkölcsi romlás” 2008 után, a gazdasági válság hatásai miatt ismét háttérbe szorultak.


Milyen értékeket vallanak az erdélyi magyar fiatalok?

Az elmúlt 12 évben a megélt vagy tervezett események közül legmarkánsabban az első szexuális tapasztalat megszerzése kerül időben előbbre. A kutatók megjegyzik, míg 2001-ben átlagban 18,3 évesen élték meg, vagy tervezték megélni ezt a 18-29 éves erdélyi magyar fiatalok, 2013-ra 9 hónappal csökkent az első szexuális tapasztalat megszerzésének átlagéletkora: 17,6 évre tevődik.


Az eltérés még hangsúlyosabb a lányok esetében, itt egy évvel hozódik korábbra az első szexuális tapasztalat megszerzésének átlagéletkora, 19-ről 18 évre. Szintén a lányok esetében kerül jelentősebb mértékben előtérbe ez a magatartás. A férfiak esetében a szülőktől való függetlenedés kerül határozottan előtérbe, 2001-hez viszonyítva mintegy 9 hónappal korábban, már 21 évesen szeretnék elérni az anyagi függetlenséget, és 24 éves korban elköltözni a szülői házból.

A házasságkötés mindkét nem esetében jelentősen kitolódik, míg 2001-ben a fiatalok 25 éves koruk után készültek házasodni, ez most majdnem 26 éves korra halasztódik. Ugyanakkor az első komoly partner szerzése és az állandó partnerrel való együttélés mintegy 5-6 hónappal előbbre hozódik. A kutatók megfigyelése szerint az is egyértelműnek tűnik, hogy a fiatalok egyre inkább előnyben részesítik a házasság előtti együttélést. Míg 2001-ben az együttélés kezdete a házasságkötést másfél évvel előzte meg, ez az időszak most 2,5 évre nő. A házasságkötéshez hasonlóan a gyermekvállalás kezdési időpontja is kitolódik, a férfiak 3 hónappal később, 27,5 évesen, a nők 6 hónappal később, 25,4 évesen vállalnák az első gyermeküket 2001-hez viszonyítva.

Az iskolából való kilépés és a szakmai végzettség megszerzése is későbbre halasztódik, elsősorban a lányok terveznek tovább tanulni, mint 2001-ben. A család, a jövedelem, a munka, a barátok, a szabadidő, a műveltség egyaránt fontos a fiatalok életében, a megkérdezettek 90-99%-a tartja fontosnak ezeket.


Hogyan viszonyulnak a valláshoz?

Az alany életében a vallás fontosságát firtató kérdésre 2001-ben a 18-29 éves fiatalok 74%-a mondta azt, hogy nagyon fontos, vagy fontos, 2008-ban 61%-uk, 2013-ban pedig 66%-uk.


A hetente templomba járók aránya ugyan csökken, de kompenzálja ezt a havonta egyszer templomba járók aránya. A kutatók megállapítása szerint összességében az erdélyi magyar fiatalok többségének életében továbbra is fontos helyet foglal el a hit és az egyház.


Életvitel

A kutatások kimutatták, folyamatosan csökken a dohányzó fiatalok aránya: míg 2001-ben a 18-29 éves erdélyi magyarok 37%-a arról számolt be, hogy naponta rágyújt, ez 2008-ban 33%-ra, 2013-ban pedig 28%-ra csökkent.


Az alkoholfogyasztás esetében már nem ennyire látványos a csökkenő tendencia; nő azoknak az aránya, akik kipróbálták az alkoholfogyasztást, illetve stagnál azoknak az aránya, akik rendszeresen fogyasztanak alkoholt. A megkérdezett fiatalok 2-3%-a számolt be arról, hogy napi, illetve egyötödük arról, hogy heti rendszerességgel fogyaszt alkoholt.


Család, gyermekvállalás

A saját család alapítása és a gyerekvállalás egy későbbi időpontra tolódik ki. 2008-hoz képest idén többen jelöltek meg egy későbbi időpontot mind a férfiak, mind a nők körében.




87-ről 92%-ra emelkedik azok aránya, akik szerint a nők 22 éves koruk után kellene házasodjanak, és 31-ről 36%-ra nő azoknak az aránya, akik a 26. életév után tartják ezt megfelelőnek.




A felmérésben egyre kisebb arányban vannak jelen a gyerekkel rendelkezők, viszont 2008-hoz képest nőtt azoknak az aránya, akik több mint egy gyermeket terveznek, és csökkent azoknak az aránya, akik egy gyermeket szeretnének.


A két gyermeket tervezők aránya 60%-ról 64%-ra, a három vagy több gyereket kívánók aránya pedig 17-ről 21%-ra nőtt.


Migrációhoz fűződő elképzelések

2013-ban a megkérdezettek 13%-a arról számolt be, hogy a háztartás tagjai közül valaki épp külföldön tartózkodik, míg ez az arány 2001-ben mindössze 7%-os volt. Idén minden másodig válaszadó jelezte, hogy a tágabb rokonságban vagy családban van olyan személy, aki külföldön él (2001-ben csupán minden harmadik megkérdezett volt ebben a helyzetben).


A fiatalok leginkább dolgozni mennének külföldre, a 18-35 éves korosztályban 2008 és 2013 között 33%-ról 43%-ra nőtt azok aránya, akik időszakos munkavállalás céljából külföldre mennének, a 18-29 éves korosztályban 2001-ben 41, 2008-ban 38, 2013-ban pedig már 51% tervez munkát vállalni külföldön. A célországot illetően módosult az elképzelés, 2001-ban a külföldön munkát vállalni kívánó fiatalok többsége célországként Magyarországot említette, ezt az opciót 2008-ban a fiatalok 39%-a, idén 27%-uk jelölte meg. Nőtt viszont a Nyugat-Európa felé történő elmozdulás, 2001-hez képest megduplázódott a Németországban vagy Ausztriában munkát vállalni szándékozók aránya: 25%-ról 51%-ra nőtt. További opciók az Egyesült Királyság, Magyarország, az Egyesült Államok, Olaszország és Spanyolország. A külföldön letelepedni kívánók aránya 2008-hoz képest nem változott, 14%, ez esetben a legemlítettebb célország Magyarország, majd Németország és az Egyesült Királyság következik.


Mivel töltik szabadidejüket az erdélyi magyar fiatalok?


A legnépszerűbb szabadidős tevékenység a tévézés, hetente a megkérdezettek 90%-a néz tévét, a rádióhallgatás (77%), a barátokkal való időtöltés, a sportolás (59%), az újságolvasás (39%), a bevásárlás (37%), kávézók, bárok látogatása (35%). A heti rendszerességgel internetezők aránya 85%-ra tehető 2013-ban.

A kutatók arra is rákérdeztek, hogy van-e olyan ma is élő erdélyi magyar személy, személyiség (színész, énekes, művész, író, stb.) akit ők nagyra értékelnek. A kutatók megállapították, hogy az eredmények jelentős mértékben egybecsengnek egy 2008-ban, a teljes erdélyi magyar populáción nyert eredményekkel, mert a megkérdezettek jelentős hányada úgy válaszolt, hogy nincs ilyen személy (40%), illetve további egyharmad nem tud ilyen nevet említeni. A válaszadók mintegy negyede tudott legalább egy ismert, általa nagyra értékelt személyiséget megnevezni. Egyébként a válaszok fragmentáltak, mintegy 200 nevet említettek a megkérdezettek, kevés azoknak a személyiségeknek a száma, akiket többen is említettek. A leggyakrabban Kányádi Sándort, Tamás Gábort, Dancs Annamarit jelölték meg a kutatásba bevont fiatalok, Böjte Csaba a negyedik legelismertebb személyiség. A magyarországi kereskedelmi adóknak köszönhetően ismertté vált Baricz Gergő, László Attila és Csobot Adél is az opciók között szerepelt, az első tíz közé két politikus, Tőkés László és Antal Árpád is bekerült.


Tévézés: milyen adókat néznek a fiatalok?

A fogyasztási struktúra teljesen megváltozott, és a magyar nyelvű és ezen belül a magyarországi kereskedelmi csatornák felé mozdult el a kereslet.


Míg 2001-ben a Pro TV mellet két magyar közszolgálati adó képezte a három leggyakrabban nézett televíziót (Duna TV és MTV2), 2008-ra az RTL Klub és a TV2 vette át a vezető szerepet. 2013-ban a magyarországi kereskedelmi tévék pozíciójának a konszolidálása figyelhető meg, de tovább csökken a román kereskedelmi adók (a PRO TV és az Antena 1) népszerűsége, és a Duna népszerűsége is hanyatlik. Ugyanakkor jelentős növekedés figyelhető meg a romániai magyar adók népszerűségét illetően.


A 2001-es és 2008-as felméréshez viszonyítva a számítógép- és az internethasználat előretörése hangsúlyos. Míg az ezredforduló környékén 59%-ra volt tehető a digitális analfabéták aránya, azoké, akik sem számítógépet, sem internetet nem használtak, ez 2008-ra 14%-ra, 2013-ra pedig 4%-ra csökkent a 18-29 éves korosztályban. Az idei kutatás azt mutatta ki, hogy a fiatalok 93%-a internetezik rendszeresen.


A fiatalok és a nyelvismeret

A magyar anyanyelvű fiatalok túlnyomó többsége (95-98%) beszéli valamilyen szinten a román nyelvet, 2001 és 2013 között enyhén csökkent azoknak az aránya, akik úgy ítélik meg, hogy jól beszélik a román nyelvet, ezzel párhuzamosan növekszik azoknak az aránya, akik úgy ítélik meg, hogy ugyan nem beszélnek jól románul, de meg tudják értetni magukat.


Az idegen nyelvek esetében az angol nyelv térhódítása figyelhető meg: míg 2001-ben a fiatalok 51%-a mondta azt, hogy valamilyen szinten beszél angolul, addig 2013-ra ez az arány 72%-ra nőtt.


Hogyan viszonyulnak a többségi társadalomhoz?

A kutatásból kiderül, hogy a politika kis mértékben érdekli az erdélyi magyar fiatalokat, mintegy 13%-uk vallotta számára fontos témának. 2008-hoz képest mérsékelten, de megfigyelhető egy enyhe növekedés a helyi, országos vagy európai politika iránt érdeklődők arányát illetően.


Míg 2008-ban a megkérdezettek 36%-a mondta azt, hogy biztos elmenne voksolni, ha a következő vasárnap lennének parlamenti választások, addig 2013-ban ez az arány 42%-os. A politikai opciók tekintetében az erdélyi magyar fiatalok körében az RMDSZ örvend a legnagyobb népszerűségnek (2008: 67%, 2013: 72%), az EMNP és az MPP a fiatalok 13-14%-nak szimpátiáját vívta ki.


Melyek a legnépszerűbb ifjúsági szervezetek?

2008-ban és 2013-ban is a református egyház mellett működő ifjúsági szervezet, az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) bizonyult a legnépszerűbb ifjúsági szervezetnek. Az ifjúsági szervezetek ismertsége az utóbbi 5 évben valamelyest növekedett, és a legjelentősebb javulást a népszerűség terén az Erdélyi Magyar Ifjak könyvelheti el.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS