Márton Árpád: a btk. módosítása párhuzamosságokat szüntet meg
kérdezett: Kertész Melinda 2013. december 11. 18:39, utolsó frissítés: 2013. december 12. 15:08A képviselők és szenátorok jogállását szabályozó törvény eddig is, ezután is rendelkezik arról, miként kell eljárni kihágások esetén - érvel az RMDSZ képviselője.
Mentesülhetnek a parlamenti képviselők és szenátorok az érdekkonfliktus vádja miatti eljárástól, amennyiben életbe lép a büntető törvénykönyvön végrehajtott két módosítás, amelyet tegnap fogadott el a képviselőház. Az egyik módosítás révén törölték a köztisztviselők köréből az államelnöki, a parlamenti képviselői és szenátori tisztségeket - ezzel gyakorlatilag megszüntetve a köztisztviselőkre vonatkozó büntetőjogi felelősségüket. A btk. másik módosítása szerint változik az érdekkonfliktus meghatározása, a módosítás értelmében a közigazgatási tevékenységek kapcsán nem indítható érdekkonfliktus miatti eljárás. Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettesét arról kérdeztük, hogy ezt a DNA, a Legfelsőbb Bírói Tanács, az ANI vezetője és az államfő által is kifogásolt, vitatott módosítást miért szavazták meg a szövetségiek.
Márton Árpád: – Azért szavazott igennel az RMDSZ-frakció ezekre a módosításokra, mert ezek által a törvény összhangba kerül Románia alkotmányának előírásaival, ugyancsak ezt tartalmazza az Európai Unió minden államának a vonatkozó törvénykezése, ezt tartalmazta gyakorlatilag a romániai törvénykezés is, mindaddig, amíg Monica Macovei kommunista ügyész be nem avatkozott, és ezeket az általa végrehajtott módosításokat támogatják most azok az ügyészek, akik a „Macovei-iskolán” nevelkedtek. A világon mindenütt különbséget tesznek a közszférában tevékenykedő emberek között.
Az alkotmány külön nevesíti az államelnököt, a Nép Ügyvédjét, a minisztereket, a képviselőket és szenátorokat, akiknek az alkotmány szerint külön jogállásuk, törvényük van. Külön nevesíti a bírákat, ügyészeket, és külön nevesíti a köztisztviselőket. Nem lehet köztisztviselőnek nyilvánítani azt, aki az alkotmány szerint nem köztisztviselő. Van egy külön köztisztviselői törvény is, amely szabályozza, hogy kire értendő a köztisztviselői megnevezés, ki a magas rangú köztisztviselő, kik azok, akik valamilyen szerződéses viszonyban állnak a közhivatalokkal, és minden egyes, az alkotmányban szabályozott kategóriának van egy sajátos, státuszáról szóló törvénye, amely tartalmazza a kihágásokat, bűncselekményeket, amelyeket az illetők elkövethetnek, és azt is, hogy melyek a büntetési eljárások. Ez egy normális jogállambeli szabályozás, amelyet összezavart az az szabályozás, amely szerint a közméltóságok is köztisztviselőnek minősülnek, ami pedig alkotmányellenes. Attól a pillanattól kezdve, hogy ez hatályba lépett, minden idevágó cikkelyt egy olyan megvilágítás szerint kezdtek alkalmazni a büntető törvénykönyvből, ami ellenkezik a más, sajátos törvények előírásaival, illetve magának az alkotmánynak és a józan gondolkodásnak az előírásaival is.
A btk. két módosításon esett át tegnap, az egyik a köztisztviselők körének az átszabására, a másik az érdekellentét átfogalmazására vonatkozik. Ez utóbbival kapcsolatban is több kifogást fogalmazott meg többek között a DNA is.
- Az érdekkonfliktus, összeférhetetlenség ugyancsak ennek a zseni hölgynek a munkája: olyan elemeket vitt bele az erre vonatkozó törvénybe, amelyek a belső jogrendben is ellentétes alkalmazásokat eredményeztek. Mondok egy példát: a köztisztviselők esetében érdekkonfliktusnak minősül, ha saját magukat, férjüket, feleségüket, rokonukat - másodfokú rokonukat is beleértve - valamint azokat a személyeket, akikkel az elmúlt öt évben munkaviszonyban álltak, vagy akikkel kereskedelmi kapcsolatot teremtettek, anyagi előnyhöz juttatja tisztsége gyakorlása által.
Mármost, ha egy helyi tanácsos megszavazza, hogy a helyi tanács egyik épületét bérelő üzlet lejárt bérleti szerződését meghosszabbítsák, és ha ő abban az üzletben vásárol, tehát az üzletnek ügyfele, akkor ő érdekkonfliktusban áll. De ugyanilyen abszurd helyzet az is, hogy a munkatörvénykönyv szerint valakinek akkor lehet magasabb fizetést adni, ha főnöke ezt javasolja. Ugyanakkor, ha a főnök ezt javasolja, bűncselekményt követ el, hiszen munkaviszonyban áll az alkalmazottjával. Ezek egyszerű, banális példák.
Ha egy törvény bizonyos személyekre nem vonatkozik, attól még nem dől össze a világ, mert például a törvényhozókra nem alkalmazandó az érdek-összeférhetetlenség, ami különben logikus is, mert ha ez nem így lenne, akkor a jogászok semmiféle joggal kapcsolatos törvényről nem szavazhatnának, ugyanígy a tanárok nem szavazhatnának mondjuk a tanügyi bizottságban, és az orvosok sem szavazhatnának egészségügyi törvényekről, és így tovább. Ráadásul arról mindenki megfeledkezik, hogy ebben a cikkelyben az van benne, hogy ezek nem köztisztviselők, és ebből kifolyólag a kihágási és bűncselekményi kérdéseket a saját jogállásukat szabályozó törvények szerint kell értelmezni, és aszerint kell eljárni. A különböző jogállásokról szóló törvények mindenikében megvan az, hogy kihágások esetén miként kell eljárni, beleértve a képviselők és a szenátorok jogállásáról szóló törvényt is, amely egyértelműen utal például a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) törvényére, és kimondja azt, hogy bizonyos esetekben aszerint a törvény szerint kell eljárni.
Tehát azt mondani, hogy megszünteti az ANI hatáskörét ez a módosítás, olyan körülmények között, hogy a törvényhozók jogállásáról szóló törvény rendelkezik arról, hogy mikor kell az ANI-törvény szerint eljárni, az szemenszedett hazugság, de Georgescu úrtól nem is várunk el egyebet, mert ő folyamatosan félreinformál, hazudik, államelnökünk pedig szintén ezt teszi.
Az ügyosztály az összeférhetetlenségre vonatkozó módosítások kapcsán is szót emelt: az ügyészség szerint ezek a módosítások a büntethetőek köréből kivonják például a polgármestereket is, akik így képesek lesznek büntetlenül európai vagy helyi forrásokból finanszírozott szerződéseket kötni akár a saját rokonaikkal is. Ezt a kijelentést ön hogy értékeli?
- Ugyanez a helyzet: a polgármesterekre és helyi önkormányzati választottakra is vonatkozik egy jogi norma, amit úgy hívnak, hogy a helyi választottak jogállásáról szóló törvény. Ebben pontosan le van írva minden, ami rájuk alkalmazható.
Tehát azok, akik támadták a btk.-módosítást, mindenkit összekavartak. Volt egyrészt egy párhuzamos jogi normarendszer, azaz minden kategóriára - az ügyvédektől elkezdve az alkotmánybíróság tagjain keresztül, a nép ügyvédjét, a parlament tagjait, helyi közigazgatásban dolgozókat, a valós köztisztviselőket beleértve - vonatkozik egy sajátos jogállási törvény. Ugyanígy, a tanügyi kádereknek, akik asszimiláltak ugyan, de van sajátos törvényük, úgyszintén az orvosoknak stb. is van sajátos törvénye, ahol ezeket a kérdéseket szabályozzák.
Ezek a törvények vagy a törvénykönyvre utalnak, vagy létezik bennük sajátos büntetőszabályozás. Tehát van az általános, a BTK, és a sajátos norma. A jogi oktatásban azt mondják, ha ellentmondás van az általános jogi norma és a sajátos jogi norma között, akkor a sajátos jogi normát kell figyelembe venni. Persze máskor azt mondják, hogy a büntető előírások elsőbbséget élveznek a polgári előírásokkal szemben. Ez igaz, de ha egy polgári jellegű sajátos törvényben büntető előírások vannak, akkor az olyan, mintha a büntető törvénykönyvben lenne. Mivel voltak ilyen párhuzamosságok, megesett, hogy összevissza értelmeztek különböző dolgokat különböző bíróságok - és én most nem akarok a Mikó-ügyről beszélni, vagy a Nagy Zsolt ügyéről.
Tiszta vizet öntenénk a pohárba azzal, hogy megmondjuk, ezek a sajátos kategóriák esetében a sajátos törvényeik szerint kell eljárni.
Még van egy nagyon fontos dolog: az sem igaz, hogy különbség lett a szenátorok, képviselők stb. és a többi ember között, mert a btk. azon kitétele, ami a megvesztegetésről szól, az eleve személyekről szól, nem a köztisztviselőről.
Még mondok egy példát: annak lehetőségét, hogy egy képviselő vagy egy szenátor a befolyással való visszaélés bűncselekményét kövesse el. Abszurd azt mondani, hogy egy képviselőt azért válasszanak meg, hogy ne akarja befolyásolni a törvénykezést.
A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV MÓDOSÍTÁSA
» Áll a bál az amnesztiatörvény körül
» Lekerült napirendről az amnesztiatörvény
» Nem minősülnek közhivatalnoknak a parlament tagjai és az államfő
» Szuper-mentelmi jogot biztosítottak maguknak a törvényhozók?
» Miért is kellett az RMDSZ megszavazza a szuper-mentelmi jogot?
» Aggódnak a nagykövetségek a BTK-módosítás miatt
» Márton Árpád: a btk. módosítása párhuzamosságokat szüntet meg
» Az állampolgárok is felelősek a politikusok ámokfutásáért?
» A btk.-módosítás hatályba lépése esetén sem lesznek érinthetetlenek a törvényhozók?
» Alkotmányellenes a btk. decemberi módosítása
» A btk.-módosítások nemzetközi szerződéseknek mondanak ellent
» Ukrán miniszterelnök: ha ez segít, lemondok
» Részeredmények szerint 95 százalék támogatta az orosz csatlakozást a krími népszavazáson
» A NATO sem ismeri el a Krím annektálását
további közviták »