2022. január 20. csütörtökFábián, Sebestyén
Kolozsvár >> Más város
Hajnali hírlevél >> Feliratkozás

Kerekes Gábor is kifogásolja a privatizációs per lezajlásának módját

Kertész Melinda Kertész Melinda 2013. december 06. 17:51, utolsó frissítés: 2013. december 07. 10:41

Akárcsak Nagy Zsolt, Kerekes Gábor is ötéves letöltendő börtönbüntetést kapott. Szerinte szenzációhajhászás volt a modern Románia első hazaárulás vádjával zajló pere.


Akárcsak Nagy Zsolt volt távközlési miniszter, Kerekes Gábor üzletember, az RMDSZ egykori gazdasági alelnöke is kifogásolja a 2005–2006-os stratégiai privatizációkkal kapcsolatos per lezajlásának módját. Mindkettőjüket alapfokon 5 éves letöltendő börtönbüntetésre ítélt kedden a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszék. Kerekest a bűnszervezet létrehozásában és támogatásában játszott szerepe miatt találták bűnösnek.

Az ügyben összesen 11 vádlott szerepelt, közöttük Nagy Zsolt volt távközlési és informatikai miniszter és Codruţ Şeres volt gazdasági tárcavezető, akikre 5 illetve 6 éves letöltendő börtönbüntetést rótt ki a bíróság.

“Ez a per szenzációhajhászás, a modern Románia első hazaárulás vádjával zajló pere. Nem volt stratégiai privatizáció, nem fizettek le senkit, nem volt kár, és korrupció sem volt” – jelentette ki Kerekes Gábor.

Kerekes felidézte, hogy a korrupció gyanújával elindított eljárást a DNA vádemelés nélkül megszüntette. A DNA azzal indokolta döntését, hogy a vádiratban leírtak normális kereskedelmi tevékenységeknek számítanak. “Minden tevékenységnek megvolt a törvényes alapja,



semmiféle partizánakció nem történt.

Nem igaz az, hogy bűnszövetkezetet működtettek volna azok a személyek, akiket elítéltek a per kapcsán. Codruţ Şeres például nem ismert engem, de ismerte Benyatovot, az állítólagos szervezet főnökét, én viszont ez utóbbival a per során ismerkedtem meg” – mondta.

Szerinte a perről szóló információk, amelyek eljutnak a médiából az emberekhez, nem felelnek meg a valóságnak. “A per tárgya hazaárulás, államtitok kiszolgáltatása révén. Ez azt jelenti, hogy az ítélet alapján vannak külföldiek, akik kémek, vannak belföldiek, akik hazaárulók és vannak olyan személyek, mint például én, akik támogattuk őket, és ez a csoport egy nemzetközi bűnszervezetben tevékenykedett. Az egész ügyet a stratégiai vállalatok privatizációjához kapcsolják. Ha sorra vesszük az ügyet, már az első alapinformáció sem helyes, hiszen privatizáció nem történt, másrészt az eljárás során semmilyen titkos információt, államtitkot nem sikerült fellelniük a vádat képviselő ügyészeknek.




Olyan, a privatizációra előkészített cégekről szóló információkról van szó, amelyek az érdeklődő cégek használatára voltak bocsátva, ami egy normális folyamat, hiszen egy céget nem lehet úgy eladni, hogy abban titkok vannak, ez átverése lenne a vevőnek. Harmadrészt kiemelendő, hogy az ügyben érintett emberek vagy különböző cégeknél, vagy állami alkalmazásban dolgoztak, mindent szerződések alapján vittek véghez. Stanem Stantchevnek, az egyik állítólagos főbűnösnek, tanácsadói szerződése volt a Credit Suisse First Bostonnal. Vadim Benyatov, akit a bűnszövetkezet fejének tartanak, azóta is a CSFB vezérigazgatója” – mondta a Transindexnek Kerekes, aki azáltal került az ügyészség figyelmébe, hogy Stantchevnek adott üzleti tanácsokat.

Elmondta, az eljárás kezdetén a DNA is vizsgálódott, és például Benyatovval szemben pontot tett a bűnügyi eljárás végére, mert úgy ítélte meg, hogy a felhozott vádak a normális kereskedelmi tevékenységek körébe tartoznak. Nagyjából ugyanezen vádirat alapján Benyatov a Legfelsőbb Bíróság és Semmítőszéken tíz év szabadságvesztést kapott.

„Nem bűnszövetkezetről van szó, hanem olyan emberekről, akik egymást ismerték, barátok voltak, vagy üzleti kapcsolatban voltak vagy éppen nem is ismerték egymást. Én például Benyatovval a per alkalmával találkoztam életembe először. Ez a per egy


korrupcióvadászati propaganda-akció,

valahol egy kavics került a gépezetbe, egy bolhából csináltak elefántot, és én ennek vagyok most a szenvedő alanya” – nyilatkozott Kerekes Gábor.

Kerekes elmondta, meglepődve fogadta az ítéletet, nem számított erre. „Az én felfogási képességemet meghaladja, nem tudok semmi egyébbel foglalkozni, most csak arra koncentrálok, hogy védekezzek, és bebizonyítsam az ártatlanságomat” – nyilatkozta a Transindexnek Kerekes.

Hozzátette, a vád a SRI által nyújtott információkra és telefonlehallgatásokra alapszik. Ezeket több esetben is tévesen fordították és értelmezték, hiszen a beszélgetések 80%-a nem románul, hanem cseh, török, angol, magyar és német nyelven történt.

„A román fordításokat ugyan megkaptuk, de mivel a beszélgetések eredeti nyelvű átirata nem készült el, nem tudtuk ellenőrizni a fordítások hitelességét. A védelem ügyvédei az eredeti felvételeknek csak egy részéhez jutottak hozzá és az ezekkel kapcsolatos fordítási tévedések bizonyítékait a bíróság nem fogadta el. Mintegy 50 felvételnek csak a fordítása van meg, mivel az eredeti felvételek hiányoznak és le sem tudtuk ellenőrizni őket” – magyarázta Kerekes.

Elmondta, ami az átiratok fordítását illeti, egyetlen esetben ismerte el az ügyészség, hogy tévedett. Az eredeti szöveg úgy hangzott, hogy „Please, bring me all the necessary documents!”, a fordításban pedig az szerepelt, hogy „Adăm-mi te rog toate materialele SRI!”. Ez a példa is jellemzi, hogy a SRI fordítói milyen munkát végeztek.

„Természetes az, hogy ha egy cég Romániában egy másik cég megvételében érdekelt, akkor az a cég érdeklődik, információkat kér. Újszerű állapot, hogy ezt a tevékenységet egy régimódi gondolkodásmód szerint


árulásnak nyilvánítják.

Én teljes nyíltsággal, a vádlók és a bírák szemébe belenézve mondtam el, hogy nem vagyok bűnös” – hangsúlyozta Kerekes.

Elmondta, a fellebbezési kérelmét szerdán regisztrálták. Amikor meglesz az ítélet írott indoklása, akkor készítik el az ügyvédek a beadványt, ami alapján a Legfelsőbb Bíróság dönt a következő tárgyalások időpontjáról.

Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!

ItthonRSS